Gyors konferenciában reménykednek az alapító hatok és Nagy-Britannia, ám könnyen lehet, hogy csalódniuk kell. Erre utal az a levél is, amelyet hét kisebb régi és új tagállam – köztük Magyarország – miniszterelnöke írt az unió soros elnöki tisztét ellátó Olaszország kormányfőjének, Silvio Berlusconinak. A hetek leginkább a tanácskozás napirendjének további bővítését és újabb témák felvételét szorgalmazzák. Erre gyakorlatilag minden esélyük meg is van, hiszen az uniós külügyminiszterek legutóbbi határozata értelmében a konferencián bármely téma felvethető, amelynek megvitatását egy vagy több ország szükségesnek tartja. Egyébként maga a napirend még meglehetősen képlékeny, erről és a diskurzus mikéntjéről várthatóan a szombati, római nyitányon döntenek majd az uniós résztvevők.
A következő két és fél hónapban a huszonöt tagország első számú vezetői és külügyminiszterei próbálnak majd egyezségre jutni az EU életét feltehetőleg évtizedekre meghatározó szerződésről. A heves vitákat, az eseti – változó összetételű – érdekszövetségek alakulását és felbomlását már most borítékolni lehet, mint ahogy az alkotmányozási folyamat főbb irányvonalai is világosan elkülöníthetők. A tagországok alapvetően két csoportba sorolhatók. A kisebb és közepes tagországok szerint a tervezet sok vitatható elemet tartalmaz, és ezért néhány ponton újratárgyalnák a tervezetet. Ezzel szemben a nagyobb tagországok többsége – így Németország, Franciaország, Olaszország – nem nyitná ki „Pandora szelencéjét”.
Maguk a nyitott kérdések is kétfélék. Az egyikbe leginkább azok tartoznak, amelyekkel kapcsolatban a résztvevők egy része nem ért egyet a konvent által ajánlott megoldással. Idetartozik például az Európai Bizottság majdani létszámának és összetételének kérdése. A problémák másik részét az okozza, hogy a tervezetet sokan – különböző okokból – hiányosnak tartják. Míg a lengyelek a vallás és Európa keresztény gyökereinek említéséért lobbiznak, Magyarország a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelméért kardoskodik.
***
Védelmi találkozó. A kormányközi konferenciával gyakorlatilag egy időben Rómában tanácskoznak az EU védelmi miniszterei is. A résztvevők várhatóan megtárgyalják a közös katonai képesség 2010-ig tartó fejlesztését, és szó esik az alkotmányos szerződés tervezetében szereplő – elvben 2004-ben létrehozandó – európai fegyverkezési ügynökségről is. Várhatóan a napirend része lesz a Javier Solana, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője által javasolt „biztonsági stratégia” védelmi képességekre gyakorolt hatásáról folytatandó előzetes vita is. (MTI)
origo.hu
Kőkemény kérdésekkel zárult a Lázárinfó Keszthelyen, sok helyi téma is terítékre került
