Kitűnő adottságainak köszönhetően a kikötő külkereskedelmünk egyik meghatározó egysége – a Helsinkiben kijelölt európai közlekedési folyosók közül két vasúti, két közúti és egy vízi útvonal metszéspontjában található –, a magyar gazdaság egyik fontos kapuja ma is. Hetvenöt éve Európa egyik legkorszerűbb és legnagyobb árugyűjtő és -elosztó központjaként kezdte meg működését. Hazánk tengerpart nélküli státusa ellenére hosszú éveken keresztül a magyar tengeri hajózás bázisa volt, folyamatosan biztosította a Duna menti, 1992-től – a Duna– Rajna–Majna csatorna megnyitását követően – a Rajna menti országokkal fenntartott export-import forgalmat.
A Csepeli Szabadkikötő az európai gazdaságok fejlődési irányait követve napjainkra folyamatosan alakult át logisztikai trimodális központtá: a nagy tömegű feldolgozóipari, illetve késztermékek elszállításában nem csak a kikötői oldal vesz részt, jelentős a vasúti, közúti forgalom, és egyre nagyobb szerepet kap a raktározás. A Csepeli Szabadkikötőnek saját vasúti hálózata, sőt saját járműparkja van. Területén ma hatvan vállalkozás, minőségbiztosító intézmény, hatósági szervezet működik. A logisztikai adottságokra alapozva itt helyezték üzembe azt a kombiterminált, amely 2002-ben piacvezető volt. Kerítésen belül működik egy Ro-Ro kikötő, amely az egyelőre nem túl jelentős, vízi úti kamion- vagy konténerszállítás alapegysége. A raktárépületeket bérbeadás útján hasznosítják, megtalálható ehhez az iparághoz szorosan kapcsolódó vámügynökség, vámhivatal, valamint banki szolgáltatás. A kikötő egyetlen hátránya, hogy szárazföldi oldalról nehezen közelíthető meg, ugyanis szűk kapacitású, és elavult az infrastruktúra. Ennek fejlesztése pedig állami feladat lenne. A Csepeli Szabadkikötő – méreteiből adódóan is – alkalmas a külkereskedelmi forgalom tíz százalékának kezelésére.
Ismeretes: a kormány a Mahart Rt. százszázalékos privatizációjáról döntött, így várhatóan értékesítik a Csepeli Szabadkikötőt is. A főtulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. döntése értelmében több gazdálkodó egységre bontották a Mahartot, így a Csepeli Szabadkikötőt üzemeltető társaság is külön működik a jövőben. A Mahart Rt. szétbontásával a privatizációt készítették elő a döntéshozók.
A Mahart Szabadkikötő Rt. feladata a csepeli kikötői infrastruktúra működtetése, az árukezelési tevékenység, illetve az üzletrészek kezelése. Az új társasághoz a Csepeli Szabadkikötő területe, valamint az ott működő társaságok Mahart-részesedései, illetve az ezekhez kapcsolódó ingatlanok kerültek.
Szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a Mahart, illetve a magyar hajózás eladása rövid távú érdekeket szolgál: nemzetgazdasági szinten hosszú távon jelentős bevételektől és lehetőségektől eshetünk el. A Mahart Rt. – önállóan vagy részekre bontva – nagy értéket képvisel Magyarország kedvező geopolitikai helyzetéből adódóan. Az ország európai uniós csatlakozását követően megnő a vízi szállítás lehetősége, annak ellenére, hogy ez az alágazat az összes szállítás négy-öt százalékát látja el jelenleg. Ezzel ellentétben például a Rajna körzetében az áruszállítás ötven százalékát a környezetbarát és hatékony vízi úton végzik. Az Európai Unió ugyanis támogatja ezt a közlekedési alágazatot, a Duna mint vízi út fejlesztésére hetvenmilliárd eurót költenének az elkövetkezendő években, ezekből a beruházásokból az önálló magyar hajózás is sokat nyerhetne. Az értékesítés után az államnak nem kerülne pénzébe a Mahart, illetve a szükséges fejlesztések elvégzése, viszont olyan vagyont adnak el befektetőknek, amely később igen jelentős hasznot hozhat nemcsak az ágazatnak, hanem a nemzetgazdaságnak is.
origo.hu
Motoros angyalok segítenek egy beteg kisgyermek családján
