Aleksander Kwasniewski lengyel elnök, aki a hét elején Madridban tárgyalt, a jelek szerint lehetséges szövetségesre talált a spanyol kormányfő, José María Aznar személyében. A két ország ugyanis – mely az El Mundo című spanyol lap brüsszeli tudósítója szerint „a legnagyobb a kicsik között, és a legkisebb a nagyok között” – nem tudja elfogadni a konvent reformjait, mivel „azok felborítják az államok közötti alapvető egyensúlyt”. Mint Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel és Ana Palacio Vallelersund spanyol külügyminiszter tegnap kifejtette, országaik nem fogadhatják el a konvent által szorgalmazott, EU-n belüli döntéshozatali változtatásokat. Úgy vélték, az új rendszer elfogadása szegényítené az uniót, hiszen radikálisan csökkentve a kisebb népességű államok súlyát, az erőegyensúlyt a népesebb országok felé tolná el.
A lengyel érvek nyilván szóba kerülnek a visegrádi kormányfők mai, csehországi találkozóján is, bár megfigyelők szerint a nagyobb országok csoportjába sorolható Lengyelország érdekei nem feltétlenül egyeznek a cseh, magyar és szlovák érdekekkel. Mindazonáltal az szinte biztosra vehető, hogy a négy ország képviselői továbbra is ragaszkodni fognak a jelenlegi rotációs elnöki rendszer fenntartásához, valamint ahhoz a követeléshez, hogy minden ország teljes jogú képviselővel rendelkezzék az Európai Bizottságban. Kétséges azonban, hogy a visegrádiak egy emberként támogatnák, hogy a jövendő alkotmány említést tegyen a kisebbségek jogainak védelméről is, mely Magyarország egyik „szívügye”. A magyar elképzelést nem támogatja Szlovákia, és a csehek sem kezelik prioritásként.
A szlovák kormány egyébként tegnap sem alakította ki álláspontját az uniós alkotmánnyal kapcsolatban, a kormánykoalícióhoz tartozó szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) ugyanis olyan módosító indítványokkal állt elő, amelyekkel a többi kormánypárt nem tudott azonosulni. A kereszténydemokraták például azt akarják, hogy a dokumentum preambulumában essék említés Istenről és a keresztény értékekről.
Mindeközben a „házigazda” Olaszország legfontosabb célja, hogy időben elkészüljön az unió jövendő alkotmánya. Mint Giovan Battista Verderame budapesti olasz nagykövet az Országgyűlés európai integrációs bizottságának tegnapi ülésén kifejtette: az EU olasz elnöksége célul tűzte ki, hogy a jelenlegi szövegtervezetben meglévő szerkezeti keretek és egyensúlyok ne változzanak, módosítást pedig csak úgy érdemes javasolni, ha abban feltételezhető a konszenzus. – Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ez év végéig lezárjuk a kormányközi konferenciát, ellenkező esetben az EU akár krízishelyzetbe is kerülhetne – tette hozzá.
***
Prodi európai népszavazást szeretne.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szeretné, ha összeurópai, azaz az összes EU-tagállamban megtartandó népszavazáson hagynák majd jóvá az unió új alkotmányát. Prodi erről abban az interjúban beszélt, amely a Le Soir című belga lap keddi számában jelent meg. Ugyanakkor maga is elismerte, hogy ez inkább vágyálom, mintsem megvalósítható terv, mert az alkotmány elfogadása nemzeti hatáskör, s ezt minden ország a sajátosságai szerint hajtja majd végre. (MTI)
origo.hu
Rendhagyó árverés – melltartók és bugyik milliós tételben a NAV kínálatában
