Hozzátette: emellett „álcivil szervezeteket” és aktivistákat is pénzelnek, és nem ritkán politikusokat is finanszíroznak azzal a céllal, hogy a saját hatalmi érdekeiket érvényesítsék. Szerinte ezt látták 2022-ben, amikor több millió dollárral támogatták a baloldali összefogás kampányát.
Úgy vélte: idén a USAID-botrány kirobbanása megnyitotta az utat az amerikai kormányzat számára, hogy leszámoljon ezzel a gyakorlattal, és ne próbáljon beavatkozni más országok demokratikus folyamataiba.
Tulajdonképpen ezt csináljuk Magyarországon is
– tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a tervezett törvény kapcsán „akinek nincsen takargatnivalója, aki nem a közélet befolyásolására, külföldi pénzből, az ország szuverenitásának sérelmére végzi a tevékenységét, annak nincs izgulni valója”.
Magyarország már nem demokrácia?
Arra a kérdésre, hogy a javaslat elfogadása után Magyarországot demokráciának lehet-e majd nevezni, Kocsis Máté úgy reagált: ha az Egyesült Államokat annak lehet, akkor Magyarországot is.
Arra a kérdésre, hogy a sajtótermékekre is vonatkozik-e a javaslat, Kocsis Máté azt mondta, hogy a törvényjavaslat minden olyan szervezetet érint, amely három feltételnek megfelel: a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, külföldi pénzből, akként, hogy az a magyar szuverenitásra veszélyes lehet.
Elmondta: a javaslat szerint
a Szuverenitásvédelmi Hivatal tesz az Igazságügyi Minisztériumnak javaslatot arra, hogy mely szervezet kerüljön fel erre a jegyzékre, majd a kormány dönt erről.
Jogorvoslati lehetőség is lesz, az eljárás a magyar alkotmányos és jogállami rendhez teljesen illeszkedik – jelentette ki. Egy másik kérdésre jelezte: visszamenőleg mindenképpen vizsgálni kell, hogy ki kapott külföldi forrást, de a következmények nem lehetnek visszamenőleges hatályúak.
Hangsúlyozta azt is, hogy a jegyzék nyilvános, nem titokban zajlanak ezek az eljárások. Hozzátette: a szankciók ezután következnek, több ütemben. Az első szankció, hogy aki ilyen szervezetet vezet, az kiemelt közszereplőnek minősül és vagyonnyilatkozat tételre köteles – ismertette Kocsis Máté. Szerinte ebben nincs semmi kivetnivaló, mert akik a politikát irányítani akarják, úgy, hogy vállaltan indulnak egy választáson, azok legalább akkora vagy sokszor kisebb hatással vannak a magyar közéletre, mint mondjuk „egy nagy olvasottságú, vagy megtekintésű, külföldről finanszírozott külföldi vállalat vagy állam által finanszírozott portál”.
Franciaországot hozta példaként, szerinte a „franciák sem nagyon díjazzák az ilyen befolyásolási törekvéseket külföldről”.
Arra, hogy a kedden éjjel benyújtott átláthatósági törvényjavaslat az ellenzék szerint orosz mintára készült, Kocsis Máté úgy reagált: az ellenzék pedig egy amerikai demokrata mintára megvásárolt, és kifizetett politikai közösség, a fizetett sajtójával, propagandájával és álcivil szervezeteivel együtt, akiknek nem tetszik a magyar kormány háborúellenes, bevándorlásellenes politikája, ezért meg akarják buktatni. Hozzátette: most az sem nagyon tetszik nekik, hogy az ukrán gyorsított EU-csatlakozás ügyében a magyar nép véleményét kérdezi a kormány.
Gyurcsány Ferencnek, a DK elnök-frakcióvezetőjének visszavonulására vonatkozó kérdésre Kocsis Máté azt mondta: tőle még nem, csak a feleségétől hallotta, hogy visszavonult volna. „Úgyhogy én nem tudom, hogy visszavonult-e vagy csak eltűnt, vagy megkérték, hogy ne kerüljön elő” – jegyezte meg.
Szerinte azonban ha tényleg vissza is vonult, attól még „Gyurcsány pártja” itt marad a magyar közéletben, a parlament legnagyobb ellenzéki pártjaként, nem nagy minőségi váltás, hogy volt feleségének átadja a stafétát.
