A parlamenthez benyújtott 2004-es költségvetési törvényjavaslat szerint a magyar termelőknek a központi költségvetés 156,9 milliárd forintot ad, amit az Európai Unióból érkező források 136,2 milliárd forinttal kiegészítenek, így jövőre összesen 293,1 milliárd forint használható fel agrárcélokra. A Nemzeti fejlesztési terv többéves – az EU által jóváhagyott – programjaiból jövőre 21,4 milliárd forint folyósítható, amelyből 17,1 milliárdot az unió biztosít. Az agrár- és vidékfejlesztési operatív programokra 2004-ben 14,6 milliárd forint fordítható, ebből az EU 10,6 milliárdot finanszíroz. Felhasználható lesz jövőre a SAPARD előcsatlakozási alap 18,8 milliárdos keretösszege is, amelyből az EU 14 milliárd forintot rendel – tartalmazza az előterjesztés.
A tervezet leszögezi, hogy az agrártermelés jövedelemkiegészítő támogatásai teljesen átalakulnak, hiszen az EU-tól származó közvetlen termelői támogatás a csatlakozási szerződés szerint 25 százalékos aránnyal indul, és évente öt százalékkal növekszik. A 25 százalékos támogatás a csatlakozás évében 76,3 forintot jelent, amit a harmincszázalékos nemzeti – magyar – támogatások 91,3 milliárd forinttal egészíthetnek ki. Emellett – áll a tervezetben – a 2004. évi költségvetési támogatások, kiadási előirányzatok az EU közvetlen kiegészítésén kívül a 2004 előtti évek jogszabályai szerint vállalt kötelezettségek folyósítására és a csak nemzeti támogatásból finanszírozott célok támogatására is fedezetet biztosítanak. Az agrártermelés jövedelemkiegészítő támogatásait növeli még az EU által közvetlenül térített, 18 milliárd forintos agrárpiaci támogatások összege.
Így – legalábbis az előterjesztés szerint – a támogatások együttes összege 36 milliárd forinttal meghaladja az agrárfejlesztésről szóló 1997. évi CXIV. törvény szerinti GDP-arányos, 257 milliárd forintos összeget. Glattfelder Béla, a Fidesz agrárszakértője szerint azonban az uniós támogatások nem számíthatók hozzá a törvényben előírt növekményhez. Ha az EU-s támogatás nélkül, de ekkora mértékben nőne az agrárbüdzsé, akkor az uniós támogatásokkal együtt elérhető lenne az agrártárca által korábban igényelt 350-400 milliárdos agrárköltségvetés. A Fidesz 350 milliárdos keretet akart kiharcolni 2004-re, kiegészítve az idei aszálykárokra fordított összeggel, és javasolta, hogy legyenek adómentesek mind a közvetlen uniós kifizetések és az azokat kiegészítő nemzeti támogatások – emlékeztetett a politikus.
A Világgazdaság értesülései szerint biztosra vehető, hogy a 70 milliárd forintnyi determináció – idei fizetési kötelezettség – jövőre tolódik át. Ehhez hozzáadva az uniós támogatásokat kiegészítő nemzeti támogatások 92 milliárdját, 162 milliárd forintról kell beszélni, de ezzel az összeggel a magyar költségvetés csak 157 milliárd forintot állít szembe, s ez ötmilliárdos negatívumot jelent. Ami azt feltételezi – tette hozzá Glattfelder –, hogy jövőre forráshiánnyal küzd a szaktárca. Ez a megszorító költségvetés lehetetlen helyzetbe hozza az FVM-et és a termelőket is, és feltehetőleg évközi feszültségeket okoz az ágazatban.
– Kérdésessé válnak az exporttámogatások is, legalábbis a belépésig, hiszen elméletileg csak azok a támogatások folyósíthatók január elsejétől, amelyek az unióban is élnek. Legalábbis ez a jelenlegi „hivatalos álláspont”, míg korábban a szakvezetők azt hangoztatták, hogy szabad kezünk van a támogatások folyósításában – emlékeztetett Glattfelder Béla, aki szerint hasonló problémákat vet fel az EU által jóváhagyott, a csatlakozást követően két évig fenntartható nemzeti programok támogatása is. Sőt az is kérdéses egyelőre, hogy mi minősül nemzeti programnak, és mennyi pénz fordítható dotálásukra.
Az áthúzódó készletek belpiacról való kivonása is gondot okozhat – folytatta a politikus –, mert azokat az államnak kell megoldania. Ez a gabona esetében nem okozhat gondot, tekintettel az idei termésre, azonban a jelentős mennyiségű cukorkészlet állami felvásárlása hozzávetőlegesen ötmilliárd forintot igényel – tette hozzá.
– Ezenkívül 22 milliárd forintról megfeledkezik az agrártárca – mondta Glattfelder Béla. – Az EU-csatlakozási szerződés szerint – amit az FVM a mezőgazdasági bizottsághoz is benyújtott – ha nem a standard, hanem az egyszerűsített közvetlen támogatási rendszer mellett döntünk, akkor a megnövekedett támogatásban részesített mezőgazdasági terület miatt a 25 százalékos uniós támogatás mértéke 19 százalékra esik. Ekkor azonban az 55 százalékos támogatási szint eléréséhez 36 százalékos nemzeti támogatás jár, ami 22 milliárd forinttal meghaladja a jelenleg tervezett nemzeti támogatások szintjét. De erről a plusz 22 milliárdról, amely két évig lenne folyósítható, nem rendelkezik a költségvetés tervezete. Mindezek tetejében szakértők úgy vélik, hogy a harmincszázalékos nemzeti támogatás egy részét forráshiány miatt csak 2005-ben fizetheti ki az agrártárca.
A megfelelő szintű támogatásra azért is szüksége lenne a hazai agráriumnak, mert a Központi Statisztikai Hivatal a GDP-re vonatkozó legújabb, 2003. második negyedévi adatai szerint amíg a magyar gazdaságban 2,4 százalékkal nőtt a GDP, addig az agráriumban 8,7 százalékkal csökkent a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Tehát tíz százalék körüli elnyílás mutatható ki a mezőgazdaság terhére.
A jelentés az agrárgazdaságra vonatkozó adatait feldolgozva 2003 első fél évében a GDP 2000. évi áron számolt értéke 2001 első fél évéhez viszonyítva huszonnyolcmilliárd forinttal csökkent. Ez a mutató 2003. évi áron negyvenmilliárd forint összegű jövedelemelvonást jelent féléves szinten, ennek éves szinten várható értéke meghaladhatja a nyolcvanmilliárd forintos értéket.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
