Kondort 1974. február 23-án szervezték be titkos megbízottnak – rögzíti a lapban a múlt héten megjelent 6-os karton. A „Béla századossal” felvett és szombaton a Népszavában közölt beszélgetésben a volt tiszt közölte: a Belügyminisztériumtól 1979-ben érkezett a Magyar Rádióhoz, és ekkor ismerte meg Kondor Katalint.
Lapunknak egy neve elhallgatását kérő nemzetbiztonsági szakértő elmondta: ha a közzétett dokumentum hiteles, akkor vagy ellopták a titkosszolgálat irattárából, vagy az eredetiről készült másolat, s annak jelenleg is az irattárban kell lennie. Szavai szerint ahhoz, hogy perdöntő bizonyítékként elegendő lenne a 6-os karton, igen csekély az esély: nincs hozzá mellékelt jelentés (ezeket a hálózati személyek M-dossziéi tartalmazták), és hiányzik a beszervezett aláírása is. – Mivel a beszervezés időpontját írógéppel, a kapcsolat megszakítását kézírással vezették rá, ez lehet utólagos hamisítás is – mondta. Kiszely Gábor nemzetbiztonsági szakértő és V. Nagy Árpád volt III/II-es szerint a Népszava által közölt 6-os karton önmagában nem bizonyítja, hogy Kondor ténylegesen III/II-es titkos megbízott lett volna, hiszen ilyen dokumentumot az érintett tudta nélkül is kiállíthattak.
Az ügy pikantériája, hogy az eddigi titokbirtokosok most vizsgálják felül a III/I, III/II, III/IV csoportfőnökségek iratait, és az államtitkot nem tartalmazó iratok átkerülnek az idén létrehozott Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába. Eddig az 1970-ig terjedő időszak iratanyagának átadása történt meg.
Tóth András (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkár korábban elmondta: az általa megkérdezett szakértők véleménye szerint a Népszavában megjelent kópia nem hamisítvány. Az államtitkár tegnapi felvetésünkre, miszerint ellentmondás van az állítólagos 6-os karton 1974-es beszervezési dátuma és a százados azon nyilatkozata között, hogy ő 1979-ben ismerte meg Kondort, elmondta: több információval nem rendelkezik. Húsz év alatt az ilyen irat sok kézen megfordult, és másolatot lehetett róla készíteni – tette hozzá.
*
Szalánczy Béla természetfotós volt Kondor állítólagos tartótisztje – írta tegnap a Népszava. Emlékezetes: a lap a volt tisztet tegnapig – személyiségi jogaira hivatkozva – csupán „Béla századosnak” nevezte, és egy olyan beszélgetést is közzétett, amelyhez Szalánczy nem járult hozzá. A volt tiszt akkor leszögezte: nem volt Kondor tartótisztje. Szalánczy 1979-től 1994-ig dolgozott a közrádióban, 1977-től 1992-ig a Nimród Fotóklub titkára volt, 1993-tól pedig a Fotó-Natura Természetfotósok Egyesületének elnöke, 1980 óta tagja a Nemzetközi Természetfotósok Szövetségének. Egyébként ma Kondor Katalin nyitja meg kiállítását a Magyar Rádióban.
***
Alaptalan ügynökvádak külföldön
Csehországban az átvilágítási törvény parlamenti megvitatásakor, a kilencvenes évek elején került a média érdeklődésének középpontjába – állítólagos titkos ügynöki kapcsolatai miatt – Jan Kavan, a későbbi külügyminiszter. Az Angliában élő Kavan a rendszerváltás előtt kapcsolatba került az akkori londoni csehszlovák nagykövetség munkatársaival, akikről naivan nem tételezte fel, hogy esetleg a titkosszolgálatnak dolgoznak. Kavan tisztázta magát, így elgördültek az akadályok a politikai karrierje elől.
Lengyelországban szintén alaptalanul vádolták meg ügynökmúlttal a Szolidaritás legendás elnökét, Lech Walesát. Antoni Macierewicz, a jobboldali–konzervatív Olszewski-kormány belügyminisztere 1992-ben a törvényhozásban kiosztotta az előző rezsimnek dolgozó állítólagos besúgók listáját. A szigorúan titkos névsorban egykori ellenzékiek is előkelő helyen szerepeltek. Így az akkori köztársasági elnök – állítólag „Bolek” álnéven – egykoron maga is jelentéseket írt a Biztonsági Szolgálat számára. Macierewicz listáját azóta sem erősítette meg senki, és soha semmi hitelt érdemlő információ nem derült ki „Bolekről” és Walesáról sem. Az ügy következményeként ellenben Walesának évekig kellett bizonygatnia, hogy nem volt besúgó, és már a lista nyilvánosságra hozatalát követő nap megbukott az Olszewski-kormány.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
