A lapunk birtokába került dokumentumok tanúsága szerint Keller László közpénzügyi államtitkár 2002. december 17-én levélben fordult Barabás Jánoshoz, a Hungexpo Vásár és Reklám Rt. vezérigazgatójához, amelyben arról érdeklődik, milyen jogi lépéseket szándékozik megtenni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) által tavaly nyáron lefolytatott vizsgálat nyomán.
A közpénzügyi államtitkár „különösen érdeklődik” az iránt, hogy milyen polgárjogi, büntetőjogi és egyéb lépéseket szándékozik tenni az új cégvezetés néhány magáncéggel kötött szerződéssel kapcsolatban. Keller arra is kíváncsi, hogy Barabás tervez-e felelősségre vonást az előző vezetés cégértékesítései, illetve a magánosított cégek számára előnyös, míg a Hungexpo számára előnytelen szerződések megkötése miatt, egyúttal felajánlja államtitkársága segítségét „a megoldandó kérdések kezelésére”.
A Keller által hivatkozott KEHI-jelentés a 2002. július 15. és 2002. augusztus 15. között elvégzett átfogó ellenőrzés alapján készült, amelyre a kormány adott megbízást a Magyar Fejlesztési Bank vizsgálatának részeként.
A sajtóban közkézen forgó 54 oldalas KEHI-jelentés néhány javaslatot megfogalmaz a Hungexpo vezetése számára, ám egy olyan megállapítást sem tesz, ami büntetőfeljelentésre adna okot. Ugyanis, ha a KEHI a vizsgálat során bűncselekményre utaló eseményre bukkant volna, köteles lett volna saját hatáskörében megtenni a szükséges büntetőfeljelentéseket. Monostori Lajosné, a KEHI elnöke, ilyet máig sem kezdeményezett. Sőt az it-nek a mostani büntetőfeljelentésre okot adó cégértékesítési ügyletről a KEHI lényegében azt állapította meg, hogy az a tulajdonosi érdeket képviselő it döntése és felhatalmazása alapján zajlott. Jóllehet a KEHI megfogalmazta kritikai észrevételeit is a Hungexpo vezérigazgatójának kiterjesztett döntési hatáskörét illetően, ám azt, hogy ezen túlterjeszkedett volna Petykó Zoltán korábbi vezérigazgató, a jelentés sem állítja. A Hungexpo Rt. számára hátrányosnak ítélt szerződések előkészítését végző jogász – a Fidesz közelinek tartott Nyerges Zsolt – tevékenységének felülvizsgálatát és felelősségének megállapítását is kérte a KEHI, aminek válaszlevele szerint Barabás János oly módon tett eleget, hogy a jogász munkaszerződését felbontotta.
A Hungexpo Rt. vezérigazgatója ezen túlmenően ez év január 7-én részletes választ adott Keller László levelére. Barabás ebben nehezményezte, hogy a KEHI végleges jelentését nem kapta még meg, és azt közölte a büntetőeljárás kezdeményezését szorgalmazó közpénzügyi államtitkárral: a Hungexpo igazgatótanácsa „a KEHI-vizsgálat eredményeként tudomásul veszi, hogy az előző vezetés nem követett el jogilag számon kérhető hibás döntést, de számos üzletileg nem kellően megalapozott döntést – a cég számára – károsnak ítél meg”.
Barabás leszögezi: „elemzésünk szerint, amennyiben a büntetőjogi felelősség felmerül, az ez esetben a tulajdonosi kört érintheti. Ez pedig a mi lehetőségeinken túlmutat.” Megjegyzi azt is, hogy „egy a korábbit megelőző [vagyis a Fidesz-éra előtti – a szerk.] vezetés által létrehozott szerződéses helyzet a most tárgyaltaknál lényegesen súlyosabb károkat okoz máig ható érvénnyel cégünk számára (Haris Kereskedőház Kft. peres ügye)”. Ebben az ügyben egyébként büntetőfeljelentést is tettek korábban, ám az a nyomozást megszüntető végzéssel zárult.
Az állami cégnek kárt okozó kontraktusok módosítását kezdeményezték, és amely ügyleteknél ez nem jár sikerrel, azt polgári peres eljárással kívánják elérni. Ám a büntetőjogi felelősségre vonásra nincs elegendő alapjuk – húzta alá Barabás János. Úgy véli: a Hungexpo Rt. korábbi tisztségviselői a kétségtelenül előnytelen szerződéseket az akkori tulajdonosi képviselők kormányzati felhatalmazásával, sőt néhány esetben azok kifejezett utasítására kötötték. Barabás emellett hosszasan ismerteti az általa ismert KEHI-jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeit.
Barabás János válaszlevelére január 29-én már „csak” Bálint Tamás, Keller László kabinetfőnöke válaszolt, aki udvarias hangon – nyilván félreértve Barabást – ki is oktatta a vezérigazgatót a KEHI-jelentésekről általában, vagyis: úgymond nincs arra mód, hogy „a jelentések tartalmának megváltoztatását kikényszeríthesse az ellenőrzött szerv”. Bálint a KEHI-jelentésekről elmondja, hogy „azok minden esetben a kormány elé kell hogy kerüljenek”. De „az ellenőrzött szerv önként is eleget tehet a KEHI-jelentésben foglalt javaslatoknak. Ebben az esetben nem feltétlenül lesz szükség a kormány mint tulajdonos beavatkozására” – tett még egy kísérletet a büntetőeljárás érdekében Keller államtitkársága.
„A tulajdonos és az ügyvezetés büntetőjogi felelősségének kérdését érintve” megjegyzi: „tulajdonosi utasítás nem mentesíti automatikusan az ügyvezetés felelősségének megállapíthatóságát, különösen állami tulajdon esetén, ahol az állam büntetőjogi felelősségre vonása elképzelhetetlen”. De azért egy végső kísérletet még tett Keller kabinetfőnöke a büntetőeljárások megindításáért. Azt írja: „amennyiben az ügyvezetés úgy gondolja, hogy a korábbi tulajdonosi döntések lehetnek olyan cselekmények, melyek alapot adhatnak büntetőjogi felelősségre vonásra, úgy ennek elindítása a jelenlegi ügyvezetés részéről a hatályos büntetőeljárási szabályok szerint lehetséges, sőt kívánatos.”
Sőt a kabinetfőnök nem kertelt, fel is ajánlotta az egyfajta közpénzügyi államvédelmi hatóság teljes körű szolgáltatását: „Amennyiben további kérdése merülne fel, kérem, keressen meg minket.” Keller eközben ugyancsak levélben tudakolta Erős Jánostól, a Hungexpo többségi állami tulajdonosát képviselő Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatójától, hogy ő milyen lépéseket tervez.
Egy napilap információi szerint Erős János válasza szerint az állami bank sem kívánt büntetőjogi felelősség megállapítására irányuló lépéseket tenni, később ezt némiképp módosították, mondván, nem tudtak az ügyletekről.
Ez egyébiránt hihető is, ugyanis miközben a Medgyessy-kormány szocialista és szabad demokrata káderekkel feltöltötte a vásárcég igazgatóságát és felügyelőbizottságát, elmulasztotta, hogy helyet biztosítson a tulajdonosi felelősséget viselő MFB-nek. (Az előző vezetés alatt a bank képviselője megfigyelőként vett részt az it munkájában.) Vélhetőleg ez az oka, hogy valahányszor a sajtó az MFB-nél érdeklődik Hungexpo-ügyben, azzal hárítják el: nemsokára úgyis átadják a részvényeiket az ÁPV Rt.-nek.
Barabás János feltehetőleg nem élt a közpénzügyi államtitkárság által felkínált segítséggel, az MFB-hez hasonlóan nem volt hajlandó rendőrségi feljelentést tenni a korábbi vezetés ellen, ezért változtattak a módszeren a vásárcég körül sertepertélő erők. Immár a Barabás-féle vezetést kezdték ki, mondván: üvegzsebprogramot ígértetek, és lám, a fideszes Hungexpo-vezetés szennyesét takargatjátok.
De, hogy megértsük a vásárcég körüli botrányok mozgatóit, lássuk, miféle szövevényes politikai érdekek húzódnak a háttérben. A többségi állami tulajdonban lévő Hungexpo Rt. – egyes gazdasági elemzők szerint – azért úszta meg eddig a magánosítást, mert „a politikai »hűségjutalmak« kifizetésére alkalmas vezetői posztok miatt a politikai akarat sohasem volt eléggé elkötelezett a privatizáció iránt”.
A Fidesz-kormány idején némiképp más volt a hatalomhoz közel állók kedvezményezése, a céget szakemberek irányították, ám valóban felbukkantak a polgári kormányhoz közel álló vállalkozók a vásárcég beszállítói között. A váltás után az egyik legkomolyabb támadás mégis egy magánosított Hungexpo-üzletrész miatt érte a vásárcéget.
A Hungexpo Reklám Rt. 45 százalékos tulajdonjogát Kozma Péter reklámszakember cége vásárolhatta meg. Ez az a Szerencsejáték Rt.-vel és a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen tulajdonolt reklámcég, amely a Magyar Postával, a Szerencsejáték Rt.-vel, valamint az MFB-vel kötött a kormányváltás előtt – egy szakértők által felbonthatatlannak ítélt, több mint másfél milliárd forintos hirdetési szerződéscsomagot. Amely – egyebek mellett – az előző kormányzathoz közel állónak tartott Magyar Nemzetben, illetve a Szabad Földben helyezett volna el hirdetéseket, kedvezményes áron.
A kormányváltás után a Magyar Posta szocialista kötődésű, valamint a Szerencsejáték Rt. szabad demokrata vezetése úgy döntött, a polgári sajtó működésének biztonságát megalapozó, árkedvezményt tartalmazó hirdetési szerződéseket felmondja. Lapértesülések szerint Kozma Péter „megunva a politikai hajcihőt” úgy döntött, eladja a Hungexpo Reklámban lévő üzletrészét. Állítólag a másik 45 százalékos tulajdonos – a Szerencsejáték Rt. is tárgyalt az üzletrész megvásárlásáról, ám – az SZDSZ-es – Székely Gábor soknak találta a (lapértesülések szerint) kétszázmillió forintért kínált cégtulajdonhányadot.
Ekkor bukkant fel a semmiből a svájci Inter Market Solution AG, amely cég egyetlen svájci tagját sem sikerült megismernünk pár hónapig tartó magyarországi befektetésük ideje alatt. A svájci céget a szocialistákhoz közel állónak tartott ügyvéd, Kratochwill György képviselte, aki a cég vezérigazgatójává Kerék Csabát és Mészáros Jánost nevezte ki. Kerékről kiderült: ő a BR Immobilia egyik tulajdonosa, amely cég kisebbségi tulajdonosa az elhíresült nagyváradi Lotus Market bevásárlóközpontnak. A többségi tulajdonos Mudura Sándor, Medgyessy Péter régi barátja, aki egy magyar állami tulajdonú banktól kapott hitelt a beruházáshoz.
A svájci befektető vélhetőleg nem találta meg számításait, mert lapértesülés szerint kiszállt a vállalkozásból, mégpedig úgy, hogy a reklámcég vásárolta fel a külföldi befektető kisebbségi üzletrészét, nyilván Székely Gáborék döntése alapján. Csakhogy a reklámcég a sajtóbotrány miatt a figyelem előterébe került, a korábbi tisztes javadalommal kecsegtető üzleteket felmondták, újakat bajosan lehetett kötni az „ismeretlen” svájci befektető javára.
Tovább borzolta a kedélyeket, hogy a szocialisták bizonyos köreiben megbízható pártkádernek számító Barabás János vezérigazgató (KISZ KB-, MSZMP- és MSZP-referenciákkal) nemhogy nem küldte el a Fidesz-kormányzat alatt a Hungexpóhoz került szakembereket, nemhogy nem bontotta fel a Fidesz közelinek tartott cégek megbízási szerződéseit, hanem – bizonyos SZDSZ-es körök által kifogásoltan – az előzőekhez hasonló ügyleteket is kötött.
A múlt héten egy baloldali napilap cikksorozata immár Barabás vezérigazgatót is támadta a szükségesnek vélt intézkedések elmaradása miatt. Az ily módon generált újabb vásárcégbotrányban immár megszólalt Csillag István gazdasági miniszter és Kuncze Gábor SZDSZ-es pártelnök-frakcióvezető is. A pártelnök külső kontrollt követelt, vagyis elégedetlenségét fejezte ki az SZDSZ-es Büky Dorottya (a Hungexpo it-tagja) és az SZDSZ-es Csőzik László, a vásárcég felügyelőbizottsági tagja munkájával kapcsolatban.
Pedig a KEHI – ha már maga nem talált büntetőeljárásra alkalmas ügyletet – mankót adott azoknak, akik helyette szívesen vállalják a feljelentés, a hamis vád kockázatát. Például a KEHI-jelentés megállapította, hogy a korábbi vezetés a vásárcégnek hátrányos üzletet kötött, amikor eladta a Hungexpo Reklámügynökség Kft.-ben lévő 20,8 millió forint névértékű üzletrészét 45,8 millió forintért, amelyet egy vagyonbecslő cég húsz százalékkal értékesebbnek taksált.
A KEHI-jelentés több olyan kontraktust is megemlít, amit kedvezőtlennek ítél a vásárcég szempontjából. Köztük van a Fideszhez közel állónak tartott Pomázi Csaba testvére, Pomázi Lajos által jegyzett cég érdekeltségébe tartozó másik vállalkozás, az ÁFKM Kft. szerződése a vásárváros infrastruktúrájának karbantartására. E szerződést egyébként Barabás nem bontotta fel, csupán módosította, és a HVG értesülése szerint már azt is eredményként könyvelte el, hogy a cég nem emelte szolgáltatásának árát.
A KEHI vizsgálata kifogásolta a nem kiállítási célú ingatlanhasznosítást végző Hungexpo Tours & Trade (HTT) Kft. nyereséges tevékenységének áthelyezését a 75 százalékban privatizált Expo Trade Kft.-be. A napilap szerint a pénzek kijátszásának módszerét éppen a HTT egyik üzletén lehet leginkább szemléltetni. Lássuk, miként teszi ezt újsütetű gazdasági bulvár stílusában a lap. Az újság példaként a 2001. december 17-étől 2002. január 4-ig a Hungexpón megtartott Taizé-közösség találkozóját említi. A területet 83 millió forintért vették bérbe. Ebből viszont a Hungexpónak – a lap állítása szerint – „tízmilliós kára származott amellett, hogy a költségek megtérítése után szinte egy fillér bevételt sem könyvelhetett el”. „Az ifjú keresztények alaposan kirúghattak a hámból – így az újság –, legalábbis a rendezvények után született papírok erre utalnak.”
A cikkíró ezután felsorolja a takarításra kifizetett 8,3 millió forintot, a Fidesz közelinek nevezett ÁFKM Kft.-nek – a fiatalok rendezvénye alatt keletkezett hibák kijavításáért – kifizetett 2,7 millió forintot. Merthogy úgymond a „nagy buli” után „nemcsak a mosdócsapokat kellett itt-ott lecserélni, de – talán a menü miatt – a csatornahálózat dugulásának elhárítása is több mint egymillióba került”. Így néz ki tehát „bulvár felfogásban” a keresztény fiatalok 83 millió forintos ingatlanbérlésének utóélete a liberális újságban.
A KEHI, Keller László közpénzügyi államtitkár és a Hungexpo Rt. kétes szerződéseit feltárni igyekvő újság mellett a Figyelő című gazdasági hetilap szerint egy a vásárcéggel perben álló SZDSZ-es vállalkozó is segített a kutakodásban. A Hungexpo-botrány „előző vezetést érintő megállapításainak hátterében ezúttal nem politikus, hanem a száz leggazdagabb magyar listáján is szereplő egyik üzletember, Haris György áll.”
A Fidesz-éra vásárcégvezetése ugyanis 2000 januárjában nem kötött szerződést az SZDSZ-es vállalkozónak kedvező, ám az állami tulajdonú cégnek előnytelen előszerződés alapján. Az ügyből per lett – Barabás ezt említette a Kellernek írt, cikkünk elején ismertetett válaszlevelében –, a választott bíróság pedig Harisnak kedvező végzést hozott.
Információink szerint Barabás János jelenlegi vezérigazgató sem hajlandó ezt a szerződést megkötni a szabad demokrata vállalkozóval, egyes megfigyelők ennek tudják be az SZDSZ által Barabás ellen indított sajtóhadjáratot. Az azonban – a Figyelő szerint is – „az ügy pikantériája, hogy a választások után a Hungexpo elnöki székébe éppen Harist kérték fel”, aki nem vállalhatta el a posztot a folyamatban lévő pere miatt. Haris a Figyelő információi szerint „feltérképezte a Fidesz-éra alatti Hungexpo cégkapcsolatait”, a Magyar Nemzet információi szerint az elmúlt Fidesz-érás időszakot rendre eredménytelenül zárult feljelentések megfogalmazásával töltötte.
A mindezek figyelembevételével levonható a következtetés, hogy a médiasegédlettel generált Hungexpo-botrány mögött a fideszes vezetés alatt nyereségessé tett cég privatizációjának levezénylési jogáért folyik ádáz küzdelem a szocialisták és a szabad demokraták között. A kikényszerített büntetőfeljelentések csupán erről – az évi félmilliárd forint nyereséget termelő cég tervezett privatizációjának tényéről és a koncról való koalíciós marakodásról – szeretnék elterelni a figyelmet.
origo.hu
Sztrók után a csúcson – Détári Vilmos hihetetlen története a kitartásról és az újrakezdésről
