Parlament elé került tegnap a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. László Csaba pénzügyminiszter szerint a 2004-es költségvetés „az építést támogatja, az európai uniós csatlakozást szolgálja, és mindazokat a jóléti reformokat, amelyeket a kormány elkezdett”. A miniszter hangsúlyozta: az idei évre tervezett költségvetési előirányzatnál százötvenmilliárd forinttal több forrás szerepel út- és autópálya-építésre, ez az összeg elegendő arra, hogy a meghirdetett programot jövőre folytatni lehessen.
Szita Károly, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség önkormányzati tagozatának elnöke szerint ugyanakkor megdöbbentő és katasztrofális a jövő évi költségvetési törvényjavaslat önkormányzatokat érintő fejezete. Szita tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormány jövőre sem kívánja az önkormányzatok számára biztosítani a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek teljes fedezetét. Megdöbbentő a javaslat azért is, mert a kormány ötvenezer fő önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazott és köztisztviselő elbocsátására számít – szögezte le a politikus. Szita Károly véleménye szerint a kormány jövőre is folytatni kívánja azt a gyakorlatot, hogy az önkormányzatok szabadon felhasználható forrásaira ráteszi a kezét. Az önkormányzatok igényeihez képest a kabinet százötvenmilliárd forinttal kevesebbet kíván biztosítani 2004-ben a településeknek – tette hozzá.
*
Az adótörvény-módosítás kapcsán éles vita zajlott tegnap a parlamentben: a kormánypárti felszólalók igazságos közteherviselésről, az ellenzékiek viszont emelkedő adóterhekről beszéltek.
Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint jövőre csökkennek az adófizetők terhei, hiszen az átlagjövedelem minden száz forintjából két forinttal kevesebbet kell az államnak befizetni, mint a kormányváltáskor. Veres szerint a jövő évi adótörvény-módosításnak a célja az adócsökkentés és a versenyképesség javítása, valamint az igazságos közteherviselés megvalósítása. Közölte: jövőre a bruttó kereset nyolc százalékkal növekszik, míg az infláció 5,8 százalék körül alakul. Hozzátette, hogy a reálkeresetek nagyjából egy százalékponttal emelkednek 2004-ben. Az államtitkár elmondta: az inflációt jövőre az általánosforgalmiadó-változások 1,3 százalékponttal emelik meg, míg a piaci hatások következtében 4,5 százalékos fogyasztóiár-növekedés várható.
Kovács Tibor, az MSZP vezérszónoka szerint a jóléti fordulatot erősíti és a versenyképességet javítja az új adótörvény: a javaslat az egyszerűbb, átláthatóbb adózás megvalósítása felé tesz lépéseket, a munkavállalók terheinek csökkentésével pedig az igazságosabb közteherviselést akarja megvalósítani.
A vállalkozók versenyképességének javítása érdekében csökken a társasági adó, és bővülnek a beruházási adókedvezmények – tette hozzá a képviselő. Kovács rámutatott arra, hogy a célok érdekében egyes adóbevételeket növelni kell, ennek része egyes áfakulcsok, a játékadó és a jövedéki adó emelése. Csökkennek ugyanakkor a személyi jövedelemadó kulcsai, és módosulnak az adósávok is – mondta a képviselő, hozzátéve: az igazságosabb közteherviselés érdekében célszerű lenne a „rendkívül magas jövedelműeknél” meghagyni a 40 százalékos adókulcsot. Bár nő az egészségbiztosítási hozzájárulás mértéke, és megszűnik a magánnyugdíj-pénztári befizetések adókedvezménye, mégis minden kereseti kategóriában csökken az elvonás mértéke – közölte Kovács Tibor. A politikus kiemelte: a magyar gazdaság versenyképességének romlása részben a Magyar Nemzeti Bank által elhibázott árfolyam-politikának köszönhető.
A Fidesz vezérszónokai ezzel szemben a gazdasági helyzet romlását és a családok növekvő terheit emelték ki: Varga Mihály szerint a gazdasági növekedés hatéves mélyponton van, a pénzromlás mértékének csökkenése pedig nyolc év után megtört. A képviselő hangsúlyozta: a vállalkozásösztönző programok leállítása miatt megbomlott a külső és a belső pénzügyi egyensúly. Varga szerint az adótörvények módosításának legnagyobb vesztesei a kis jövedelműek lesznek, az áfakulcsok emelése miatt ugyanis nőni fog az élelmiszerek és a gyógyszerek ára. Mindezeket együttvéve: egyhavi nyugdíjat vesznek ki az idősek zsebéből – jelentette ki a volt pénzügyminiszter.
Tállai András egy kétgyermekes család példáján keresztül beszélt a jövő évi növekvő terhekről: ennek során kifogásolta a közüzemi szolgáltatások áfájának növelését és az élelmiszerek árának emelkedését. Ha mindkét szülő dolgozik, akkor gyermekeik sem az óvodai ingyenes étkeztetésre, sem a térítésmentes iskolai tankönyvre nem lesznek jogosultak – tette hozzá. A kisvállalkozókat sem a társasági adó csökkentése, sem a beruházási kedvezmények nem érintik, hiszen nem tudják azokat igénybe venni – hívta fel a figyelmet a politikus. Tállai közölte: a családokat nehéz helyzetbe hozza a lakáshitelek adókedvezményének korlátozása, ugyanis azok, akik nagyobb házat vásároltak, éves szinten 240 ezer forinttól esnek el.
Font Sándor, az MDF vezérszónoka szerint a kormány 550 milliárd forint sarc kivetésével akarja helyreállítani a gazdasági egyensúlyt. A képviselő szerint a kormány válság közeli helyzetet hozott létre, és az elvonásokra a gazdaságpolitikai tévedések korrigálása miatt van szükség. Az egyik legnagyobb elvonást az általános forgalmi adó kulcsainak emelése jelenti – közölte az ellenzéki politikus. Font Sándor hangsúlyozta, hogy az unióban a legtöbb árut 6–8 százalékos áfa terheli, és a magas kulcsok is 16 és 19 százalék között vannak.
Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy az áfa-visszaigénylés lehetősége megszűnik azoknak az önkormányzatoknak és cégeknek, amelyek állami támogatást vesznek igénybe. Ezzel 28 milliárd forintot vesz el tőlük a költségvetés – hangsúlyozta. Font véleménye szerint jövőre adókulcscsökkentést hajt végre a kormány, nem pedig adóteher-mérséklést. Utalt arra is, hogy az szja-kulcsok csökkentéséből eredő 130-140 milliárd forintos kedvezmény jelentős részét az egészségügyi hozzájárulás egy százalékpontos emelésével elveszik.
***
Egyelőre marad az alapkamat.
A kormány által összeállított költségvetés eddig nyilvánosságra került számai elmozdulást jelentenek a hiány csökkentésére, azonban a következő évi büdzsében a kiadásokat kellene csökkenteni, nem a bevételeket növelni, mert így a költségvetés bizonyos tekintetben növeli az inflációt – mondta tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Járai szerint annak ellenére, hogy a forint az elmúlt napokban a 250–260 forint/euró közötti sávban mozgott, nincs lehetőség arra, hogy a jegybank kamatot csökkentsen. Nincs automatikus összefüggés az árfolyam és a kamatlépés között, csupán hosszabb távon kiegyensúlyozott költségvetés révén lehetséges a kamatmérséklés – húzta alá a jegybankelnök. (MTI)
origo.hu
Rendhagyó árverés – melltartók és bugyik milliós tételben a NAV kínálatában
