Bár a 2001 óta hatályos hírközlési törvény megfelelő hátteret biztosít a postai szolgáltatások területén, az EU 2002-ben új irányelveket fogadott el. Az EU-jogharmonizációnak megfelelően a hazai szabályozási rendszert is át kell alakítani. Az Országgyűlés az elképzelések szerint az ősz folyamán tárgyalja a hírközlési törvény postára vonatkozó módosító javaslatait, ezt követően jelenhet meg az önálló postatörvény.
A törvény a liberalizált szolgáltatási piac alapjait teremti meg, ami egyben annyit jelent, hogy a Magyar Posta Rt. monopóliumai fokozatosan lebomlanak. Jelenleg a postautalványok kezelését az MP Rt. végezheti kizárólagosan, az új törvény megjelenését követően ez a gyakorlat megszűnik. Jelentős változás lesz, hogy a fogyasztók védelmében új rendeleteket fogadnak el, így például a kártérítés rendszerét teljesen átalakítják, és szabályozzák a postai szerződéseket.
Az egyetemes szolgáltatások területén is változások várhatók az új törvény hatályba lépését követően. Egyetemes postai szolgáltató Magyarországon jelenleg az a cég lehet, aki a törvény által meghatározott valamennyi területen jelen van. Az egyetemes szolgáltatónak az ország egész területén a következő küldemények gyűjtését és házhoz kézbesítését kell elvégezni munkanaponként egy alkalommal: bármely postai küldemény két kilogrammig, postacsomagok tíz kilogrammig – nemzetközi küldemény esetén húsz kilogramm –, vakok írását tartalmazó küldemények hét kilogrammig, valamint a belföldi postautalvány kezelése. Újdonság lesz ugyanakkor, hogy aki egyetemes szolgáltatóként kíván a piacra lépni, nem köteles valamennyi tevékenységet végezni, hanem bizonyos részterületekre is kérhet engedélyt a hatóságoktól.
Az EU-s irányelvek szerint a postának valamennyi csomagot házhoz kell kézbesítenie, amenynyiben erre az ügyfél igényt tart. Az MP Rt.-nek jelenleg nehézséget okoznának ezek a feltételek, hiszen az infrastrukturális háttér nem megfelelő. A postának jövő év januárjától biztosítani kellene a csomagok házhoz szállítását, e kötelezettség alól viszont 2004 májusáig kaphat a cég mentességet.
Az új törvény életbe lépésekor jelentős súly- és tarifakorlátozások lesznek a fenntartott szolgáltatásoknál. E területen az egyetemes szolgáltató jelenleg monopóliummal rendelkezik. Az ebből származó bevétel ahhoz járul hozzá, hogy teljesíteni tudja – az ország egész területén, valamennyi címre vonatkozóan – szolgáltatási kötelezettségét. A jogszabályok szerint a fenntartott szolgáltatási körbe tartoznak a 350 grammnál kisebb tömegű belföldi és nemzetközi levélküldeményekkel kapcsolatos tevékenységek, amelyek díja alacsonyabb az alapdíj ötszörösénél. Ugyancsak ide tartozik a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás.
Az EU irányelveihez hazánknak is igazodnia kell, ehhez az új törvény biztosít alapot. A jelenleg hatályos hírközlési törvényben meghatározott 350 grammal szemben az új szabályozás szerint csak a 100 gramm vagy annál kisebb tömegű levélküldemények és címzett reklámküldemények képezik a kijelölt egyetemes postai szolgáltató kizárólagos szolgáltatási jogát, és csak abban az esetben, ha a tarifa alacsonyabb mint az egyetemes kör leggyorsabb szolgáltatási kategóriájának első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának a háromszorosa.
Az uniós rendelkezések a fenntartott szolgáltatások szűkítésére irányulnak. Hazánk európai uniós csatlakozását követően két éven belül még radikálisabb változások várhatók e területen: 2006-tól 50 grammra csökken a súlykorlátozás – a legmagasabb tarifát az alapdíj két és félszeresében határozzák meg –, 2009. január 1-jétől pedig teljes lesz a liberalizáció.
A törvényjavaslatot úgy készítik elő, hogy nem ismeretes jelenleg a kormány nemzeti postapolitikája. Egyelőre az tűnik biztosnak, hogy 2005 körül megkezdik az MP Rt. privatizációját.
A súly- és tarifakorlátozásra vonatkozó rendelkezést – ami az egyik legfontosabb követelménye az EU-nak – minden további nélkül át lehetett volna vezetni a hatályban levő hírközlési törvényen. Emiatt az egyébként nagyon lényeges, de nem túl terjedelmes változás miatt nem biztos, hogy indokolt egy önálló törvényt alkotni. Ugyanez vonatkozik a már említett módosításokra, hiszen a postai szerződések rendszerét vagy az új belépők védelmét biztosító rendeleteket a jelenleg hatályos hírközlési törvényben is át lehetne vezetni.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a törvényjavaslat mindenekelőtt a postai szolgáltatások indokolatlanul gyors, az európai uniós elvárásokon is túlmutató liberalizációját készíti elő. A túlzott liberalizációnak idő előtt kitett Magyar Posta viszont könnyen megroppanhat. A hagyományos postai tevékenységből amúgy is nehéz, szinte lehetetlen nyereségesen működtetni a vállalatot, az új kormány hivatalba lépését követően viszont jó néhány jövedelemtermelő, többletárbevételt eredményező tevékenységet leépítettek. A Magyar Posta bankját privatizálják, aminek következményei beláthatatlanok, annyi biztos, hogy a jövőben mindenképpen nehézségeket okoznak a vállalatnak.
A javaslat egyik legmerészebb pontja – vélekednek az illetékesek –, hogy a postai pénzforgalmi és pénzügyi, valamint a belföldi postautalvány-szolgáltatásokat kivennék a kijelölt egyetemes postai szolgáltató kizárólagos jogosultsági köréből. Ismert: az MP Rt. 2002. évi pénzforgalmi árbevétele harminchétmilliárd forint volt, ami több mint egyharmada az összbevételének. A legfurcsább, hogy a törvényjavaslat indokolásában maga az előterjesztő ismeri el, hogy az EU vonatkozó irányelvei nem tartalmaznak olyan normákat, amelyek elkerülhetetlenné tennék a módosítást. Felvetődik a kérdés, hogy ebben az esetben valóban az uniós normákat véli a törvényalkotó figyelembe venni, vagy csak a jogharmonizációra való hivatkozásul hoznak meg egy rendelkezést, amit a hazai viszonyok között a gyakorlatban nem, vagy csak nehezen lehet végrehajtani, azaz a postának kára származhat a jövőben. Az MP Rt. vagyonmegőrző és vagyongyarapító tevékenységére a kormánynak is hatása van – egyelőre –, többek között a postai működés szabályozási feltételeinek a kialakításával. A posta ma még állami vagyon, negyvennégyezer embernek biztosít megélhetést.
A jelenleg még hatályos hírközlési törvény 49. paragrafusa szabályozza a fenntartott szolgáltatásokat, amelyek között szerepel a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás. Ez jól tervezhető, biztos árbevételt jelent az MP Rt.-nek. A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás a fenntartott szolgáltatások körébe tartozik, amennyiben kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik. Mindez azt jelenti, hogy a posta ezen fenntartott jogát egy egyszerű kormányrendelettel hatálytalanítani lehet, amire nem mostanában, talán később – ha bizonyos lobbi vagy gazdasági érdekek úgy kívánják – kerül sor. Az ilyen jellegű változtatás – illetve annak előkészítése – szintén nem EU-kívánalom. A hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás fenntartásának szabályozását a postai irányelv nemzeti hatáskörbe utalta, tehát nem indokolja a jogharmonizáció az ilyen kormányzati szándékot.
origo.hu
Kiderült, miért látogatott Pécsre Orbán Viktor
