Megmagyarázhatatlannak tűnik az ország jelenlegi vezetőinek rombolási kényszere, amelylyel rárontanak mindenre, ami a polgári kormány idején született meg – hangsúlyozta Orbán Viktor volt miniszterelnök a Pesti Vigadóban elmondott hagyományos évértékelő beszédében tegnap. Utalt a Széchenyi-terv, a diák- és gazdahitelek, a családi vállalkozások támogatása, a Terror Háza, a Bozsik-program, a státustörvény és a Nemzeti Színház elleni támadásokra.
„Nem jött 23 millió munkavállaló Romániából Magyarországra, nem volt hosszú bájtok éjszakája, nem találtak kivetnivalót a Terror Háza gazdálkodásában, és nem volt viszszaélés a Széchenyi-film körül. A kormány három államtitkára veszített már pert korábbi valótlan állításai miatt” – emlékeztetett. Szerinte a kormányzat dühének másik kiváltója, hogy soha nem tapasztalt erős, egységes és elszánt polgári nemzeti oldallal áll szemben. A volt miniszterelnök úgy vélte, a közéleti viták sokszor nem is a pártok, hanem a kormányzat és a társadalom nagy többsége között folynak. Példaként hozta fel, hogy a büntető törvénykönyv enyhítését az emberek milliói ellenzik, hasonlóan elutasítják a kábítószer beengedését az iskolákba, valamint a stratégiai állami vagyon kiárusítását.
Orbán Viktor az erős forint elleni kormányzati fellépést, valamint a státustörvényt gyengítő törekvéseket is nehezményezte. Ez utóbbi kapcsán kijelentette: „Addig-addig szorongatják, amíg ki nem leheli a lelkét.” Szerinte ebben az esetben a kormány nem az ellenzékkel, hanem a határainkon túl élő magyarsággal került szembe. A mezőgazdasági helyzetet értékelve elmondta, a kormány akkor csökkenti a mezőgazdasági támogatásokat, amikor a gazdák az unióban élő és náluk jobban támogatott gazdákkal kerülnek azonos versenyhelyzetbe.
A közelmúlt hírei közül kiemelte azt a hivatalosan még meg nem erősített információt, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad a terrorizmus ellen küzdő országokban is végrehajthat célzott likvidálásokat. Emlékeztetett arra, a nemzetbiztonsági államtitkár a hírt úgy kommentálta: magyar területen a hatóságok engedélye nélkül nem hajtható végre ilyen akció.
Az egyenes beszéd hiányát a taszári példával érzékeltette: először ugyanis a kormány erre hivatott emberei azt mondták, hogy ide tolmácsok jönnek. Később mindezt leendő közigazgatási szakemberekre változtatták, majd azt hangoztatták, az Egyesült Államok kormányával szerződésben álló emberek lesznek a taszári tábor lakosai. „Így tudtuk meg, hogy a tolmács zsoldost jelent.” Az ellenzék és a nemzeti érzelmű polgárok jövője kapcsán elmondta: a közélet nemcsak a parlamentben, hanem az ország összes településén zajlik, ezért a nemzeti erőknek mindenhol ott kell lenniük, hogy az általunk képviselt értékek is jelen legyenek. „Ha a bizalmat, a barátságot és a szeretetet látják az arcunkon azok a honfitársaink, akiket a politika ellenünk hangolt, kiszabadíthatják magukat a gyűlölet rabságából, és mellénk állnak” – tette hozzá.
Hazánk uniós csatlakozása kapcsán úgy fogalmazott: „Lassan mondom, hogy az is megértse, aki nem akarja, a belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latban.” Ugyanakkor ismét utalt arra, megalapozottnak tűnnek azok a vélemények, amelyek szerint néhány esztendőn át másodrendű tagok leszünk. Megjegyezte: míg Magyarország egy főre jutó uniós támogatása 49 euró lesz, addig Görögországban ugyanez az összeg 437 euró. Úgy véli, méltatlan bánásmódban részesülnek azok, akik kérdéseiket és ellenérzéseiket fogalmazzák meg a csatlakozással kapcsolatban. Elfogadhatatlan az a megbélyegzés, hogy aki az EU ellen szavaz, az gyermekei jövőjét veszélyezteti. A kormány szerinte a saját népszerűsítésére akarja felhasználni az uniós népszavazást, holott ez nem a kormányról szól.
Az iraki konfliktus kapcsán elmondta: ’56-os nemzetként is elfogadhatatlannak tartjuk az agreszsziót bármely független ország ellen. Szerinte a kormány azért állt a háború mellé, mert nem a magyar érdekeket, hanem csak a külföldi elvárásokat igyekszik szolgálni. Felhívta a kabinet figyelmét, hogy a magyar nép békét kíván, az ország vezetőinek is erre kell törekedniük.
A beszéd holnapi számunkban olvasható
***
MSZP: Horn Gyula volt kormányfő Orbán Viktor beszédének azon részével ért egyet, amelyben a fideszes politikus arra szólított fel: végre nyugodjunk meg. Horn úgy vélte: Orbán saját közérzetét keverte össze a lakosság hangulatával, és nem talált magára a 2002-es választások óta. Ugyanakkor elismerte: tény, hogy olyan világot élünk, amely tele van bizonytalansággal. A szocialista politikus Európa-ellenesnek ítélte a beszédet. Nem azt kell nézni, milyen segélyeket kapunk, hanem azt, milyen teljesítményt nyújt az ország – tette hozzá. Arra a kérdésünkre, hogy miért ítélte Európa-ellenesnek a beszédet, hiszen Orbán elmondta, az EU-n belül képzeli el az ország jövőjét, azt válaszolta: amikor az előző kormányfő sorra vette a valós problémákat, és kérdéseket tett fel, hangulatot gerjesztett.
SZDSZ: – Szép, hosszú beszéd volt, amelyben viaskodtak egymással a „csak a szépre emlékezem” és a „savanyú a szőlő” szempontjai, és az utóbbiak kerültek ki győztesen – reagált Kuncze Gábor a beszédre.
MDF: – Orbán beszédében azokról a kérdésekről – az előttünk álló európai uniós csatlakozásról, az iraki kötelezettségvállalásról, a határon túli magyarok ügyéről – szólt felelős ellenzéki politikusként, amelyek a közvéleményt leginkább érdeklik – nyilatkozta Herényi Károly. – Az európai uniós csatlakozás melletti határozott kiállás politikai ellenfeleit is meggyőzhette a Fidesz szándékairól – tette hozzá a politikus..
***
Csalódás. Ágh Attila politológus: – Azt vártam, hogy Orbán Viktor egyértelmű választ ad az európai uniós csatlakozásunkra. Sajnos, ilyet nem kaptunk, mert most is lebegtette a kérdést, mondván: valamivel több érv szól az igen mellett. Ez számomra igen nagy csalódás volt. Nem ezt az érvelést vártam, hanem egy határozott és egyértelmű igent, amely mozgósítást jelent a saját táborában: „mindenki menjen el szavazni, és határozottan igennel szavazzunk a csatlakozás mellett.” Ehelyett egy nyugaton nagyon nehezen védhető érvelést kaptunk, miszerint csak másodosztályú tagok leszünk az unión belül. Azt hiszem, a beszédnek ez a része fog külföldön, sajnálatos módon, negatív benyomást kelteni. A beszéd második részében a szónok abból a feltételezésből indult ki, hogy a Fidesz politikája a lakosság többségének támogatását élvezi, és a következő kormány ezen fordított. Ha ez így lenne, akkor mindnyájunkban megdöbbenést keltettek volna a tavalyi választások eredményei. Akkor is, ha csekély többséggel, de a baloldal nyert. Sokakban felmerül a kérdés, akkor miért és hogyan vesztették el a választásokat. Erre sem kaptunk választ. Ez is csalódás.
***
Áttörés. Fricz Tamás politológus: – Egy felszabadult ellenzéki vezető politikust hallhattunk, Orbán Viktor nyolc hónap után ismét rátalált önmagára. Az exminiszterelnök beszéde áttörésként is értékelhető, hiszen kijelölte, végig vette szisztematikusan azokat a fontos stratégiai kérdéseket, amelyekkel a jövőben foglalkoznia kell az ellenzéknek. Orbán Viktor nem pusztán kritizálta a Medgyessy-kabinet eddigi tevékenységét, hanem arról is beszélt, hogy milyen alternatívákban gondolkozik, mit és hogyan csinálna másként. 1999-ben indult az évértékelő kormányfői beszédek sora, s ennek folytatásaként értékelhető a tegnapi is, ugyan ellenzéki szemszögből, ám ez a fajta politika új arculatot kapott innentől kezdve. Az európai uniós csatlakozásunkról sikerült Orbán Viktornak egy árnyalt, de mégis kellően kritikus álláspontot megfogalmaznia. Az országban, a társadalom egyes részeiben érzékelhető egy bizonyosfajta unióellenes hangulat, amelyet nem hagyhatott szó nélkül a szónok sem, ugyanakkor világossá tette, hogy ő és pártja a csatlakozás mellett áll ki. Összességében egy jól felépített, az új szerepének tökéletesen megfelelő beszédet hallhattunk Orbán Viktortól.
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter: Brüsszel nagyon rossz irányba megy
