Az amerikai Helsinki Bizottsághoz fordult az erdélyi magyarokat sújtó néhány bukaresti intézkedés ügyében a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF). Az aradi Szabadság-szobor megoldatlan kérdése hűen példázza a román hatóságok folyamatos időhúzását és az ígéretek sorozatos megszegését, valamint a magyar kisebbség nemzeti szimbólumaival szemben tanúsított botrányos tiszteletlenséget – áll az alapítvány által megfogalmazott dokumentumban. A sérelemlistát a washingtoni kongreszszusban szervezett Románia: útban a NATO és az EU felé című meghallgatás írásos dokumentációjaként Hámos László, a HHRF elnöke nyújtotta be.
A beadvány második részletes témája az egyházi ingatlanok viszszaszolgáltatásának késlekedése. Közel másfél évvel az erre vonatkozó bukaresti törvény meghozatala után az erdélyi magyar történelmi egyházak de facto még egy ingatlant sem vehettek át. „A magyar egyházak esetében született pozitív döntéseket még nem postázták ki, a jogos tulajdonosok nem vehették át az épületeket. Amennyiben a különleges restitúciós bizottság munkairama nem gyorsul fel, akkor csupán a döntések meghozatala kilenc évbe telik majd” – figyelmeztet a HHRF.
A kolozsvári állami magyar egyetem visszaállítása, de még a Babes–Bolyai Tudományegyetemen jelenleg kért két magyar kar felállítása is állandó akadályba ütközik. Hámos László kifejti: sem a kormány, sem az egyetemi szenátus nem hajlandó dönteni a magyar karok kérdésében, diszkriminálva ezzel a közel 1,5 millió magyar anyanyelvű adófizető polgárt. Az 1989-es forradalom magyar résztvevőinek súlyos meghurcolása jelenti a HHRF-tanúvallomás negyedik pontját.
Az Egyesült Államok Helsinki Bizottságát 1979-ben alapították a helsinki egyezményben lefektetett emberjogi követelmények tiszteletben tartásának felügyeletére.
origo.hu
Újabb bizonyíték Ruszin-Szendi kettős játékára: Zsaluzsnijjal fotózkodott Budapesten
