Elsősorban a Szovjetuniónak a magyarok szabadságharca leverésében betöltött dicstelen szerepét ismeri az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatosan a cseh közvélemény, ám arról, hogy az akkori csehszlovák kommunista vezetés lázas előkészületeket tett a diktatúra ellen fellázadt déli szomszédja katonai lerohanására, a csehek és a szlovákok vajmi keveset tudnak. A rendszerváltást követő években elvétve felszínre kerültek a magyar forradalommal rokonszenvező csehek üldözéséről szóló esetek, de az akkori csehszlovák magatartás átfogó taglalására még nemigen került sor. Ebből a szempontból ezért is figyelmet érdemel Jan Adamec cseh történésznek a Respekt című prágai hetilap legutóbbi számában megjelent „A cseh hősök Budapest ellen vonulnak” című tanulmánya.
Adamec munkájából kitűnik: a csehszlovák pártvezetés attól tartva, hogy az „ellenforradalmi puccs” kihatással lehetne a Csehszlovákiában is erősödő antikommunista kritikára, felajánlotta Moszkvának, hogy a magyar kommunisták úgymond megsegítésére önkéntes csapatokat szervezne. Az ötletet azonban Hruscsov elvetette. Mindazonáltal, írja Adamec, a csehszlovák biztonsági szervek megerősítették a szlovák–magyar határt, harci készültségbe helyezték a Szlovákiát magába foglaló második katonai körzetet, és már október 25-én 6750 főnyi katonai és belbiztonsági erő állomásozott a térségben. Az elkövetkező hat napban ezen erők létszáma megkétszereződött.
A kommunista párt propagandagépezete, kihasználva a szlovákok, de a csehek közt is lappangó magyarellenességet, felerősítette a „magyar ellenforradalom” rémtetteinek részleteiről folyó kampányát. De így is szép számmal akadtak csehek, akik nyíltan rokonszenveztek a magyar forradalommal. November 5-ig a cseh hatóságok 655 esetben indítottak eljárást a magyar forradalom kapcsán. Az államrendőrség különös éberséggel figyelte a dél-szlovákiai magyar kisebbség magatartását. Egyes feljegyzések szerint itt az emberek a kocsmákban és a templomokban „csak” a magyar himnuszt énekelték, szidták a cseheket, a szlovákokat és az oroszokat…
A magyar forradalom leverését célzó szovjet támadás idején Moszkva a csehszlovák–magyar határ szinte teljes lezárását és a Kádár-kormány hatékony támogatását kérte Prágától. A Kreml nem feledkezett meg a Novotny-rezsim lojalitásáról, és Csehszlovákiát mintaszövetségesnek tekintette.

Érettségi: kezdődnek az írásbeli vizsgák, rekord születhet idén