Egy kudarc kronológiája
Ragáts Imre, az MTV Rt. elnöke áprilisban még ügyvezető alelnökként a kuratóriumi elnökség tudta nélkül kötött három céggel – a Starland Média Kft.-vel, az I.M.G. Intermédia Group Kft.-vel és a Classic Média Online Bt.-vel – négy évre, egyenként háromszázmillió forint értékű reklámszerződést. Akkor még szükséges volt az elnökség beleegyezése ahhoz, hogy ilyen összeghatárú megállapodást köthessen a köztévé első embere. (Az elnökség két héttel az általa nem ismert reklámszerződések megkötése után háromszázról ötvenmillió forintra szállította le az összeghatárt. A múlt héten ezt is módosították: ma már Ragátsnak a húszmilliós szerződéskötéseit is be kell mutatnia.) A botrányt október 30-án Kozák Márton SZDSZ-es kurátor robbantotta ki az elnökségi ülésen. Kozák Márton társával, Haraszti Miklóssal együtt azonnal Ragáts Imre menesztését szorgalmazta. Másnap rendkívüli ülést tartott az elnökség, amelyen kimondták, hogy a szóban forgó szerződéseket érvénytelennek tartják. A nyolctagú grémium úgy döntött: az intézmény felügyelőbizottsága (egy- hetes határidővel) vizsgálja ki a szerződéskötéseket, és állapítsa meg, hogy érte-e kár a köztelevíziót, illetve terheli-e felelősség ezért Ragáts Imrét. Az elnök ezután napokon belül sietősen felbontotta a szerződéseket.
A november 6-án megtartott elnökségi ülésen nem született eredmény: az fb aznap hajnalra lett kész a jelentéssel, így az elnökség nem tudta azt érdemben tanulmányozni. A grémium tehát nem hozott döntést az ügyben, azt a következő hétre halasztották, de sajtóhírek szerint lemondásra szólították fel a tévéelnököt. Ragáts Imre a hét végén bejelentette, hogy nem mond le posztjáról, bár felvetődött benne a távozás gondolata. Úgy fogalmazott: távozásával kaotikus állapotok alakulnának ki az intézményben.
A lapunk által időközben nyilvánosságra hozott jelentés szerint az MTV Rt. felügyelőbizottsága megállapította Ragáts Imre felelősségét a reklámidő-értékesítési szerződések ügyében. Czeglédi László, az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöke mindamellett ezt megelőzően ügyvédi szakvéleményt is kért arról a három szerződésről, amelyek révén Ragáts Imre értékesítette a köztelevízió reklámidejét. A jogi elemzést a Lászay Ügyvédi Iroda készítette. A Magyar Nemzet ezt szintén közölte. A szóban forgó kontraktusok az ügyvédi iroda szerint is egyértelműen hátrányosak a köztévére nézve.
A következő hét keddjén (november 11-én) a nyolctagú kuratóriumi elnökség egyhangúlag úgy döntött: azt javasolja a huszonegy társadalmi delegálttal kiegészült nagykuratóriumnak, hogy hívja vissza Ragáts Imrét az elnöki posztról. Ekkor intenzív lobbitevékenység kezdődött a civil kurátorok között az elnök maradásáért. Úgy tudjuk, az MDF-es elnökségi tagok, illetve a Ragátshoz hű, kiváló kormánykapcsolatokkal rendelkező tévések és producerek győzködték a társadalmi küldötteket arról, hogy káoszt okozna Ragáts eltávolítása. A lobbi a vártnál is fényesebb eredménnyel járt. November 20-án a huszonkilenc tagú nagykuratórium (huszonegy civil és a nyolc elnökségi pártdelegált) tizennyolc nem, kilenc igen, egy tartózkodás mellett – egy kurátor távol maradt – nem hívta vissza Ragátsot posztjáról.
A különvélemény
Peták István MDF-es elnökségi tag a végszavazás előtt egy háromoldalas írást osztott szét a küldöttek között. Peták, a Magyar Televízió egykori elnöke (Ragáts Imre egyébként az ő elnöksége alatt került a köztelevízióhoz) egyértelműen másként értelmezte a történteket, mint a felügyelőbizottság és a Lászay Ügyvédi Iroda. Nevük elhallgatását kérő civil kurátorok lapunknak elmondták: Peták István különvéleménye döntő mértékben járult hozzá a társadalmi delegáltak hangulatának megfordításához. Ragáts Imre fölényes győzelme mindazonáltal őket is meglepte.
Peták István lényegében ártatlannak, a körülmények áldozatának nyilvánította az MTV Rt. elnökét. Az alábbiakban a különvéleményből idézünk.
„(…) a vitatható módon és vitatható értelmű céllal megkötött szerződések nem okoztak közvetlen anyagi kárt az MTV Rt.-nek. Hibát követett el Ragáts Imre ügyvezető alelnöki időszakában, amely hibát azonban önmaga korrigált, s ennek következményeként – véleményem szerint – nem okozott olyan kárt az MTV Rt.-nek, amely indokolttá tenné, hogy megvonjuk tőle bizalmunkat, s felmentsük a további elnöki teendők alól.”
„A szerződéseket 2003. április 4-én kötötte meg ügyvezető alelnök úr, majd az adott hónap 22-én már határozott – írásban dokumentálható módon – lépéseket tett a szerződések módosítására, az azokból történő kilépésre. Mindez az elnöki pályázatának benyújtása előtt történt. Ezen tények még inkább megerősítik bennem azon kételyeket és az ezzel kapcsolatos kérdéseket, hogy a kapott információk elégségesen tárják-e föl a szerződéskötés körülményeinek lényegét, és így a szerződések lényegét. A szerződések »nem aktiválódtak«, s ez – a tájékoztatás szerint – Ragáts Imre úr akaratából történt.”
„(…) olyan szituáció jött létre, mintha egy rossz szerződés végzetes következményeitől kellene az MTV Rt.-t megóvnia a közalapítvány elnökségének azzal, hogy azonnali hatállyal intézkedik. Az MTV Rt. felügyelőbizottságának szűkre szabott tájékozódási ideje alatt Ragáts Imre elnök úr már átadta azon dokumentumokat, miszerint az érintett szerződésekben megnevezett külső partnerek is elállnak a szerződésektől egyszer s mindenkorra, minden további követelés mellőzésével. Tehát nem a felügyelőbizottság, nem a kuratóriumi elnökség védte ki a szerződések hatályosulását – ahogyan azt eredetileg részben Ragáts Imre is gondolhatta –, hanem Ragáts Imre, az rt. elnöke saját maga.”
„Végül is nem érthető, hogy mindezek után egyes elnökségi tagok miért látják úgy, hogy olyan súlyos vétséget követett el Ragáts Imre ügyvezető alelnök korábban, hogy most megválasztott elnöki tisztségéből mindenféleképpen fel kell menteni. Számukra fel sem merül más alternatíva, s érthetetlen módon az esetleges felmentést követő, akár hónapokig elhúzódó elnökválasztási procedúrával együtt járó intézményi helyzetet miért tartják kevésbé rossznak, mint Ragáts Imre további munkáját.” (Sic!)
„A két hivatalban lévő kuratóriumi elnökség közötti időben történt a szerződések megkötése. Talán azért, mert nem volt kellő elnökségi felügyelet, s ezt kihasználva hoztak létre a külső cégek, külső erők olyan helyzetet, amelyben Ragáts Imre aláírta azokat a szerződéseket? (…) azon is el kell gondolkodnunk, hogy esetleg ez az egész »szerződéskötési« ügy nem a reklámpiaci szereplők közötti piaci »marakodás, ellehetetlenítési akció, ad absurdum: piaci leszámolás« volt-e, amelyben Ragáts Imre csak egy kiszolgáltatott szereplő csupán? (…) Lehet, hogy ennek az élethalál-reklámharcnak az egyik tünete ez a szerződés, melyet Ragáts Imre felismerve, azonnal igyekezett belőle kihátrálni?”
„Az üzenetek egy részéből nyilvánvalóvá vált, hogy egyes pártok, avagy egyes politikusok bizalmát elvesztette Ragáts Imre, az MTV Rt. elnöke, s nemkívánatos személy az Rt. élén, melynek megvalósulását az MTV Közalapítványnak adandó újabb pénzügyi segítség lebegtetésével is ki akarják fejezni, avagy ezzel is ösztökélni akarják a kuratóriumot, s annak elnökségét. (…) A bizalomvesztéstől a leváltásig akár egy év is eltelhet, s eközben mind az rt. elnöke, s ezáltal az egész intézmény kemény »vesszőfutásnak« van kitéve. Az MTV Rt. elnökének is mérlegelnie kell, hogy önkéntes lemondásával megelőzi ezt az esetleges »vesszőfutást«, avagy nem mond le, s döntésével – számolva a rá váró, idegeket próbáló időszakkal – is kifejezi, mi több: védi az MTV Rt. törvényes függetlenségét. (…) Az előző választott elnök leköszönése utáni időszak elnökválasztási kutyakomédiája tovább rontotta az MTV Rt. amúgy is erősen megtépázott tekintélyét… A Ragáts Imre elnök körül kialakult jelen helyzet azt sugallja, hogy a politikai pártok most vissza akarják húzni az elnökség, az MTV Rt. működését a pártcsatározások szintjére.”
Az MDF és Ragáts
A Magyar Demokrata Fórum által az elnökségbe delegált Peták István ezzel az állásfoglalásával döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Ragáts Imre maradjon az MTV Rt. elnöke. Érvelése megegyezik Ragáts Imrének azzal a gondolatmenetével, hogy amennyiben lemondana, kaotikus állapotok alakulnának ki a köztelevízióban. Politikai és televíziós forrásaink szerint ellenben éppen fordítva áll a helyzet: most van káosz az MTV Rt.-ben.
Érdemes tehát alaposabban megvizsgálni az MDF négy kurátorának, Bakó Lajosnak, Kerekes Pálnak, Kozma Hubának és Peták Istvánnak a szerepét.
Ragáts Imrét május 27-én választották meg a Magyar Televízió elnökévé. A kuratóriumi elnökségnek kétharmados arányban kellett állást foglalnia ahhoz, hogy egy elnökjelölt neve a civil küldöttekkel kiegészített nagykuratórium elé kerülhessen. Ragáts Imre végül az elnökség mind a nyolc tagjának a szavazatát megszerezte. Az MDF-ben volt a legnagyobb a meglepetés. Ők ugyanis egyértelműen szót emeltek Ragáts Imre esetleges elnöksége ellen, támogatásra kiszemelt jelöltjük Kósa Somogyi György volt. A négy MDF-es elnökségi tag azzal védekezett, hogy ők az utasítást Gémesi Györgytől kapták, aki az MDF alelnökeként ennek a területnek a felügyeletével volt megbízva. A négy kurátort és Gémesi Györgyöt heves pártbéli kritikák érték. Dávid Ibolya magához vonta a médiaügyek intézését, ám nem sokkal később egy frakción belüli kiegyezés eredményeképpen gyakorlatilag ismét Gémesi Györgyhöz került a terület, hiszen Gémesi lett a felelőse az MDF európai uniós választási kampányának. Forrásaink szerint a november 20-a előtti napokban a civil kurátorok meggyőzésében Gémesi György komoly aktivitást tanúsított – Ragáts Imre hivatalban tartása érdekében.
Herényi Károly, az MDF parlamenti frakciójának vezetője lapunknak kijelentette, ő a különvéleményről semmit nem tudott. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy fogalmazott: tekintve, hogy a kuratóriumi elnökség egyhangúan voksolt Ragáts Imre menesztése mellett, ez a különvélemény legalábbis meglepő, ám arra hivatkozva, hogy erről a kérdésről még nem beszélt az MDF-es kurátorokkal, nem kívánt bővebben nyilatkozni. Az egész helyzetet értékelve viszont elmondta: tudathasadásos, morbid állapotnak tartja, hogy miután Ragáts Imre elismerte az általa elkövetett hibát, az elnökség pedig megvonta a bizalmat tőle, a társadalmi delegáltakból álló nagykuratórium mentőövet dobott a vezetőnek. Dávid Ibolya szerint a közszolgálati televízió első emberétől elvárható a legnagyobb tisztesség, hiszen milliárdok felett rendelkezik. – Ezek után ez nem csupán a kuratórium és az elnök közötti bizalmi, hanem egyfajta alkalmassági kérdés is – fogalmazott a pártelnök. A politikus szomorúnak nevezte, hogy e kérdésben a kurátorok nem következetesek. – A médiatörvény úgy rossz, ahogy van – jelentette ki Dávid Ibolya, utalva arra: álságos megoldás, hogy a parlamenti pártok delegálnak tagokat a közmédiumok kuratóriumi elnökségeibe, ám később ezek a személyek függetlenné válnak, miközben az általuk elkövetett vagy el nem követett dolgok miatt az őket jelölő pártok felelőssége vetődik fel. Fontosnak tartotta megerősíteni, hogy a tévéelnök megválasztását nem támogatta, sőt kifejezetten tiltakozott ellene. Szerinte ugyanis ez a választás kódolta, hogy a továbbiakban is a korábbi évekhez hasonló, pazarló gazdálkodás folytatódik, a közszolgálatiság semmibevétele mellett.
Az MDF-ből származó információink szerint a párt országos választmánya legutóbbi ülésén már napirendre kívánta venni az MTV Rt.-ben kialakult állapotokat, különös tekintettel a párt által jelölt kurátorok szerepére, ám végül elálltak ettől. Az MDF parlamenti frakciójában óriási az elégedetlenség; mint egy neve elhallgatását kérő politikus lapunknak elmondta: elképesztő, hogy miközben négy kurátoruk révén komoly politikai felelősség terheli őket azért, hogy Ragáts Imre regnálása alatt gyakorlatilag befejeződött az MTV kormányzati megszállása, addig az MDF-es kurátorok a párt ellenében nemcsak hogy asszisztáltak Ragáts elnökké választásához, hanem egyesek közülük most még abban is segítettek, hogy hivatalában maradhasson.
– Minden kurátor maga dönt arról, amit tesz. Ami nem tilos, azt lehet – mondta Peták István akciójáról Gémesi György. Hozzátette: saját véleményét mindenki úgy adja közre, ahogy gondolja, amennyiben az nem ütközik jogszabályba. Kérdésünkre, hogy egyeztetett-e az MDF-es kurátorral a különvélemény megfogalmazása előtt, Gémesi kijelentette: vele nem kell egyeztetni. Indoklásul azt mondta, hogy a pártnak nincs köze a kurátorokhoz.
Gémesi és Ragáts
A helyzetet elemezve egyértelmű, hogy ebben a kérdésben Gémesi György kezdettől fogva eltér az MDF irányvonalától. A magyarázatot az MTV Rt. szervezeti átalakulását figyelemmel kísérve találhatjuk meg. Ragáts Imre elnökké választása után létrejött az úgynevezett közéleti igazgatóság, amelynek vezetője Dobos Menyhért lett. Dobos Menyhért, aki az előző ciklusban Mendreczky Károly kabinetfőnöke volt, az MDF régi védence a köztévében. A közéleti igazgatóság hír- és magazinműsorokat is felügyel, ide tartozik többek között a regionális, határon túli és kisebbségi műsorok teljes főszerkesztősége. Gémesi György, akinek politikai karrierjét alapvetően befolyásolja az MDF uniós választási kampányának eredményessége, televíziós forrásaink szerint vélhetően egy MDF közeli hírműhely kialakításában állapodott meg Ragáts Imrével. Az alku eredménye mindazonáltal sem eddig, sem mostanában nem vehető észre a műsorokon. Általában véve is kérdéses, hogy egy ilyen kis kaliberű megállapodás érdemben befolyásolhatja-e az MDF egyelőre viszonylag csekélynek tűnő uniós választási esélyeit. A fentiek tükrében az viszont nem kérdéses, hogy emiatt kerülhetett és maradhatott hivatalában Ragáts Imre. A kormánykanálissá züllesztett köztelevíziót szemlélve megállapítható, hogy az MDF-es kurátorok minden lépése az MSZP érdekeit szolgálta.
Kérdés, hogy megérte-e, és ha igen, kinek? Tornóczky Anitának és családjának biztosan.
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
