Sikkasztással és más gazdasági bűncselekményekkel vádolt 23 magánszemély tárgyalását kezdte meg tegnap a Debreceni Városi Bíróság Karalyos Botond által vezetett büntetőtanácsa. Az államilag garantált agrárhitelekkel összefüggő nagyszabású sikkasztási ügy első tárgyalási napján a vádirat ismertetését követően megkezdték az első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak meghallgatását is.
A vádirat szerint az Agrolin Kft., illetve az ügyben elsőrendű vádlottként szereplő tulajdonosa 183 millió forintnyi államilag garantált hitelt vett fel, aminek szabályszerűtlen kezelése során 54 millió forinttal károsította meg az államot. A visszaélésre a Horn-kormány idején kihirdetett agrártámogatási rendelet kiskapui teremtettek lehetőséget. Az 1997 utolsó munkanapján kiadott rendelet szerint ugyanis nemcsak termelők, hanem termeltetést szervező integrátorok is hozzájuthattak támogatott hitelekhez. Az állami garanciát élvező kölcsönöket búza-, kukorica-, rozs- és árpatermelés előfinanszírozására kérték. A hitel igénybevételéhez azt kellett igazolni, hogy az integrátorként regisztrált vállalkozások termelői háttérrel, illetve a termés értékesítését garantáló adásvételi szerződéssel rendelkeznek. A vád szerint az Agrolin termeltetési hátterét adó cégek és magánszemélyek túlnyomó többsége a vád szerint bizonyíthatóan nem rendelkezett semmiféle földterülettel, illetve a valóságban nem végzett növénytermesztést. Hamisnak bizonyult a gazdajegyzői igazolások és földbérbeadási szerződések többsége is.
Az ügylet 1998 tavaszán indult, amikor személyes kapcsolatok és újsághirdetések alapján kezdetét vette a termelői kör megszervezése. A szervezésben az Agrolin fő partnere – a vádirat tanúsága szerint – a Crafty Kft. volt. Ez a cég, majd az ő megbízásából az Innoaktív Kft. végezte a potenciális partnerek felkutatását. E társaságok szerezték be – illetve a vádirat szerint részben hamisították – az integrátori hitel igénybe vételéhez szükséges dokumentumokat. Az Agrolin 183 millió forintnyi támogatott hitel felvételére nyújtott be igényt az OTP-hez, melyet a bank három részletben folyósított. A cég a partnereinek az előlegeket folyamatosan átutalta, ám hitelbiztosíték címén húsz százalékot mindig visszakért, a befizetett áfát pedig visszaigényelte. Összesen 54 millió forinttal károsította meg az állami költségvetést.
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat