Kukan szerint Bugár Béla, a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának elnöke, a szlovák parlament alelnöke „nem helyénvaló módon” reagált a csatlakozó országok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján elhangzott fellépésére. A szlovák diplomácia vezetője Brüsszelben, magyar kollégája, Kovács László indítványára reagálva azt mondta: „Értelmetlen olyan felvetésekkel foglalkozni, amelyeket csupán egy ország szorgalmaz.” Erre reagálva Bugár azt mondta, hogy Kukan, mint a jövő év májusában esedékes szlovákiai államfőválasztás egyik jelöltje, máris megkezdte kampányát, és brüsszeli magatartásával is azt akarja bizonyítani, hogy „mennyire jó szlovák”.
A szlovák politikusok „úgy tekintenek a kollektív jogokra, mint valami fekélyre” – állítja Miroslav Kusy szlovák politológus, ismert emberjogi aktivista. Az Új Szó című szlovákiai magyar napilapnak adott interjúban Kusy úgy vélte: egyes államok elutasítják és megkerülik a kollektív jogok létezésének problémáját, ám a kérdés olyan stádiumba került, hogy azt előbb vagy utóbb nemzetközi dokumentumokban is rögzíteni kell. Csakhogy az érintett államok akarata ellenére nem lehet ezt megvalósítani. Kusy emlékeztetett arra, hogy az önálló Szlovák Köztársaság megalakulása óta az állam képviselőinek többsége mindig ellenezte a kollektív jogokat, mi több, az összes szlovák közjogi méltóság alkalomadtán megragadta a lehetőséget, hogy elutasító véleményének hangot adjon. Ennek ellenére idő kérdése csupán, hogy a kollektív jogok mikor kerülnek az alkotmányba, a különböző nemzeti és nemzetközi dokumentumokba – így a politológus. „A szlovák politikusok előszeretettel pengetnek magyar húrokat, és időről időre előhúzzák a magyar kártyát, mert tudják, ha támogatókat akarnak szerezni, a magyarok elleni kirohanással mindig sikert arathatnak” – fogalmazott az emberi jogok szlovák szakértője.

A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak