Alkotmányellenes Mécs-bizottság

Megsemmisítette a rendszerváltozást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság felállításáról hozott parlamenti határozatot az Alkotmánybíróság. A testület azután alakult meg, hogy kiderült, Medgyessy Péter a pártállamban a Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségének szigorúan titkos állományú kémelhárító tisztje volt.

Alkotmányellenes a rendszerváltozást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló, múlt évi országgyűlési határozat – mondta ki tegnap nyilvánosan kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság (Ab). A testület egyhangúlag elfogadott döntésével visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a Mécs Imre szabad demokrata országgyűlési képviselő által vezetett parlamenti bizottságot létrehozó országgyűlési határozatot.
Az Ab kimondta: azért volt alkotmányellenes a testület tevékenysége, mert az Országgyűlés nem biztosította törvényben, hogy bizottságok vizsgálatai során az alaptörvénynek megfelelően érvényesüljön a közügyek megvitatásának szabadsága, védelemben részesüljenek a személyiséget és a magánszférát védő jogok, és ezzel mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő. Az Ab határozatában felhívta a parlamentet, hogy jogalkotói feladatának 2004. március 31-ig tegyen eleget.
*
A testület szerint az is alkotmányellenes, hogy a bizottság nem adott lehetőséget arra, hogy határozatai, megállapításai ellen az érintettek jogorvoslattal élhessenek. Az Ab szerint ugyanis a vizsgálóbizottság nem mondhatja ki senkinek a bűnösségét, csak a bíróság, de bármilyen megállapítást is hoz, az ellen éppúgy biztosítani kell a jogorvoslati lehetőséget, mint a bíróságon. Megállapították azt is, hogy a bizottságok nem is kötelezhetnek mindenkit vallomástételre, mivel erről törvény nem rendelkezik. A bizottság emellett nem kérhet be bármilyen szervezettől információkat – áll a határozatban.
Az alkotmánybírósági eljárást Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, volt alkotmánybíró kezdeményezte.
Mécs Imre, a testület volt elnöke pozitív döntésként értékelte az Ab határozatát. Lapunknak elmondta: már a bizottság tagjai is érzékelték, hogy hiányoznak a vizsgálóbizottság működéséről szóló törvények, mivel csak a parlament házszabálya foglalkozik a vizsgálóbizottságok jogkörével. Ezért Mécs már tavaly nyáron kezdeményezte a házszabály módosítását. Demeter Ervin (Fidesz), az egykori Mécs-bizottság alelnöke szerint ezzel a döntéssel határozott figyelmeztetést kaptak a kormánypártok, hogy alkotmányellenes tevékenységet folytattak.
Az Ab azt is kimondta, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a parlament állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét, és nem teremtette meg a vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit. Ezek után Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke felkérte az ügyrendi bizottságot, hogy készítsen egy összefoglalót és forgatókönyvet arról, hogy a parlamentnek milyen teendői lesznek az Ab-döntés miatt.