Csökken a rendőri visszaélések száma

Tizenhét jogerős elmarasztaló ítélet született hivatali visszaélés miatt rendőrök ellen idén az első tíz hónapban. Tavaly jóval több, 67 egyenruhásról bizonyosodott be, hogy hivatali hatalmával valamilyen módon visszaélt. A csökkenés egy évek óta tartó folyamat, a mind szigorúbb külső és belső ellenőrzés következménye.

Simits Timea
2003. 11. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Többéves folyamatos emelkedés után az idén először jelentősen csökkent a hivatali visszaélések száma a rendőrségnél. A szakemberek ezt az egyre szigorodó külső és belső ellenőrzéssel magyarázzák. Krőzsel Károly ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság ellenőrzési főosztályvezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: amíg 1999-ben ötvenkilenc hatáskörét túllépő, illetve hivatali hatalmával visszaélő egyenruhás esetében született elmarasztaló bírósági ítélet, addig tavaly már hatvanhétnél.
Hasonló ügyekben idén az első tíz hónapban meghozott huszonöt jogerős ítéletből tizenhét találta bizonyítottnak bűncselekmény elkövetését. Hét rendőrre felfüggesztett börtönbüntetést, hatra pénzbírságot szabtak ki, négyet bírói megrovásban részesítettek. A maradék nyolc ügyet felmentéssel zárta le a bíróság.
Bár az esetek hasonlók lehetnek, a jog különbséget tesz a vesztegetés és a hivatali visszaélés között.
*
Előbbit a korrupcióhoz sorolja, s korrupt bárki lehet. Utóbbit ugyanakkor csak hivatalos személy, hivatalos eljárás közben, hivatali kötelességét megszegve, hatáskörét túllépve, vagy hivatali hatalmával visszaélve követheti el.
Ilyen bűncselekménynek ítélte például a bíróság azt az esetet, amikor egy járőr 50 ezer forintot fogadott el egy ittas vezetőtől, s cserébe nem vitte el vérvételre. A sofőr bejelentést tett a hatóságnál, a vétkes rendőrt elbocsátották, majd kilenc hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Egy másik rendőr egy polgári alkalmazottat kért meg arra jogosulatlanul, hogy számítógépről hívjon le bizonyos adatokat. Az illető zászlóst három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Hivatali visszaélés miatt marasztalták el azt a nyomozót is, aki egy gyanúsított megmotozásakor elvett 32 ezer forintot és egy mobiltelefont, s később sem a pénzt, sem a készüléket nem adta vissza tulajdonosának. Pénzbírsággal sújtották azt a járőrt, aki anélkül, hogy megbizonyosodott volna a szabálytalanságról, egy sofőr rakományának rögzítését kifogásolta, majd kétezer forint fejében elállt az intézkedéstől.
A példák jól érzékeltetik, hogy hivatali visszaélés a rendőrség mindegyik foglalkoztatási ágában, és minden szintjén előfordulhat – szögezte le az ezredes. Hozzáfűzte: vannak ugyanakkor a többinél veszélyeztetettebb területek is, ilyen például a közlekedés. Az utakon gyakran az autósok kezdeményezik a vesztegetést, bár ez a tény természetesen nem csökkenti a rendőrök felelősségét. Az ORFK munkatársai évente átlagosan 2-2,5 millió alkalommal intézkednek, s ezek legnagyobb része közúti ellenőrzés. Éppen ezért a közlekedésiek találkoznak a legtöbbször a polgárokkal, köztük olyan szabálysértőkkel, akik vesztegetéssel próbálkoznak, vagy elfogadják a járőr különféle ajánlatait annak fejében, hogy eltekintsen a további intézkedésektől. Az ilyen bűncselekmények 60-70 százalékát a rendőri vezetők, az érintettek felettesei tárják fel, míg 30-40 százalékukat az állampolgárok jelzik a hatóságnak.
A főosztályvezető beszámolt arról is: a hivatali visszaélések kiderítésében a vezetők munkáját az egyre szigorodó, folyamatos belső ellenőrzés, valamint a hét minden napján, a nap 24 órájában készenlétben álló, a legváratlanabb pillanatokban akár vezetői irodákban is megjelenő, kifejezetten az effajta bűncselekmények megelőzésére négy éve létrehozott Mobil Ellenőrző Szolgálat segíti. Emellett a Belügyminisztérium védelmi szolgálata titkosszolgálati eszközöket is bevetve figyeli a rendőröket.
Érthető okok miatt a hivatali visszaélés sokszor ki sem derül. Amelyikről mégis értesül a hatóság, azt igen nehéz bizonyítani. Aki gyanúba keveredik, az ellen az ügyészségi nyomozó hivatal indít vizsgálatot. Mindig az érintett felettese dönt arról, hogy a vizsgálat idejére felfüggeszti, felmenti, vagy pedig más munkára helyezi át beosztottját. Ha bebizonyosodik a hivatali visszaélés, akkor elkövetőjét legtöbbször felfüggesztett börtönnel és pénzbírsággal bünteti a bíróság. Velük szemben a rendőrség is következetesen jár el: csaknem minden esetben megválik tőlük.
A rendőri vezetők bíznak abban, hogy a jelenlegi, szigorú szűrési és ellenőrzési rendszernek köszönhetően az ilyen jellegű bűncselekmények számának már most érezhető csökkenése hosszú távon megmarad – tette hozzá a főosztályvezető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.