Napi sajtószemle

WRPOST

Nem egyebet állít aktuális kiadásában a Newsweeket idéző megjelenésű lengyel hetilap, mint azt, hogy Magyarország lehet az első ország a NATO történetében, amelyet kizárnak a szövetségből. A cikkből – melyben megszólal Kéry László politológus, Simicskó István fideszes és Dávid Gyula szocialista képviselő – kiviláglik, hogy a külföldi katonai akciókban történő részvétellel kapcsolatos magyar döntéshozatal rendkívül lassú. Ahhoz, hogy ezt a gyakorlatot megváltoztassák, alkotmánymódosításra lenne szükség, ám ennek gátja „a belpolitikai kalandorság”. A lap idehaza tabuként kezelt tényt is felhoz ennek indoklására: a helyzetért szerinte „a Magyarországon befolyásos orosz lobbi” is felelős.

THE MOSCOW TIMES

Véget értek Vlagyimir Putyin elnök reformjai – állapítja meg az angol nyelvű orosz lap, bár az esedékes választást követően egyesek még látnak esélyt arra, hogy visszatérjen a növekedést eredményező liberális gazdaságpolitika. Márpedig éppen ezek az intézkedések változtatták meg alapjaiban az orosz gazdaságot, mely hosszú évekig romokban hevert. A lap arra alapozza pesszimizmusát, hogy „Putyin hangja megváltozott”, sőt „autoriter irányítási stílusa nyomon követhető módon erősödik”. Az elnök körül csoportosuló egykori kollégák (KGB-sek) ennek megfelelően a gazdaság feletti állami kontroll megtartását sugallják, ami együtt jár a társadalom szigorú ellenőrzésével is. A lap végül jóslásba bocsátkozik: eszerint a növekedés korlátozott marad, és néhány kiemelt régió (így Moszkva) lakosainak kivételével az életszínvonal csökkenni fog.

MN

Borisz Jelcin, az első orosz elnök ma is helyes döntésnek tartja, hogy 1999 őszén Vlagyimir Putyint választotta utódául – olvasható az orosz napilapban. Jelcin – aki távozása óta első ízben adott politikai interjút – közölte: az utódjelöltek között felmerült a Jobboldali Erők Szövetsége két vezetőjének, Borisz Nyemcovnak és Anatolij Csubajsznak is a neve. Őket azonban elvetette, mivel biztos volt abban, hogy a választók nem támogatják a jobboldalt a választásokon. Szavai szerint az adminisztrációban meglepődtek döntésén, némelyek még őrültnek is nézték, de ő kitartott döntése mellett. Hozzátette: Putyin csak másodjára fogadta el javaslatát. Jelcinnek megvan a tippje arra vonatkozóan is, hogy ki lehet a 2008-as (Putyin utáni) elnökválasztás reális jelöltje. Mint fogalmazott, Csubajsz, Nyemcov, Alekszandr Volosin (az elnöki adminisztráció vezetője), Viktor Csernomirgyin (volt miniszterelnök)
és Mihail Kaszjanov (miniszterelnök) nemzedéke eséllyel pályázhat az elnöki székre, ám azt nem akarta elárulni, hogy szerinte ki a legesélyesebb.