Összeértek a szőlők, a nagy szárazság és a vele együtt járó hatalmas hőösszeg miatt nem lehet elhúzni a szüretet – értékelte az idei évet Szőke Mátyás, akit éppen szüret közben zavartunk meg. – Nagyon korán, augusztus 22-én kezdtük el az Irsai Olivér szüretét, és az e szőlőből készült bort várhatóan október közepén palackozzuk is. De leszüreteltük már a kékoportót és a blauburgert is, amelyből a Márton-napi cuvée-nk készül, és amit november 6-án szenteltetünk fel Pannonhalmán. Ezt a típusú bort aztán december közepéig forgalmazzuk – ezért csak korlátozott mennyiségben palackozzuk –, mert utána már nem lehet új borról beszélni – tette hozzá a borász.
– Ezt a beaujolais-féle bort három éve vezettük be a piacra, mert mindig elő kell valami újdonsággal rukkolni. Ezért határoztuk el, hogy a nagyon korai Zengő szőlőnkből, amiből nagyon kevés van az országban, és amit 2001-ben 28-as cukorfokkal szüreteltünk, és egy évig fahordóban érleltünk, szintén egy különleges minőségű bort készítünk. Az ilyen és hasonló megújulások mellett változnak a címkéink is, persze a fő jegyek maradnak, mert a vevőknek már a címke alapján is meg kell ismerniük a bort vagy a pincészetet. Engem sokan elítéltek, mert a Szőke nevet jól láthatóan kiemelem, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a vevők figyelnek erre a részletre is. És ez a részlet – tette hozzá Szőke Mátyás – egyre fontosabb lesz az unióban és szerte a világon.
– Meggyőződésem ugyanis – mondta –, a magyar bor visszakerül arra a szintre, hogy ismét királyi családok fogják keresni. Csakhogy az utóbbi negyven év tönkretette a magyar borászatot. Azért azt sem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az itthon megtermelt három-négy millió hektoliternyi borral mennyiségben nem versenyezhetünk a franciák évi hatvanmillió hektoliterjével. Versenyezni csak minőséggel tudunk. Csak egy példa: a 2002-es selection chardonnaymról jó kritikát írt egy neves német szakújságíró. Nemrég a cikk alapján Kaliforniából kerestek meg, hogy vásárolnának ebből a tételből. De még ez sem elég: a szakmában elvárják, hogy versenyeken méretessük meg magunkat, ami költséges, de mégis kifizetődő. Persze itt is lehet szelektálni, ezért elsősorban olyan versenyeken jelenünk meg, ahol kapcsolataink vannak, és a jelenlétet a külföldi partnereink elvárják. Nem szabad kimaradni a körforgásból, mert nemcsak a minőséggel, hanem a jelenléttel is mindig spiccen kell lenni.
– Persze a konkurencia nagyon erős, ami nem lenne baj, az azonban igen, hogy sok más szereplő irreálisan alacsony árral próbál bekerülni a piacra. Aztán ha már ott van, akkor szinte pillanatok alatt megpróbál árat emelni, de ezt nem lehet megtenni. Mi négy éve szállítunk Svájcba, és négy éve ugyanazon az áron adjuk a borainkat. Nem emelünk, mert ha megtennénk, akkor a kereskedő más borászra váltana, és mi ezt a piacunkat elvesztenénk. Ezért kell ismerni nagyon a piacot – folytatta Szőke Mátyás. – Itt van például a chardonnay, amely mindig megtartja a helyét a borok palettáján, még akkor is, ha most éppen csökken iránta az érdeklődés. Ennek mi is tudatában vagyunk, ezért válogatjuk a szőlőt, és készítünk selection chardonnayt.
– A piac rezdüléseit figyelni kell, a kilencvenes évek elején a reduktív borok meghódították a világot, és sokan azok készítésére rendezkedtek be. Ők és általában a nagyüzemek most nehezebben mozdulnak. A mi 35 hektáros családi birtokunk azonban gyorsan képes reagálni a változásokra, és szinte pillanatok alatt képes megfelelni a piaci igényeknek. Tudunk reduktív borokat is készíteni, de meg tudunk jelenni kizárólag hordós érlelésű borokkal is. Ezentúl mi játszhatunk a szőlővel is, kint hagyhatjuk azt, s készíthetünk késői szüretelésű bort, és számos egyéb más lehetőséggel is élhetünk, mégpedig hamarabb, mint a nagyok – mondta Szőke Mátyás. – Az sem elhanyagolható, hogy családi vállalkozásunk két éve már alkalmazza a HACCP-rendszert, és most az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer bevezetésére készül – tette hozzá.
A nagyüzemek védelmében, de sokkal inkább mellettük Szőke Mátyás elmondta azt is, hogy szerinte az alföldi tömegbor minősége még így is a francia tömegborok minősége fölött van, a világ mégis veszi a francia bort. Ez azért van, mert itthon technológia már van, hírnév viszont egyelőre nincs. – Ez nehezen változik meg, mert – értékelte az uniós támogatások mértékét is Szőke Mátyás – amíg mi csak 25 százalékos támogatást kapunk, addig a külföldi borászok százszázalékos támogatásban részesülnek, ami minden, csak nem felzárkóztatás. És többek között a pénzhiány miatt nem tudjuk Magyarország tényleg csodálatos adottságait kihasználni, mert nem tudunk csomagolni, nem tudunk öntözni, és nem tudunk marketinget teremteni sem.
A Mátraalja – a kunságit nem számítva – a legnagyobb borvidék. Itt vannak a legszebben művelt szőlőterületek, ide fehér szőlő való, és itt a legszebb a borok illata – beszélt borvidékéről Szőke Mátyás. Szerinte a borvidék zászlósbora lehet a szürkebarát, amely nagyon szép savakat termel, és amelyet 1990-ben ő töltött itt először olyan minőségben, hogy két évvel később a brüsszeli borversenyen aranyérmet nyert vele.
–Ezen a borvidéken kincsek vannak – mondta –, mégpedig akkorák, hogy a nyugati kereskedőket nem tudjuk kellő mennyiségben kiszolgálni, de nem is kell, mert az már a minőség rovására menne.

Deák Dániel: A Momentum után Gyurcsányékat is eltakarították a globalisták