Forog már a nevünk a világban, de ez még nem eléggé állandó társadalmi jelenlét. Márpedig a borvilágban lényeges, sőt szükséges az írók, kritikusok, kereskedők tudatban tartása, mert a termékeinknek ismertté és keresetté kell válniuk, és általuk ez a cél hamarabb elérhető. Mi olyan mélyről jöttünk, amit senkivel sem tudok megértetni, és azt is csak kevesekkel, hogy miért fontos nekünk nagyon az imázsteremtés. Egy márkás terméket nem lehet nem reklámozni, azzal jelen kell lenni mindenhol a világon – mondta Szepsy István, ismertetve a tokaji bor, a borvidék és a tokaji borászok egyik legfontosabb jövőbeni feladatát. Tudomásul kell venni, hogy igazán híres márkát csak úgy lehet építeni, ha az árszintekben is következetesek vagyunk, és nem próbáljuk meg túl sok termékkel megzavarni a fogyasztóknak a tokajiról kialakult kevés tudását – tette hozzá.
(Éppen ezért Szepsy Istvánnak és a nevéhez szorosan köthető Királyudvarnak egyaránt csak három-négy féle bora van. Készítenek dűlő szelektált száraz furmintot, hárslevelűt, egy cuveét – amely beltartalmilag hatputtonyos aszúnak felel meg – és hatputtonyos aszút, valamint ezekhez társul még az esszencia ritka években. A harmadik cég, amely Szepsy István nevéhez köthető, a Zemplén-Hegyhát, amely még nem forgalmaz, csak 2002-től készít borokat, ötputtonyos aszút és édes szamorodnit.)
– Kérdés természetesen az is, hogy a márkaépítés során kihez, mihez hasonlítjuk magunkat. Ha azt mondjuk, hogy lehet magasabbra pozicionálni, mint a jelenlegi helyzetben, akkor olyan piaci politikát kell folytatni, amely jobbá teszi helyzetünket. Nálunk ezért a pozicionálás fontosabb, mint más cégeknél, ami azt jelentette, hogy a rövid távú szempontjainkat el kellett felejtenünk. De szakmai hitünk és értékeink szerint – nyomatékosított Szepsy István – a tokaji borvidék elsősorban talajtani szempontból nagyon komplex, és ezt a kiegészítő értékeinkkel együtt világmárkává kell formálnunk egy más világban, mint ahonnét öt évtizede kiszakadtunk, és ahol most túl sok a vetélytárs.
– Az a fajta vulkanikus talaj, amire én alapozom filozófiámat, csak Magyarországon található. E területen volt valamikor a Pannon-tenger, amelynek üledékén sokkal ízesebb gyümölcs, zöldség és szőlő terem. A vulkáni hamut a Pannon-tenger leülepítette, és ülepítő hatása egy zeolitos tufához hasonlóan alakította őket – mesélte szenvedélyesen Szepsy István, aki annyira hisz ebben a vulkanikus kincsben, hogy azt is hozzáteszi, ha ezzel a lehetőséggel nem tud élni, akkor nem érdemli meg azt a földet, amit kapott.
– A termőhelyi értékek feltárásában nagyon nagy lemaradásban vagyunk, pedig nálunk a kvarc alatt megbújó zeoliton erős vesszőjű, piaci fürtű, nagyon értékes szőlők vannak. Ilyen talajok segítségével lehet elérni azt a különleges minőséget, amely szintén komplex, harmonikus, érdekes és mindennél egyedibb. Ha tovább akarunk lépni a márkaépítésben – márpedig én tovább akarok lépni –, akkor az említett lehetőségeink alapján tovább kell szelektálnunk – fejtette ki Szepsy István. – Ez lehet dűlő- szelekció, de szelektálhatunk dűlőn belül is, limitált mennyiségű, de kiváló bort készítve, amelynek kiválóságát az árában is jelezzük. Egy-egy ilyen minőségű sorozatnak elsősorban nem az lenne a feladata, hogy bevételt hozzon. Az ilyen sorozatok promócióra kellenek, mert kereskedelmi forgalomban nem lesznek kaphatók, de a kóstolók során különleges minőségük biztosan megragadja a fogyasztó kritikusok figyelmét – tette hozzá.
– Erre a gondolkodásra ma Magyarországon nagyon kevesen fogékonyak. A Tokaj Reneszánsz Egyesületben, Tokajban és a Pannon Bormíves Céhben azonban többen osztják nézeteimet, és elismerik, hogy ezt a szemléletet értékké lehet és kell alakítani. Ők azok, akik képesek arra, hogy a magyar borvidékeket ilyen szemlélettel jó irányba vigyék, és új magyar borimázst teremtsenek. Felülről építsék a divatot, mert azt csak onnan lehet – mondta Szepsy István.
origo.hu
Menczer Tamás: Elfogtam egy levelet!
