Zsúfolásig megtelt szombaton a Budapest Sportaréna, ahol az egy éven keresztül tartó Közép-európai Katolikus Találkozó programsorozatának keretében a hazai katolikus oktatás helyzetével foglalkozó konferenciát tartott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Pápai Lajos győri püspök előadásában fontosnak nevezte, hogy az egyházi iskolák élő közösségekként működjenek, ugyanakkor a falaik között olyan gyermekközpontú, és a keresztény hivatásra is orientáló oktatás folyjon, amely révén szociális érzékenységre nevelik a gyermekeket. A püspök továbbá kiemelte, hogy a katolikus iskolák bátran szálljanak szembe a fogyasztói társadalom bálványaival, valamint az erkölcstelenséget gyakran nyíltan hirdető, és azt még kívánatosnak is ábrázoló médiával, illetve az erre fogékony közgondolkodással. Mint fogalmazott: napjainkban „két front” küzd az emberért: az istenellenes és a keresztény humanizmus. Ezért választani kell, hogy Istennel, vagy Isten ellen kíván élni.
Erdő Péter esztergom-budapesti érseknek a résztvevőkhöz írt levelét Blanckenstein Miklós pápai prelátus olvasta fel. Ebben a prímás hangsúlyozta, hogy Magyarországon az egyházi közoktatási és felsőoktatási intézmények esetében is biztosított az állami finanszírozás. Az Európai Unió készülő alkotmányának szövege kapcsán kiemelte: az valószínűleg elismeri majd a vallási közösségek értékhordozó jellegét, az egyházi fenntartású oktatási intézmények jogi helyzetében a csatlakozás után nem várható változás. Hangsúlyozta ugyanakkor: a püspöki karnak olyan szabályzatot kell készítenie, amely elősegíti, hogy a katolikus oktatási intézményekben katolikus pedagógusok oktassanak. Ha pedig a tanár másmilyen világnézetet vall, akkor tartsa tiszteletben az intézmény jellegét – fogalmazott. Mindezt olyan, „világnézeti pozitív diszkriminációnak” nevezte, amelyet az EU jogszabályai is lehetővé tesznek.
origo.hu
Havas Henrik a pápaválasztásról: Majdnem azt írattam Ágival, hogy Antikrisztus
