Ne használjunk orosz fűtőanyagot, de oldjuk meg az energiahiányt
A javaslatcsomag ezek után meglepően keményen fogalmaz a hazánkat érintő harmadik importálandó energiahordozóról. „Magyarország egyik fontos feladata az is, hogy egyértelmű határidőket és szabályozási intézkedéseket tartalmazó, átfogó nemzeti tervet dolgozzon ki az orosz nukleáris fűtőanyagtól való függőségének maradéktalan felszámolására.” Ez az elvárás azért érdekes, mert ugyan az orosz Roszatom és a nukleáris fűtőanyag-ellátás többször is felmerült a szankciós csomagok előkészítése során, végül azonban rendre lekerült a napirendről, részben a közép-európai országok – köztük Magyarország és Szlovákia –, részben pedig a nukleáris iparban érdekelt nyugat-európai szereplők ellenállása miatt.
Az Európai Bizottság még 2024-ben is úgy fogalmazott, hogy a nukleáris energia és a Roszatom nem tartozik az uniós szankciók hatálya alá, mivel ezen a területen nem lehet egyik napról a másikra leválni az orosz technológiáról és fűtőanyagról.
A bekezdés záró mondata arról szól, hogy a továbbra is számottevő energiaimport az, ami kiszolgáltatottá teszi a külső egyenleget az energiaárak emelkedésével szemben. Ezzel nem is lehet vitatkozni, ám a fent vázolt elemek alapján látható, hogy éppen az energiaimport terén igyekezett mindezidáig a magyar energiapolitika a minél olcsóbb energiahordozókat beszerezni. Ez pedig hozzájárult a rezsicsökkentés fenntartásához, amelynek kivezetését szintén szorgalmazza az Európai Bizottság. Ráadásul az import csökkentéséhez nagyban hozzájárulhatna a Paks II projekt, amely a maga 2400 megawattos kapacitásával az eredeti ütemterv szerint ezekben az években állhatna szolgálatba, ha korábban nem hátráltatta volna a beruházást Brüsszel is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!