A kardinális

Október 21-én bíborossá kreálja Erdő Péter prímást II. János Pál pápa. Az esztergom– budapesti érsek Magyarország 41. bíborosa. A bíborosok pápaválasztó- és tanácsadói joggal rendelkező egyházi méltóságok. Maga az elnevezés, vagyis a kardinális a latin cardo (ajtósarok) szóból származik. A VIII. században alakult ki ez a méltóság. Akkortájt a székesegyházak klerikusait nevezték így. Ezt őrzi a most is hivatalos latin címük: „Sanctae Romanae Ecclessiae Cardinalis”. A mai bíborosi intézmény a római egyházmegye papságának legtekintélyesebb csoportjából alakult ki. A VIII. századtól Róma hét részén működő szerpapok, a pápa melletti hat udvari szerpap, a főbb templomok élén álló 25 presbiter, valamint a város környéki hét egyházmegye püspökei alkották a szentatya tanácsadó testületét, amely egyúttal a bíborosi kollégium első összetételét is jelentette. 1179-től ez a testület pápaválasztói joggal lett felruházva. A XII. századig csak a Rómában és a környékén élő klerikusok lehettek bíborosok. Később azonban a távolabb élő főpapok is kardinálisokká váltak. A pápák ugyanis bíborossá kreálásuk alkalmával különböző római címtemplomokba is kinevezték őket, így nem sérült a hagyomány. Ez a gyakorlat napjainkig fennmaradt. Mindszenty József címtemploma például a Sancto Stefano Rotondo, Lékai Lászlóé pedig a karmeliták temploma volt. A távol élő bíborosok azonban a római címtemplomukban semmilyen kormányzati hatalommal nem rendelkeznek. A templomnak sem a fegyelmi, sem a szolgálati ügyeibe nem avatkozhatnak be. 1962-ig nem kellett püspöknek lennie valakinek ahhoz, hogy a pápa bíborossá kreálhassa. Ezt XXIII. János pápa rendelte el. Az egyházjog azonban a szentatya szabad akaratává teszi, hogy kit kíván kardinálissá kreálni. Természetesen bizonyos hagyományok ezen a területen is vannak. Magyarországon például az esztergomi érsek hagyományosan az ország bíborosa is.
A szentatya a vasárnapi úrangyala misén jelentette be, hogy 31 új bíborost jelölt a Vatikánvárosban október 21-én összeülő konzisztórium, vagyis a bíborosi kollégium új tagjaivá. A jelöltek között van Erdő Péter prímás, esztergom–budapesti érsek is, így hazánknak október végétől kezdve két bíborosa lesz. A 31 új bíboros közül azonban csak huszonhatan lehetnek a pápaválasztó testület tagjai. Ehhez ugyanis 80 évnél fiatalabbnak kell lenniük. A korhatár elérését követően pedig automatikusan elvesztik szavazati jogukat. A pápaválasztó bíborosi testület létszáma az új kreálásokat követően 135-re fog emelkedni. A 26 új, szavazati joggal rendelkező főpásztor között bíborosi kalaphoz jut Jean-Louis Tauran érsek, a Vatikán külügyminisztere, svájci, belga és lengyel egyházi méltóság. Ez utóbbi magyar ősökkel is rendelkezik, hiszen Stanislas Nagynak hívják. A konzisztórium, vagyis a bíborosi kollégium közvetlenül azt követően ül össze, hogy október 16-án a Vatikánban megemlékeznek II. János Pál pápává választásának 25. évfordulójáról, s október 19-én boldoggá avatják az albán származású, Nobel-békedíjas kalkuttai Teréz anyát.
Lapunk úgy tudja, hogy a bíborosokat kreáló konzisztórium ezt követően II. János Pál pápa elnökletével ülésezik. A szentatya itt hirdeti ki, hogy kiket kíván bíborossá kreálni.
Értesüléseink szerint a ceremónia két napig tart. Az elsőn a pápa átadja a biretumot, vagyis a bíborosi kalapot. Ez bíborszínű, négyszeletű főpapi föveg. A második napon pedig – valószínűleg a római Szent Péter-bazilikában megtartandó – ünnepélyes istentisztelet keretében adja át a bíborosi gyűrűket. A 31 új bíboros itt hűségesküt tesz, majd egyenként a pápai trónszéken ülő szentatya elé járul, letérdel előtte, és megcsókolja II. János Pál pápai gyűrűjét.