Amerikai a Jukosz élén

Sem önkényuralmi törekvésekre, sem a privatizált iparágak újraállamosításának szándékára nem utal Mihail Hodorkovszkij olajmágnás őrizetbe vétele, jelentette ki tegnap kezdődött római tárgyalásai előtt olasz újságíróknak Vlagyimir Putyin orosz államfő. A Jukosz vezetéséről lemondott Hodorkovszkij utódjául a cég élére közben Simon Kukes orosz születésű amerikai állampolgárt nevezte ki az igazgatótanács.

Csupán azért tartja különlegesnek Mihail Hodorkovszkij letartóztatását az orosz elnök, mert ilyen gazdag ember ellen még nem indítottak Oroszországban bűnvádi eljárást. Putyin ismételten leszögezte: a törvényt mindig be kell tartani, nemcsak akkor, amikor az ember már elért bizonyos pozíciót. Elismerte, hogy az orosz társadalomban a végrehajtó és bűnüldöző szerveknél érezhető hajlandóság a privatizáció eredményeinek felülvizsgálatára, ezt azonban megengedhetetlennek nevezte. Mint aláhúzta: határozottan ellenzi a privatizáció eredményeinek felülvizsgálását. Az orosz elnök ígéretet tett a tulajdon intézményének erősítésére, továbbá a tulajdonosok és befektetők érdekvédelmi rendszerének kidolgozására.
A Jukosz olajtársaság közben bejelentette, hogy hétfőn lemondott vezérigazgatója, Mihail Hodorkovszkij utódjául Simon Kukes orosz születésű amerikai állampolgárt nevezte ki, azonnali hatállyal. Kukes idáig is tagja volt a Jukoszt irányító héttagú végrehajtó tanácsnak, míg korábban a Tyumen Oil orosz olajtársaság elnökeként dolgozott. Mint Valerij Nyeszterov, az egyik olaj- és gázipari elemző értékelt: Kukes vezérigazgatói kinevezése kedvező jel a társaság integritásának megőrzése és a jó irányítás szempontjából. Kukesen kívül az irányító testületben két amerikai is van, köztük Steven Theede, a hierarchia második embere, akit a cég tanácsa a minap a legtöbb igazgatási feladat végrehajtásáért felelős Jukosz-Moszkva élére nevezett ki. Mindez jól illik a Jukosz eddigi stratégiájába, Hodorkovszkij ugyanis kiváló nyugati reputációjának, beágyazottságának építésében végig kiemelten számított amerikai tanácsadóira, s e kapcsolattól pedig védettséget remélt a Kremllel folytatott harcában. A cég 40 százalékos részvényéért is két amerikai vállalat, az ExxonMobil és a ChevronTexaco verseng. A Jukosznak kulcsszerepe van az orosz–amerikai energetikai partnerség gyakorlati megvalósításában, és a cégelnök keményen bírálta a Kreml Irakkal kapcsolatos álláspontját is. Az a tény pedig, hogy a cég a Szibnyefttyel egyesülve egész birodalommá fejlődött, ráadásul az olajipart mint stratégiai ágazatot érintő döntéseiben láthatóan egyre kevésbé fogadta el a Kreml ellenőrző szerepét, a politikai okok mellett komoly szerepet játszik az ellene indított támadásokban.
Hodorkovszkij lemondását egyébként az elemzők már a kompromisszum felé tett lépésként értékelik. Mint fogalmaznak: gazdasági téren már engedni látszik nagyra törő terveiből, s szabadulásához már csak a politikai ambíciókról kell lemondania. A feltételezett háttéregyeztetések, az alku közeledését erősítik az igazgatótanács elnökének, Alekszandr Temerkónak a szavai is, miszerint a Jukosz kész egyeztetni a szövetségi szervekkel a termelést érintő kérdésekben.