Nagy meglepetést okozott szeptember 28-án a szentatya, amikor a szokásos, vasárnapi Úrangyala imáján bejelentette, hogy a mai napon a bíborosi konzisztórium tagjává 31 új bíborost kíván kreálni. Mindez ugyanis csak 2004 elején lett volna esedékes. A bíborosok pápaválasztó és tanácsadói joggal rendelkező egyházi méltóságok. Maga az elnevezés – vagyis a „kardinális” – a latin cardo (ajtósarok) szóból származik. Arra utal, hogy a kardinális éppen olyan nélkülözhetetlenül fontos méltóság az egyházon belül, mint amilyen fontos feladata van az ajtósaroknak, ami nélkül az nem tudna kinyílni.
A pápa a szeptember végén megnevezett 31 új bíboros között említette Erdő Pétert is. Emlékezetes: Erdő Pétert tavaly december 7-én nevezte ki esztergom–budapesti érsekké, miután Paskai László betöltötte 75. életévét, és ezért az egyházi törvényeknek megfelelően a szentatyától a nyugdíjazását kérte. Beiktatását idén január 11-én Esztergomban ünnepi szentmise keretében tartották.
A mai napon bíborossá kreáltak közül azonban csak 26-an lehetnek majd a pápaválasztó testület tagjai is, hiszen ehhez a főpapoknak 80 évnél fiatalabbnak kell lenniük. Az egyházjog alapján ugyanis a korhatár elérését követően automatikusan elvesztik a szavazati jogukat. A pápaválasztó bíborosi testület létszáma viszont így is 135-re emelkedik. Az új, szavazati joggal rendelkező bíborosok között öt olasz főpap van. Ma bíborosi kalaphoz jut Jean-Louis Tauran érsek, a Vatikán külügyminisztere, továbbá svájci, belga, mexikói, ghánai, szudáni, brazil, indiai, vietnami, guatemalai és lengyel egyházi méltóság is. Utóbbi magyar ősökkel is rendelkezik, hiszen Stanislas Nagynak hívják.
A bíborosi kollégium azt követően ül össze, hogy október 16-án a Vatikánban megemlékeztek II. János Pál pápává választásának 25. évfordulójáról, október 19-én pedig boldoggá avatták az albán származású, Nobel-békedíjas kalkuttai Teréz anyát. A bíborosokat kreáló konzisztórium ma is II. János Pál pápa elnökletével ülésezik. Ebben a testületben csak a Róma környékén élő főpásztorok vesznek részt. A szentatya előttük ünnepélyesen kihirdeti, hogy kiket kíván bíborossá kreálni. Ez a pápa saját jogai közé tartozik, azonban a szokások alapján mégis a konzisztórium tagjaival együtt teszi. A bíborosi kreálás két részből áll. A pápa először átadja a biretumot, vagyis a bíborosi kalapot. Ez bíborszínű, négyszeletű főpapi föveg. Ezt követően, holnap ünnepélyes istentisztelet keretében adja át a bíborosi gyűrűket. A 31 új bíboros hűségesküt tesz, majd egyenként a pápai trónszéken ülő szentatya elé járul, letérdel előtte, és megcsókolja II. János Pál pápai gyűrűjét.
A szentatya szakított azzal az elődeire jellemző gyakorlattal, hogy csak a Róma környéki bíborosokat hívja össze, és élő, valódi tanácsadó testületté változtatta a konzisztóriumot. A bíborosokat kreáló testület azonban továbbra is a Vatikán környezetében élő főpapokból áll, és általában háromévenként ül össze. A pápa ettől függetlenül a világegyház összes bíborosát, vagyis a teljes konzisztóriumot összehívta, hogy az tekintse át az egyházat érintő legfontosabb kérdéseket. Ez utóbbi grémium eddig négy alkalommal ülésezett. Most e kettő gyakorlatilag egybeesett, hiszen a szentatya jubileumára, vagyis a trónra lépésének negyedszázados évfordulójára a teljes konzisztórium összeült, az új bíborosok kreálására azonban csak a szűkebb, Róma környéki.
A bíborosi méltóság a VIII. században alakult ki. Akkortájt a székesegyházak klerikusait nevezték így. Ezt őrzi a most is hivatalos latin címük: „Sanctae Romanae Ecclessiae Cardinalis”. A mai bíborosi intézmény a római egyházmegye papságának legtekintélyesebb csoportjából alakult ki. A VIII. századtól Róma hét részén működő szerpapok, a pápa melletti hat udvari szerpap, a főbb templomok élén álló 25 presbiter, valamint a város környéki hét egyházmegye püspökei alkották a szentatya tanácsadó testületét, amely egyúttal a bíborosi kollégium első összetételét is jelentette. 1179-től ez a testület pápaválasztói joggal lett felruházva. A XII. századig csak a Rómában és a környékén élő klerikusok lehettek bíborosok. Később azonban a távolabb élő főpapok is kardinálisokká váltak. A pápák ugyanis a bíborossá kreálásuk alkalmával különböző, római címtemplomokba is kinevezték őket, így nem sérült a hagyomány. Ez a gyakorlat napjainkig fennmaradt. Mindszenty József címtemploma például a Sancto Stefano Rotondo, Lékai Lászlóé pedig a karmeliták temploma volt. A távol élő bíborosok azonban a római címtemplomukban semmilyen kormányzati hatalommal nem rendelkeznek. A templomnak sem a fegyelmi, sem a szolgálati ügyeibe nem avatkozhatnak be. 1962-ig nem kellett püspöknek lenni valakinek ahhoz, hogy a pápa bíborossá kreálhassa. Ezt XXIII. János pápa rendelte el. Az egyházjog azonban a szentatya szabad akaratává teszi, hogy kit kíván kardinálissá kreálni. Természetesen bizonyos hagyományok ezen a területen is vannak. Magyarországon például az esztergomi érsek többnyire egyúttal az ország bíborosa is. Néhány esetben ez a hagyomány is megszakadt, hiszen előfordult már az is, hogy a kalocsai érsek viselte a bíbort.
Erdő Péter szeptember 29-én nyilatkozott először arról, hogy a pápa őt is bíborossá kreálja, amit a katolikus egyházfő részéről megmutatkozó, a magyar egyház és a magyar nemzet iránt érzett különös figyelem jelének nevezett. Elmondta: a tervek szerint mindenszentek napján tartja majd az első bíborosi miséjét Esztergomban. Mint fogalmazott: „Nagyon kedves és elgondolkodtató volt, hogy a nevek felsorolása után a szentatya azt mondta, az újonnan kinevezett bíborosokat a Boldogságos Szűzanya különleges oltalmába ajánlja. Ez az idei évben, a rózsafüzér évének a vége felé közeledve, különösen is élményt jelentett számomra”. Erdő Péter szerint a bíborosi kinevezés nemcsak neki, hanem az Esztergom–budapesti Főegyházmegyének is nagy megtiszteltetés. A főpap rámutatott arra, hogy a jogok gyakorlása a beiktatással kezdődik. Kijelentette: „Az egyházi törvény egész pontosan azt mondja, hogy a bíborosok a pápai kinevező határozattal lesznek bíborosokká, attól kezdve gyakorolhatják jogaikat, illetve terhelik őket a kötelességek, amikor a konzisztóriumban a dekrétum felolvasást nyer.” Közlése szerint az új bíborosok a beiktatás után válnak jogosulttá arra, hogy részt vegyenek egy esetleges pápaválasztáson. A beiktatást követően tehát – mint jelezte – az év elejével nyugállományba vonult, de a 80. életévét még be nem töltött Paskai Lászlóval együtt mindkettőjüknek jogosultságuk lenne arra, hogy jelen legyenek a konklávén. Erdő Péter ugyanakkor hangsúlyozta: azért imádkozik, hogy a szentatya még sokáig erőben és egészségben vezethesse az Anyaszentegyházat. Arra a kérdésre, hogy hazánknak két pápaválasztói joggal rendelkező bíborosa lesz, azt mondta: „Ez a magyar egyház súlyának is egyfajta kifejezése.” Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ugyanakkor bizakodását fejezte ki, hogy Erdő Péter „annak az örökségnek a továbbépítője lesz, amelyet a magyar esztergomi érsekek és bíborosok a legrégibb időktől kezdve az ezeréves keresztény élet érdekében tettek”.
origo.hu
Eladó a vármegye legkisebb háza – különleges ajánlat Vérteskethelyről
