Pincészet a palotában

Tokajt kicsit is ismerő emberek vagy inkább a tokaji aszút ismerő emberek bizonyára tudják, hogy az első aszúbort Szepsy-Laczkó Máté készítette Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György fejedelem felesége részére. Azt azonban már talán kevesebben tudják, hogy ez az első bor az Oremus-dűlő terméséből készült. Az Oremus név – amelynek jelentése: könyörögjünk – és az ezt a nevet viselő dűlő már a kezdetek óta Tokajhoz tartozik. Ma pedig kifejezetten szerves része a hegyvidéknek az Oremus pincészet, amely a híres dűlőt is magáénak tudhatja.

A Tokaj-Oremus Szőlőbirtok és Pincészet főborásza, Bacsó András elmondta: a birtok 1993-ban jött létre a magyar állam és a jelenlegi fő tulajdonos, a spanyol Vega Sicilia befektetéseként. Az évek során a jegyzett tőke egyre emelkedett, ma 1,8 milliárd forint, az elvégzett beruházások értéke pedig eléri a hárommilliárd forintot. Ennek eredményeként a birtok teljes egészében újjászületett, az átalakítást és a korszerűsítést sikerült olyan ízlésesen kivitelezni, hogy a borászat Tolcsván található pincegazdasági épülete 2001-ben építőipari nívódíjban részesült, az idén pedig elnyerte Az év pincészete címet. Az utóbbit annak a pincészetnek ítélik, amely az adott évben a legtöbbet tette a magyar bor, a magyar borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért.
– A külcsín mellett itt azonban a belbecs is megtalálható, amit az itt készült borok teljes mértékben bizonyítanak. De itt a teljes aszúpaletta és az eszencia mellett készítünk tokaji fordítást, szamorodnit száraz és édes változatban, valamint száraz tokajit, és késői szüretelésű borokat – mondta Bacsó András. – Ehhez rendelkezésünkre áll a legkorszerűbb technológia és egy háromszintes ősi pince, ahol tölgyfahordókban érleljük az aszút, s amelyet minden évjáratban új hordókba töltünk. Ez hordóforgalmunkon is meglátszik: minden évben hatszáz új hordót veszünk, és ugyanennyi régit értékesítünk – tette hozzá a főborász.
A pincészet 124 hektáron gazdálkodik, amely egy tucat dűlőt jelent. A területeken négyféle szőlőfajtát termelünk, 44 százalékban a jól aszúsodó furmintot, amely finom savszerkezeténél fogva a borok gerincét adja. Ezt követi a lágy és virágos illatokkal bíró hárslevelű 28 százalékkal, majd a kevéssé ismert zéta következik, amelyről mi azt tartjuk, hogy mézes gazdagsággal díszíti a borainkat. A legkevesebb mennyiségben, tízszázalékos arányban a gyümölcsös aromákat adó sárga muskotályt termeljük – ismertette a birtok fajtaösszetételét Bacsó András. Hozzátette, a korszerű szőlőültetvény-szerkezet kialakításáért már 63 hektáron újratelepítették az ültetvényeket, és 2010-ig az összeset szeretnék felújítani. Az ültetvények átlagéletkora jelenleg tizenöt év.
Az értékesítésről Bacsó András elmondta, a borok 55 százalékát exportálják, és a terjesztésben a tulajdonos kereskedelmi rendszerét próbálják kihasználni. Ez azt jelenti, hogy országonként, miként itthon is, csak egy nagykereskedővel állnak kapcsolatban. E szemlélet azért alakult ki, mert Tokaj az utóbbi évtizedekben kissé elfelejtődött. Az igazán jó nagykereskedőknek viszont megvan az az előnyük, hogy csak 40-50 igazán nagy márkát forgalmaznak, ezért valószínűleg rajtuk keresztül a kisebb kereskedők, és végül a vásárlók is elismerik a tokaji értékeit. Emellett van még egy nagy célkitűzésünk – mondta Bacsó András –, szeretnénk azt a nagy fehérbort előállítani, amely képes a világ nagy száraz fehérboraival versenyezni, és ebben a minőségében Tokaj hírnevét is tovább öregbíteni.