Az EU 2023-ban összesen 707 tonna nukleáris üzemanyagot importált, amelynek több mint nyolcvan százaléka (573 tonna) Oroszországból származott. Ez jelentős növekedés a 2022-es 314 tonnához képest, ami egyértelműen a tagállamok előrelátó készletezésének tudható be a lehetséges szankciók vagy orosz exportkorlátozások elkerülése érdekében.
A Bruegel becslése szerint az orosz urántól való teljes függetlenedés akár öt–hét évet is igénybe vehet. Ehhez az EU-nak jelentős erőfeszítéseket kellene tennie új partneri kapcsolatok kiépítésére olyan uránkitermelő országokkal, mint Kanada, Ausztrália vagy Namíbia, illetve a volt szovjet utódállamokkal és más közép-ázsiai exportőrökkel. Ez a folyamat azonban időigényes és bizonytalan.
A szankciók erőltetése veszélyezteti az energiabiztonságot
Bár az orosz–ukrán háború kitörése óta egyes tagállamok alternatív beszállítókat keresnek, és emiatt, valamint a készletezés következtében 2024-ben csökkent az orosz import aránya, a Bruegel Intézet jelentésében figyelmeztet: alaposan át kell gondolni az újabb szankciók energiabiztonságra gyakorolt hatásait. Ahogyan a Nemzetközi Energiaügynökség londoni csúcstalálkozóján is elhangzott nemrégiben, az energiabiztonság új korszakba lépett, és a világ egyik legnagyobb kihívása a jövő energiarendszereinek megbízható működtetése.
Borítókép: A Paksi Atomerőműnek készült nukleáris üzemanyag a TVEL-nél (Forrás: TVEL/VG)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!