Aranyrészvények: korlátok az unióban

Rendeznie kell a magyar államnak az aranyrészvényekre vonatkozó szabályokat az uniós előírásokkal összhangban: ennek következtében a meglévő aranyrészvények egy részét meg is kell szüntetni.
Az Európai Bizottság és az Európai Bíróság arra törekszik, hogy az aranyrészvények használatát korlátozza, alkalmazását azonban nem tiltja meg teljesen. Az aranyrészvények visszaszorításának elsődleges indoka, hogy egyes tagországok e mögé bújva állítottak akadályokat a tőke szabad áramlásának útjába. A tagállamok általában a közérdekre hivatkozva vezették be a korlátozásokat, azzal érvelve, hogy a közösségi irányelvek szükséghelyzetben nem garantálják az adott vállalatok által nyújtott szolgáltatások zavartalan működését. A bizottság azonban túlzottnak tartotta a tagállamok önvédelmi reflexeit és közleményt adott ki azokról az esetekről, amikor elfogadhatók a korlátozások, és leírta azt is, mikor ellentétesek a tőke szabad áramlásának szabályával.
Magyarországon a privatizációs törvény ismerteti az aranyrészvénnyel rendelkező vállalatokat, amelyekből nagyjából negyven működik. Vélhetőleg nem mind esetében áll meg a közérdekre való hivatkozás, ezért az állam még az uniós csatlakozás előtt kénytelen lesz eladni speciális jogokat adó aranyrészvényeinek többségét.