Lengyelországot elégedettséggel tölti el a szombati döntés, mert Varsó régóta igazi tárgyalásokat követel, nem pedig teátrális rendezvényeket – jelentette ki a lengyel miniszterelnök szokásos hétfői rádiónyilatkozatában. Ugyanakkor hozzátette: voltak olyan javaslatok, sugallatok – főként a nagy országok részéről –, hogy nincs szükség hosszú vitákra, és a résztvevők változtatás nélkül fogadják el a konvent által kidolgozott tervezetet.
A lengyel kormányfő szót ejtett a lengyel politikai erők egy része és a lengyel közvélemény többsége által követelt népszavazásról is. Nem lesz szükség referendumra az EU alkotmányos szerződéséről abban az esetben – vélekedett –, ha a lengyel követelésekhez és a nizzai szerződéshez képest nem lesznek túl nagy változások az alkotmányos szerződésben. Ám ha ezek a változások mélyrehatók lesznek, alighanem meg kell kérdezni a lengyel szavazók véleményét.
A miniszterelnöki derűlátás ellenére a hét végi kormányközi konferencia Varsó számára nem telt feszültségmentesen. Spanyolország és Lengyelország ugyanis közölte: nem hajlandók elfogadni a konventnek a szavazási rendszer átalakítására tett javaslatát, és mindketten ragaszkodnak a tagállamokra jutó szavazati súlyoknak a nizzai szerződésben meghatározott formulájához. Németország és Franciaország válaszul értésre adta, hogy akkor ők a strukturális alapok majdani elosztásáról folytatandó tárgyalásokon fognak ennek megfelelő magatartást tanúsítani.
Az Európai Bizottság tegnap óvatos távolságtartással reagált a német–francia felvetésre. Michel Barnier, az intézményi reformokért is felelős biztos szóvivője közölte: az alkotmánnyal kapcsolatban vannak bizonyos vitatott kérdések, amelyekre a tagállamoknak és a jövőre csatlakozó tíz országnak konszenzussal kell megoldást találniuk.
Varsó és Párizs kapcsolatára az utóbbi napokban egyébként árnyékot vetett az a lengyel bejelentés is, miszerint lengyel katonák Dél-Irakban négy francia–német gyártmányú, Roland típusú légelhárító rakétára bukkantak, amelyeknek gyártási éve 2003. A hírügynökségi jelentést a francia külügyminisztérium, majd maga a francia államfő is cáfolta. A lengyel vezérkari főnök tegnap bejelentette, hogy hibáztak, a katonák tévesen értelmezték a rakétákon látható adatokat. – A 2003-as szám nem a gyártási évet jelentette, a szóban forgó rakétákat korábban gyártották – közölte Czeslaw Piatas tábornok.
Szkepticizmus
Noelle Lenoir francia Európa-ügyi miniszter a berlini Der Tagesspiegelnek nyilatkozva jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja az EU majdani alkotmányának népszavazással való szentesítését Franciaországban – majd néhány órával a megjelenés előtt leállíttatta az interjú közlését. A kínos eset, amelyhez egyik fővárosban sem fűztek magyarázatot, beszédesen árulkodik arról a zavarról és elbizonytalanodásról, amely az EU egyelőre véglegesítésre váró új alkotmányos szerződésének sorsát illetően eluralta a párizsi illetékeseket az európai újraegyesülés és a jövő tavaszi európai parlamenti választások küszöbén. (MTI–Panoráma)
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
