Bevezetésképpen hadd kérdezzem meg, ön prágai lakos, Prágában él?
– Természetesen. Itt születtem, itt tanultam és jelenleg is itt élek ebben a gyönyörű városban, a VI. kerületben, ahol egyébként 1998-tól tavaly decemberig polgármester is voltam.
– Polgármester úr, a Rolling Stones prágai koncertje után a Magyar Nemzet egyik munkatársa a következőket írta: „Ha magyar, különösen pedig budapesti az ember, a csodálat, egyszersmind a tehetetlen düh érzése fogja el a cseh fővárosba érkezve. 1990-ben nagyjából hasonló adottságokkal, kulturális háttérrel, múltbéli terhekkel startolt Prága és Budapest, ma pedig leírhatatlan a különbség. Élhető közép-európai nagyvárosba érkeztem, a világvárosról ábrándozó elme testet öltött rémálmának színteréről.” Kétségtelen, hogy ma rend és tisztaság van Prágában. Ön hogyan értékeli az utóbbi 13 év alatt megtett utat?
– Elég egyetlen pillantást vetni a felújított épületekre, az újból életre kelt utcákra, a lehúzott redőnyök helyén nyílt apró üzletekre, az éttermekre és a kávéházakra, a rendezett parkokra, mind arról tanúskodnak, mi minden változott meg városunkban az elmúlt évek alatt. Személy szerint főpolgármesterként persze nem lehetek teljesen elégedett, hiszen Prága fejlődésében is vannak még sajgó pontok. A még nem elégséges infrastruktúra, az utcai bűnözés, a prostitúció, de az ön által említett tisztaság terén is akad még tennivalónk. Hasonló kihívás a történelmi városrész védelmének és a turisták erős nyomásának egyensúlyban tartása a prágaiak modern életszükségleteivel. Mindez mindenekelőtt idő és pénz kérdése. A tavalyi árvízkatasztrófa több helyi fejlesztési terv megváltoztatására kényszerített bennünket. Az árvíz okozta károk Prágában elérték a 27 milliárd koronát (kb. 220 milliárd forint), ezt rendeznünk kell. Bízom benne, hogy a helyreállítások legnagyobb részét még idén sikerül végrehajtanunk, a további károsodott területek rendbetétele, illetve az árvízvédelmi építkezések pedig számításaink szerint mintegy négy évet vesznek igénybe.
– Hogyan illeszthető ezekbe a munkálatokba egy olimpia megrendezése? Amikor először elhangzott az ötlet, ön azt mondta, „örök optimista”. Mi ad önnek önbizalmat a jelentkezéshez?
– Egyszerűen optimista típus vagyok, így ebben a dologban sem lehetek szkeptikus. Úgy vélem, a jelenleg folyó szakmai elemzések be fogják bizonyítani, hogy városunk képes a 2016-os, esetleg a négy évvel későbbi olimpiai játékok megrendezésére. Amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság júniusi, prágai ülésén jeleztem érdeklődésünket egy olimpia megrendezése iránt, a NOB elnöke és tagjai egyöntetűen jó hírként fogadták bejelentésemet. Tudatában vagyunk annak, hogy egy olimpia költségei nem elhanyagolhatók (egyes becslések szerint mintegy 350 milliárd koronába kerülne), a befektetések nagy részére – egyebek mellett a reptér összeköttetésére a belvárossal – Prágában azonban enélkül is sor kerül. Ráadásul több sportlétesítmény építése az olimpiától függetlenül is is szükséges. A játékoknak köszönhetően azonban a prágaiak mindehhez hamarabb jutnának hozzá. Jövőre egyébként mi adunk otthont a jégkorong-világbajnokságnak, rá két évre pedig ígéretet kaptunk a vadvízi vb megrendezésére is. Ezek a sportesemények szervezési szempontból bizonyára komoly tapasztalatszerzési lehetőségek lesznek.
– Milyenek ma Prága paraméterei a környezetvédelem és a közlekedés terén?
– A környezetvédelem területén a legfontosabb eredmény, hogy sikerült csökkenteni a levegőben lévő szennyező anyagok mennyiségét. Mindez annak ellenére történt, hogy városunkban az utóbbi tíz évben – noha a lakosság folyamatosan csökken, jelenleg 1,16 millió – sajnos megduplázódott, több mint 800 ezerre emelkedett az autók száma. Ott még nem tartunk, mint Párizs vagy London, az azonban biztos, hogy a jövőben be kell vezetnünk bizonyos korlátozásokat. Prága közlekedési helyzetének megoldására – az EU ajánlásai alapján – modern, integrált tömegközlekedési rendszert alakítottunk ki. Ennek nemcsak a három metróvonal, a villamos- és autóbuszjáratok az elemei, hanem a vasút is, mely közel kétszáz, a fővárost környező települést von be Prága vérkeringésébe.
– Hogyan alakulnak a város idegenforgalmi mutatói? Mi vonzza ma a látogatókat leginkább Prágába?
– A turisták Prága iránti érdeklődése hosszú távon folyamatosan emelkedik. A vendégéjszakák száma a rendszerváltás óta csaknem megháromszorozódott, az 1989-es 3 millióról 2001-re 8,1 millióra emelkedett, amivel a cseh főváros a hetedik helyen áll Európában. Sajnos ez a szám 2002-ben kétmillióval csökkent, aminek oka elsősorban a megsemmisítő árvízkatasztrófában keresendő, jóllehet olyan jelenségek, mint szeptember 11-e, az iraki háború vagy a SARS is kedvét szegték az utazóknak. (A vendégéjszakák száma 2001-ben Budapesten 5,15 millió volt – a szerk.). Azonban igyekszünk mindent megtenni, hogy visszanyerjük vendégeink bizalmát. Folynak az árvíz elleni építkezések, s Prága szolgáltatásai – például a hotelek és éttermek színvonala – kiválóak. Talán ennek is köszönhető, hogy a turisták a tavalyi távolmaradás után idén ismét visszatértek városunkba. Prága vonzereje minden kétséget kizáróan elsősorban a történelmi emlékekben van, melyeknek – különösen amióta az UNESCO a világörökség részéve nyilvánította a történelmi városrészt – ma már a világon mindenütt stabil értékük van. Véleményem szerint a tradicionális, évről évre ismétlődő rendezvényeink – így a „prágai tavasz” – marketingjébe kell többet invesztálnunk. Emellett persze újakat is szorgalmazni kell (például a NOB-ülés), hiszen ezek eddig nem látott oldaláról mutatják be a várost.
– Mennyire jelentős a külföldiek ingatlanvásárlása Prágában?
– A cseh törvények értelmében külföldiek csak korlátozott számban vásárolhatnak ingatlant hazánkban. A vásárláshoz magánszemélyek számára tartózkodási engedély vagy megítélt menedékjog szükséges, a jogi személyeknek, például cégeknek pedig csehországi székhellyel kell rendelkezniük. Hogy mindennek tükrében mennyi a külföldi ingatlantulajdonos, arról nincsenek pontos kimutatásaink.
– Budapest főpolgármestere több mint 12 éve vezeti a magyar fővárost. Ha ön is gondolkodhatna ilyen távlatokban, milyennek szeretné látni Prágát 12 év múlva?
– Szívesen élnék egy olyan Prágában, ahol nincsenek közlekedési problémák, amely tiszta és biztonságos, amelyet kedvelnek a külföldiek – és ahol olimpiát rendezhetünk.
origo.hu
„A családok jelentik az erős alapot, amelyen a nemzetek állnak” – Hankó Balázs demográfiáról, családról, egyetemekről és Ferenc pápáról
