Mind a Mazsihisz, mind a nemzetközi zsidó szervezetek azt remélik, hogy Magyarország parlamentje megváltoztatja a gyűlöletkeltés szankcionálásának jelenlegi szabályozását – derül ki a szervezet közleményéből. Az Országgyűlés előtt fekvő, a gyűlöletbeszéd megfékezését célzó Btk.-módosítással kapcsolatban úgy fogalmaznak: „A jelenlegi szabályozás jogilag nem megfelelő, hiszen Magyarországon nem születtek olyan ítéletek, amelyek megfelelően elmarasztalták volna a gyűlöletkeltő magatartásukkal más csoportokat veszélyeztetőket.” „Szövetségünk határozottan kiáll amellett, hogy ennek a területnek az újraszabályozására szükség van” – hangsúlyozzák, hozzátéve: Magyarország e szabályozás hiánya miatt a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti. A Mazsihisz alaptalannak tartja azokat a félelmeket, amelyek a véleménynyilvánítás szabadságának túlzott korlátozását látják a törvénytervezet elfogadásában. A véleménynyilvánítás szabadságát a gyűlöletkeltés megnyilvánulása esetén azért lehet korlátozni – hangsúlyozzák –, mert maga a jelenség veszélyezteti a társadalom egy jelentős részének vagy kisebbségi csoportjainak alkotmányos jogait, aminek védelme elsőrendű kötelesség.
Az Országgyűlés e héten kezdte meg a szóban forgó javaslat tárgyalását. A vitából az derült ki, hogy a Ház várhatóan nem fogadja el a kormány javaslatát, mivel az ellenzéki pártok mellett a szabad demokraták sem támogatják azt. Érvelésük szerint ugyanis az előterjesztés alkotmányellenes, sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Fodor Gábor SZDSZ-es politikus a vitában – hangsúlyozva az etnikai, faji és vallási alapú gyűlöletkeltés elleni kiállás fontosságát – utalt az Alkotmánybíróság két korábbi határozatára, amely megerősítette a szabad véleménynyilvánítás elsőbbségét a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálásával szemben.

Diónyi jégeső, felhőszakadás és drasztikus lehűlés várható