Ez év első felében az építőipar – a jogi és a nem jogi személyiségű szervezetei, továbbá az egyéni vállalkozók – 592,9 milliárd forint összegű építési, szerelési munkát valósítottak meg, amely összehasonlító árszinten 3,8 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi év bázisidőszakának teljesítményénél. A termelés május és június hónapokban elért 7,2, valamint 11,9 százalékos emelkedése nem kompenzálta az első hónapok gyengébb teljesítményét.
A legnagyobb építőipari alágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének termelése az év első hat hónapjában 11,2 százalékkal maradt el a tavalyi bázistól. Az épületgépészeti szerelés viszont 12 százalékkal bővült. Az év első felében a legalább öt főt foglalkoztató szervezetek adatai szerint – a Közép-Dunántúl kivételével – valamennyi régióban csökkent a termelés. A legnagyobb mértékben, 17 százalékkal a dél-alföldi székhelyű szervezetek termelése esett vissza. Az építőipari tevékenység költségalapon számított árai június végéig 5,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának árindexeit.
Aggasztó jeleket lehet felfedezni, ha az építőipari vállalkozások új szerződéseit vizsgáljuk. Januártól július első napjáig 43,6 százalékkal kevesebb új szerződést kötöttek, mint a múlt év azonos időszakában. Egyes vélemények szerint az uniós csatlakozással tovább romlik a helyzet. Szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy az ágazatban döntően a kis- és középvállalkozások vannak jelen, melyek tőkeszegények, s így nem tudják majd felvenni a versenyt a jelenlegi tagországok vállalkozóival. Ráadásul Európában már tavaly is csökkent az építési tevékenység teljesítménye. Az Euroconstruct ECT konferencia résztvevői nemrég azt állapították meg, hogy a nyugati ECT-tagországok belső építési piaci mozgástere a következő két évben beszűkül, emiatt fokozódó érdeklődés várható régiónk iránt. Az új tagországoknak, így hazánknak is fokozódó versenyre kell számítania.
Építőipari cégek vezetői szerint az EU-ban – bár az érintettek ezt sosem ismerik el – a közbeszerzéseken mindig nehezebben nyer egy külföldi cég, mint az adott ország vállalkozása. Kérdéses azonban, hogy ez Magyarországon is így lesz-e, s a közbeszerzéseken milyen arányban lesznek majd győztesek a honi vállalkozások. Mindenesetre a konferencia résztvevői a nyugat-európainál dinamikusabb növekedést várnak régiónkban, mégpedig az uniós csatlakozás eredményeképpen. Jó példa erre, hogy a korábban belépő Spanyolország építőipara a csatlakozást követő öt évben 25-30 százalékkal bővült, bár akkor kedvezőbb makrogazdasági feltételek voltak.
Javíthatna a helyzeten, hogy a hazai beruházásokhoz az unió pénzügyi alapjaiból pluszforrásokat lehet szerezni. Igaz, ehhez jó programokat kell írni, s biztosítani kell a társfinanszírozást. Előbbi sok jelenlegi tagállamnak is problémát okoz. A GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. az uniós csatlakozás Magyarországra gyakorolt középtávú gazdasági-társadalmi hatásairól korábban készített elemzése szerint az építő- és építőanyag-ipar lehet az egyik nyertese a csatlakozásnak.
Más vélemények szerint azonban a magyar építőipari vállalkozások csak tőkekoncentrációval vehetik fel a versenyt az európai uniós cégekkel. Szakértők szerint a magyar vállalatok és a multinacionális építőtársaságok között meglévő technológiai szakadékot kormányzati beavatkozással lehetne és kellene csökkenteni. Úgy látják, hogy az elmúlt időszakban számos olyan, az otthonteremtési politikát érintő lépésre került sor, melyek nehezítették az ágazat helyzetét. Mélyítette a válságot, hogy jelentős mértékben visszaestek az állami és helyhatósági megrendelések.
A kormányzat legújabb terve, miszerint 25 százalékos áfakulcs alá sorolják a jelenleg még áfamentes építési telkeket, szintén hátrányosan érintheti nemcsak a vevőket és ingatlanfejlesztőket, de az építési vállalkozókat is. Az adótörvény-javaslat uniós irányelvre hivatkozva emeli ki a tárgyiadó-mentes körből az építési telket. Az indoklás szerint az átsorolás már csak azért is indokolt, mert ezzel az építési telek akkora adóterhet visel majd, mint a lakóingatlanok befejezés előtt és utáni első értékesítésénél az adóköteles felépítmény. Szakértők aláhúzták: a lépés következtében drágulnak a lakásárak is, hiszen a vállalkozások a megnövekedő költségterheiket már nem tudják átvállalni, így azokat a vevőkre hárítják. A piac nagy valószínűséggel egy ilyen mérvű drágulást már nem tolerál majd, s így jövő évtől keresletcsökkenéssel kell számolni. Ez pedig negatív hatással lesz az új építkezések alakulására is, vagyis kevesebb megrendelésre számíthatnak az építőipari cégek. A kormány korábban a lakáspolitikát, a támogatásokat érintő lépéseit a magasabb jövedelműeknek járó kedvezmények megvonásával és az igazságossággal indokolta. Ingatlanpiaci szakértők rámutattak, hogy ez az állítás eddig sem volt minden esetben elfogadható, a mostani elképzelés esetében pedig egyáltalán nem igaz.
Az uniós csatlakozással kapcsolatban még sok a nyitott kérdés. Egy biztos: a küzdelem erősödik. A cégekre jövőre az alábbi „lehetőségek” várnak: csődbe mennek, alvállalkozói lesznek a multinacionális építőknek, eladják vállalkozásaikat a multiknak. Utóbbi esetben azonban a kedvező ár elérése érdekében növelni kellene forgalmukat, tőkeerejüket, hogy egyáltalán vonzók legyenek a befektetők számára. Utoljára, de nem utolsósorban a magyar vállalkozások felveszik a „kesztyűt”.
origo.hu
Fontos változást jelentett be a BKK a 3-as villamossal kapcsolatban
