Külföldi befektetők elbizonytalanodását jelölte meg a jegybanki alapkamat emelésének egyik indokaként tegnap a monetáris tanács. A jelenlegi negatív működőtőke-egyenleg kétségkívül alátámasztja a 3 százalékos kamatemelést, azonban a helyzet javulását az utóbbi napokban hazánkról megjelent, kritikus hangvételű elemzések nem segítik.
A JP Morgan bankcsoport befektetési részlege csütörtökön piaci helyzetelemzést jelentetett meg a Európai Unióhoz jövő májusban csatlakozó országok aktuális gazdasági helyzetéről. A vezető pénzügyi szolgáltató a magyarországi teendők kapcsán a csatlakozás államháztartási követelményeit, valamint a magas költségvetési hiány csökkentését emeli ki. A jelentés idén 5,8 százalékos, míg jövőre 4,8 százalékos államháztartási deficitet prognosztizál, noha az euróövezeti követelmény 3 százalék alatti mértéket ír elő. A pénzügyi elemzés hangsúlyozza: jóllehet, Magyarország konszolidációs programja a kitűzött deficitcélok alapján a legambiciózusabb, minőségileg azonban elmarad Szlovákiától és Lengyelországtól, mert továbbra is magas általános adóterheléssel és a hazai össztermék értékéhez mérten magas arányú központi újraelosztással számol. A szlovák és lengyel költségvetési program ugyanakkor dicséretben részesül, mert a jelentős kiadáscsökkentési célok mellett növekedésközpontú adóreformokat is tervbe vettek. A Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő ezen a héten megjelent országjelentése szintén kiemeli Magyarország negatív működőtőke-egyenlegét, és 2006-ra prognosztizálja a tőkebeáramlás gyorsulását. Bár a Pénzügyminisztérium hivatalosan 2008-at jelölt meg az euróövezethez csatlakozás céldátumaként, a nemzetközi intézet ezt csak később tartja reálisnak.
Magyarországi gazdasági problémákról is ír a The Economist hetilap legutóbbi száma, amely az unióhoz csatlakozó országok helyzetét vizsgálja. A mértékadó gazdasági hetilap számításai szerint a csatlakozás után hazánk megközelítően 34 év alatt tudja majd elérni az uniós átlagot.

Gyurcsány volt felesége mindenképpen felvenné Ukrajnát az EU-ba