Az igazságügy nem cáfol

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) a lapunkban tegnap megjelentekre reagálva ismertette a Kulcsár Attila kiadatásában eljáró osztrák bíró véleményét, amely szerint a magyar kérelem Európában egyedülállóan magas színvonalú volt. A tárca nem cáfolta jogászok azon felvetését, miszerint hibát követtek el a kérelem fogalmazásakor, az IM ugyanakkor a Fővárosi Bíróságot dicséri a szakszerű eljárásért.

2003. 11. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem cáfolta a szaktárca a lapunknak nyilatkozó jogászok azon felvetését, hogy az IM hibájából nem folytatható le eljárás Magyarországon pénzmosás bűntette miatt Kulcsár Attila ellen. A tárca ismertette az eljáró osztrák bíró véleményét, amely szerint a Fővárosi Bíróság elfogatóparancsa – ez alapján tett előterjesztést Bárándy Péter igazságügy-miniszter a kiadatási kérelemre – „egész Európában egyedülállóan magas színvonalú” volt. A kiadatási kérelemben az Igazságügyi Minisztérium nem minősíti az eljárás alapját képező bűncselekményt, azt a bírói elfogatóparancs tartalmazza – áll a tárca közleményében. A minisztérium érvelése szerint az eljárásban mindössze annyi szerepük volt, hogy a bírósági elfogatóparancs alapján megfogalmazták a kérelmet. A Fővárosi Bíróság illetékesét lapzártáig nem tudtuk elérni, a szaktárcától pedig a kiadatási kérelmet kértük hiába.
Az osztrák bíróság, amikor a kiadatás jogi feltételeinek meglétéről döntött, azt vizsgálta, hogy azok a cselekmények, amelyek miatt Kulcsár Attila kiadatását kérték a magyar hatóságok, Ausztriában is bűncselekményeknek minősülnének-e – tartalmazza a tárca közleménye.
Ismeretes: az osztrák büntető törvénykönyv szerint ha a sikkasztást elkövető személy a sikkasztásból szerzett pénzösszeget saját javára mossa tisztára – a magyar szabályozással ellentétben –, azt Ausztriában nem tekintik bűncselekménynek, csupán a sikkasztás büntetlen utócselekményének. – Erre figyelemmel nem állapította meg az osztrák bíróság a kettős büntethetőséget és így a kiadatás jogi feltételének fennálltát e bűncselekmény vonatkozásában – mutatott rá a minisztérium.

Jogászok ezzel szemben arról beszéltek, hogy a szaktárca hibája miatt – pénzmosás gyanújával – nem adta ki a bécsi legfelsőbb tartományi bíróság Kulcsár Attilát. – A jelenlegi adatok ismeretében alapos a gyanú, hogy Kulcsár harmadik személy számára pénzmosást végzett, ugyanis sikkasztás miatt helyezték előzetes letartóztatásba Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya Kezelő Rt. volt vezérigazgatóját és Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. exvezérigazgató-helyettesét, volt MSZP-s fővárosi képviselőt – jelentették ki szakértőink. Érthetetlennek találták, miért döntött úgy az osztrák bíróság, hogy Kulcsár nem mosott pénzt harmadik személy számára. Erre egyetlen magyarázatot találtak: a kiadatási kérelem összeállításakor az illetékesek nem tértek ki az ügy ezen vonatkozásaira. A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a magyarországi nyomozás során olyan bizonyítékok merülnek fel, amelyek Kulcsár esetében megalapozzák az osztrák jog szerint meghatározott pénzmosás vagy más bűncselekmény gyanúját, akkor nem lesz akadálya a kiegészítő kiadatási kérelem előterjesztésének. Erre egyébként számos kiadatási ügyben volt már példa, amikor a nyomozás előrehaladtával bővült a magyar hatóságok rendelkezésére álló bizonyítékok köre – figyelmeztetett az IM.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.