Egyedül maradt az MSZP a büntető törvénykönyv (Btk.) gyűlöletbeszéd elleni módosításának parlamenti vitájában, mivel az ellenzéki pártok mellett a szocialisták koalíciós partnere sem támogatja a kormány előterjesztését. Az SZDSZ elsősorban azt kifogásolta, hogy a javaslat alkotmányellenes, sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Fodor Gábor (SZDSZ) utalt két korábbi alkotmánybírósági határozatra, amely megerősítette a szabad véleménynyilvánítás elsőbbségét a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálásával szemben. Azt is hangsúlyozta, hogy az izgatás tényállását még a pártállami időkben alkalmazták és nem azonos súlyú az uszítással, ezért elfogadhatatlan újbóli beemelése a Btk.-ba. Hozzátette: a jelenleg hatályos Btk.-t kellene hatékonyabban alkalmazni az arra hivatott szerveknek a kirekesztő, rasszista, gyűlöletkeltő megnyilvánulásokkal szemben. A vitában kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt a labdarúgó-mérkőzéseken tapasztalt rasszista megnyilvánulásokat hozták fel példaként. Szabó Zoltán (MSZP) úgy vélte, a törvény alapján el lehetne ítélni az antiszemita rigmusokat skandáló szurkolókat. Ezzel ellentétben Eörsi Mátyás (SZDSZ) úgy vélte: a jogszabály elfogadása csupán kódolt gyűlöletbeszédhez vezetne. Szabó szerint csak a szigorúbb törvényi szabályozás hozhat eredményt. Az ellenzék képviselői, egyetértve az SZDSZ-szel, alkotmányellenesnek nevezték az előterjesztést. Ugyanakkor kiálltak az etnikai, faji és vallási alapú gyűlöletkeltés ellen, hangsúlyozva a „magyar nemzet” védett jogi tárgyként való visszaállításának fontosságát.
A frakciók tegnap fő céljait tekintve támogatták az egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozását célzó javaslatot, a Fidesz azonban csak módosításokkal tartja elfogadhatónak azt. A kormány előterjesztése szerint a munkaadó azonnal köteles lenne bejelenteni a munkaviszony keletkezését, illetve megszűnését. Ennek nyomán – érvelt Burány Sándor szakminiszter – a munkaügyi ellenőrzés hatékonyabbá válna. Mint mondta, az 1992-ben megszűnt munkakönyvet felváltó jelenlegi nyilvántartási rendszer nem biztosít naprakész információkat a foglalkoztatási adatokról. Balsay István (Fidesz) közölte: frakciója indokoltnak tartja a javaslatban foglalt célokat, ám az ellentmondások feloldása végett módosító indítványokat nyújtanak be.
Az adótörvények hétfő estébe nyúló részletes vitája során Tállai András (Fidesz) ellentmondásosnak nevezte a kormánypárti módosító indítványokat. Ez számára azt tükrözi, a kormányoldalon sem egységesek a jövő évi adóelképzelések. Az MSZP által szorgalmazott negyedik adókulcsról Jauernik István (MSZP) kifejtette: a mintegy 25 ezer főt érintő bevételből az önkormányzatokat támogatnák. Tállai szerint egyáltalán nem biztos, hogy így minden évben befolyik a helyhatóságok támogatásához szükséges pénz. Az ellenzéki politikus a családi adókedvezmények minimális emelését kérte a kormánytól.
A Fidesz szerint a jövő évi költségvetés és az adótörvények az átlagosnál jobban sújtják a falvak népét. Hargitai János, a párt falusi tagozatának elnöke utalt arra: a falvakban több nyugdíjas és munkanélküli él, akik nem fizetnek jövedelemadót. – Hogyan teljesíti a törvénycsomag az igazságos közteherviselés igényét, és az adóterhek csökkentésének szándékát? – kérdezte.
Rogánt támadó kormánypártiak
A mentelmi bizottság azt javasolja a parlamentnek, ne függessze fel Rogán Antal (Fidesz) mentelmi jogát, akit Jegesy András, Lamperth Mónika belügyminiszter férje jelentett fel rágalmazásért és becsületsértésért; a testületben a kormánypártiak a mentelmi jog felfüggesztése mellett, az ellenzékiek ellene szavaztak. A honvédelmi bizottság általános vitára alkalmasnak tartott három kormányjavaslatot, köztük azt, amely kéri: az Irakba küldött kontingens mandátuma hat hónap helyett 2004 végéig tartson. Az emberi jogi bizottság Farkas Flórián (Fidesz) javaslatára a holokauszt során meghurcolt magyarországi romák kár-pótlásával foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról döntött. (MN)
origo.hu
Új kullancsfigyelő alkalmazás segít a vérszívók elleni védekezésben
