Karácsonyi hangulatot varázsló, hófödte Hargita fogadta a hét végén azokat a híveket, akik Csíkszeredába igyekeztek az új római katolikus templom felszentelésére. A tömbházak között felépített gyönyörű épület a Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére épült. A Millenniumi templomot a világhírű magyar építész, Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Bogos Ernő műépítész tervezték. (Úgy tudjuk, az előző évtizedben nem fejeztek be a neves építész által megálmodott templomot a Kárpát-medencében.)
Alapkövét 2001 augusztusában fektették le, a felszenteléskor leleplezett márványtáblára pedig ezt faragták: „Íme, valóra vált az évszázados álom! Az isten és az ember hajléka áll itt, amelyet székely népünk küzdelme árán emelt magasztos jövendőnk otthonává.”
A szent hajlék szabályt erősítő kivétel Romániában, ugyanis Darvas-Kozma József csíkszeredai esperesnek sikerült az, ami a történelmi magyar egyházak papjainak általában nem: állami támogatást szerzett az építkezéshez. A húszmilliárd lejbe kerülő munkálatok kifizetéséhez Bukarest hatmilliárddal, vagyis negyvenkétmillió forintnyi lejjel járult hozza, míg a magyar állam részéről négymillió forint érkezett. Az ünnepségen részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokkal foglalkozó államtitkára, aki megígérte, hogy a még kifizetetlen számlákat rendezni fogják. Az összkiadások tizenöt százalékát a hívek adományaiból gyűjtötték össze.
A tömbmagyar vidéken az 1989 utáni Romániában is gőzerővel folyik a „hagymakupolás honfoglalás”, vagyis az ortodoxia térhódítása. A székelyföldi ortodox inváziót kormányrendeletek tömege tette lehetővé, így kolostorok, templomok százai épülhettek az adófizetők pénzéből, míg az évtizedeken át elnyomott és akadályozott történelmi magyar egyházak a hívek adományaiból, anyaországi és nemzetközi támogatásokból építtettek egyházi hajlékokat. A hívek nélküli ortodox templomok fenntartását a román kormány pénzeli: az idehelyezett lelkészek – a rendszeres költségvetési juttatások mellett – „veszélyességi pótlék” címen extra fizetést kapnak. 1994-ben például a költségvetés tartalékalapjából százmillió lejt adtak a székelyföldi ortodox püspökség működési költségeinek fedezésére. Rá egy évre térítésmentesen ingatlant kaptak Sepsiszentgyörgyön, majd ugyanígy földet és ezerháromszáz négyzetméteres ingatlant (étteremmel) Csíkszeredában. Az állami adományok hosszú listáján találunk gépkocsikat, múzeumot, több tíz milliárd lejnyi készpénzt, ipari termelésre alkalmas műhelyeket (ezt állami tulajdon vásárlása során szerezték a piaci ár negyedéért) és bankfiókot egyaránt. A székelyföldi ortodox egyház a lelki tevékenység mellett üzleti vállalkozásokat is lebonyolít – 2000 januárjától például egy kormányrendelet értelmében kétszáz világi alkalmazottat foglalkoztathat a püspökség! Érdekes helyi kontraszt, hogy bár a bukaresti hatalom 1999-ben jóváhagyta az egészségügyi minisztérium ingyenes használatában lévő, a kommunizmus idején jogtalanul elvett csíkszeredai járványkórház visszaadását a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek, az ingatlan ténylegesen azóta sem került a katolikus egyház birtokába. Országos szinten a román hatalom tizenhárom éve következetesen szabotálta a több mint háromezerkétszáz elkobzott erdélyi magyar egyházi ingatlan visszaadását – az alig kéttucatnyi visszaszolgáltatás esetében pedig több helyen még nem tudott birtokon belülre kerülni a jogosult magyar egyház. A magyar vidékeken a hadsereg, a rendőrség és a polgárőrség vezetésében kizárólag ortodox vallású tisztek dolgoznak, a szintén román ajkú görög katolikusok azért nem, mert az ortodox főpapok szerint előbbiek el akarják adni Erdélyt Magyarországnak.
A csíkszeredai templom szombati felszentelésén mindezek nem kerültek szóba. A megbékélés jegyében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök mellett megjelentek a protestáns és az ortodox egyházak képviselői is, a román kormányt a megye prefektusa és a képviselőház elnöke, Valer Dorneanu képviselte. Utóbbi felolvasta Adrian Nastase miniszterelnök üzenetét, majd Markó Béla RMDSZ-elnök az együttműködés fontosságát emelte ki, mert mint mondta: „összefogás nélkül nemcsak templomot, hanem jövőt sem lehet építeni”. Az olvasmány magyar, német és román nyelven hagzott el, az oltártörzs közepére Szent Ince és Szent Restitutus, a 300-as évekbeli keresztényüldözés alatt mártírhalált halt vértanúk ereklyéit helyezték el. A szentmise végén a templom plébánosa úgy vélekedett: „A tornyok arra késztetnek, hogy fölfelé nézzünk. Hát nézzünk időnként fölfelé is!” A szertartáson több ezer hívő vett részt.
origo.hu
Hajmeresztő szökési terv Esztergomban
