Uniós élmezőnyben az Otthon start, nyerő a fix 3 százalék

Az uniós mezőnyben jelenleg a legmagasabbak közé tartozó magyar lakáshitel-kamatláb helyett az Otthon start programmal érkező fix 3 százalék olyan, mintha 18 helyet ugranánk előre az EU-s lakáshitel-kamatláb ranglistán – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi összehasonlításából.

Jelentős segítség a kedvezményes hitel Forrás: MN

Szélesre tárta az otthonteremtési támogatások kapuját a 2025 júliusának első napjaiban bejelentett Otthon start programmal a kormány. Az állam azt vállalja, hogy beszáll az első lakásukat vásárlók lakáshitel-kamatainak fizetésébe, a jelenlegi piaci kamatszint több mint ötven százalékának erejéig. Idehaza a saját ingatlantulajdon aránya bőven nyolcvan százalék feletti, ám nem a 18–40 éves korosztályban, e korcsoportban a hazai átlag kevesebb mint fele, csupán negyven százalékuk rendelkezik saját ingatlannal – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató tanulmányában, amely az Otthon start programot vizsgálja nemzetközi összefüggésben. A program tehát olyan, nagy létszámú társadalmi csoportoknak is szól, akiket a korábbi otthonteremtési programok nem érintettek, viszont senkit nem zár ki, hiszen a már meglévő családbarát kedvezményekkel is kombinálni lehet.

Az Otthon start keretösszegén belül is bőséges az ingatlanválaszték
Fotó: Vémi Zoltán

Ha a szerződéses összegekkel súlyozzuk az élő lakáshitel-szerződések kamatlábait, és a különböző kamatperiódusoknak megfelelő aktuális kamatlábakkal számolunk, akkor Magyarországon az átlagos lakáshitel-kamatláb 6,91 százalék az Európai Központi Bank (EKB) adatai alapján (2025. május 31-i állapot szerint). Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy átlagérték, egy konkrét lakáshitel aktuális kamatlábának mértéke a szerződésben rögzített kamatperiódustól, a hiteltörlesztés bank által érzékelt kockázatosságától függően ettől eltérhet. Ehelyett az átlagos érték helyett kínál három százalékot az Otthon start. 

Az uniós rangsorban a 26. helyről a nyolcadik hely felé tartunk majd, ha a konstrukció minden egyéb feltétele változatlan marad.

A nemzetközi összevetés alapján az euróövezeten kívüli egykori KGST-országokban, így Lengyelország és Magyarország mellett Romániában és Csehországban a legmagasabb az átlagos lakáshitel-kamatláb.

Bulgária a kivétel, de egyébként is látható, hogy a déli országokban jellemzően alacsonyabbak a lakáshitelkamatok. A ranglista első tíz helyén déliek sorakoznak, csak két skandináv jóléti állam töri meg ezt a hegemóniát. Ebbe a társaságba jön át Magyarország az Otthon start programmal.

A szomszédos uniós országok közül jelenleg Szlovéniában és Horvátországban van három százalék alatt az átlagos lakáshitel-kamatláb (mindkét országban 2,91 százalék). Ausztriában és Szlovákiában három és négy százalék között van ez az érték, ugyanakkor Csehországban (4,69 százalék), Romániában (5,83 százalék) és különösen Lengyelországban (7,09 százalék) jóval magasabban.

Az önrész mértéke is érdekes, az Otthon start esetében ez az ingatlan forgalmi értékének tíz százalékát jelenti, de a gyakorlatban a forgalmi érték alacsonyabb lehet a tényleges vételárnál. Egyes nyugat-európai országokban szintén tízszázalékos önrészt írnak elő a banki gyakorlatban, de Hollandiában például önrész nélkül is lehet lakáshitelt felvenni. A Magyarországgal szomszédos országokban, illetve a régiós versenytársaknál tíz, tizenöt, illetve húsz százalék a kötelező önrész mértéke. Egy százezer euró értékű lakás megvásárlásakor Magyarországon tízezer euró értékű önrésszel, Szlovákiában húszezer ezer euró értékű önrésszel kell tervezni.

A kormányzati bejelentések szerint szeptemberben induló hazai otthonteremtési program számos lakásvásárlást tervező fiatal, vagy régebb óta fiatal számára jelenthet érdemi, nemzetközi összevetésben is jelentős mértékű, adott esetben egyetlen elérhető támogatási lehetőséget – összegez a tanulmány.