Az elmúlt héten megalakult az új német kormány. 

A CDU-ból Merkel egyetlen híve sem kapott semmilyen fontosabb kormányzati pozíciót. Az SPD frissített, és az új, főleg női miniszterek zömét még saját párttársai sem ismerték igazán. Olyan személycserékre került sor, hogy a Bundestagban az SPD frakcióvezetőjének felkért Hubertus Heilt, a korábbi munkaügyi minisztert, szó szerint az utolsó pillanatokban lecserélték.

A CSU nehezen tudta megemészteni, hogy a párt Bajorországban sokkal jobban szerepelt, mint testvérpártja, a CDU Németország többi tizenöt tartományában, de a kancellári posztból egyszerűen kigolyózták a párt elnökét, Markus Södert. A korábbi SPD/FDP/Zöld kormányból egyetlen ember őrizte meg posztját, a szocdem védelmi miniszter, Boris Pistorius. Ő viszont szintén nehezen tudta elfogadni, hogy bár ő pártja legnépszerűbb politikusa, de nem engedték a megbukott Scholz kancellárral szemben/helyett az indulását kancellárjelöltként a téli választásokon.

A kedd délelőtti sikertelen kancellárválasztás után néhány órával, az AfD kivételével valamennyi párt megszavazta az újabb választás lehetőségét. Ezen már Merz simán győzött. A régi kormány utolsó óráiban a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szélsőséges, szélsőjobboldali, a demokráciát veszélyeztető pártnak minősítette az AfD-t és annak Brandenburg tartományi szervezetét. Az új német kormány létrejöttekor ezt a döntést visszavonták.

Merz újra hangsúlyozta, hogy nem létezhet európai sikeres védelem az USA nélkül. Sor került egyeztetésekre a migráció és az orosz–ukrán háború kérdésében is.

Varsóban Merz kiemelte Lengyelország középhatalmi szerepét. Kiállt az orosz–ukrán háborúban az ukránok mellett, és megígérte, hogy szemben az előző német kormány álláspontjával, átadják Ukrajnának a német Taurus rakétákat.
A kancellár mindkét fővárosban kiemelte, hogy új német migrációs politika jön és az egyik fő feladat lesz a schengeni rendszer keretein belül a német államhatárok fokozottabb védelme.

Putyin tizenöt kétoldalú találkozót bonyolított le. Ezek közül kiemelkedett a megbeszélés a kínai államfővel. Tizenhárom ország katonái vettek részt a moszkvai díszszemlén és tíz szovjet utódállam képviseltette magát a legmagasabb szinten az ünnepségeken. A megemlékezéseken részt vettek veteránok, többek között az USA-ból is. Ott volt a néhai francia államfő, De Gaulle unokája is. A balti államok lezárták légterüket a Moszkvába tartó állam- és kormányfőket szállító repülőgépek előtt.

Az április 22-i kasmíri terrortámadás után India május 7-én reagált. Mindkét fél mindennel a másikat vádolta. A csapások célirányosak és korlátozottak voltak és egyik nagyhatalom sem vetett be tömegpusztító fegyvereket.

Az USA megállapodást kötött Ománban a jemeni húszi mozgalom képviselőivel, hogy a jövőben nem éri támadás a jemeni partok előtt – többek között a Vörös-tengeren – hajózó nyugati polgári, kereskedelmi és katonai egységeket.

Elkezdődtek a vámtárgyalások az USA és a világ különböző államai között. Gyors megállapodás született Nagy-Britanniával, folynak az amerikai–kínai vámtárgyalások Svájcban és rövid időn belül elkezdődnek a tárgyalások az USA és az EU között is.

Csütörtökön megválasztották az új pápát, XIV. Leót, aki az első észak-amerikai származású katolikus egyházfő.

A szerző biztonságpolitikai szakértő