Nem cáfolta a szaktárca a lapunknak nyilatkozó jogászok azon felvetését, hogy az IM hibájából nem folytatható le eljárás Magyarországon pénzmosás bűntette miatt Kulcsár Attila ellen. A tárca ismertette az eljáró osztrák bíró véleményét, amely szerint a Fővárosi Bíróság elfogatóparancsa – ez alapján tett előterjesztést Bárándy Péter igazságügy-miniszter a kiadatási kérelemre – „egész Európában egyedülállóan magas színvonalú” volt. A kiadatási kérelemben az Igazságügyi Minisztérium nem minősíti az eljárás alapját képező bűncselekményt, azt a bírói elfogatóparancs tartalmazza – áll a tárca közleményében. A minisztérium érvelése szerint az eljárásban mindössze annyi szerepük volt, hogy a bírósági elfogatóparancs alapján megfogalmazták a kérelmet. A Fővárosi Bíróság illetékesét lapzártáig nem tudtuk elérni, a szaktárcától pedig a kiadatási kérelmet kértük hiába.
Az osztrák bíróság, amikor a kiadatás jogi feltételeinek meglétéről döntött, azt vizsgálta, hogy azok a cselekmények, amelyek miatt Kulcsár Attila kiadatását kérték a magyar hatóságok, Ausztriában is bűncselekményeknek minősülnének-e – tartalmazza a tárca közleménye.
Ismeretes: az osztrák büntető törvénykönyv szerint ha a sikkasztást elkövető személy a sikkasztásból szerzett pénzösszeget saját javára mossa tisztára – a magyar szabályozással ellentétben –, azt Ausztriában nem tekintik bűncselekménynek, csupán a sikkasztás büntetlen utócselekményének. – Erre figyelemmel nem állapította meg az osztrák bíróság a kettős büntethetőséget és így a kiadatás jogi feltételének fennálltát e bűncselekmény vonatkozásában – mutatott rá a minisztérium.
Jogászok ezzel szemben arról beszéltek, hogy a szaktárca hibája miatt – pénzmosás gyanújával – nem adta ki a bécsi legfelsőbb tartományi bíróság Kulcsár Attilát. – A jelenlegi adatok ismeretében alapos a gyanú, hogy Kulcsár harmadik személy számára pénzmosást végzett, ugyanis sikkasztás miatt helyezték előzetes letartóztatásba Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya Kezelő Rt. volt vezérigazgatóját és Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. exvezérigazgató-helyettesét, volt MSZP-s fővárosi képviselőt – jelentették ki szakértőink. Érthetetlennek találták, miért döntött úgy az osztrák bíróság, hogy Kulcsár nem mosott pénzt harmadik személy számára. Erre egyetlen magyarázatot találtak: a kiadatási kérelem összeállításakor az illetékesek nem tértek ki az ügy ezen vonatkozásaira. A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a magyarországi nyomozás során olyan bizonyítékok merülnek fel, amelyek Kulcsár esetében megalapozzák az osztrák jog szerint meghatározott pénzmosás vagy más bűncselekmény gyanúját, akkor nem lesz akadálya a kiegészítő kiadatási kérelem előterjesztésének. Erre egyébként számos kiadatási ügyben volt már példa, amikor a nyomozás előrehaladtával bővült a magyar hatóságok rendelkezésére álló bizonyítékok köre – figyelmeztetett az IM.

Ruszin-Szendi "Slava Ukraina" köszöntése csak a jéghegy csúcsa, már a Nemzetbiztonsági Bizottságnál az ügy