A légi katasztrófák közelmúltbeli történetének legsúlyosabb balesetét szenvedte el június 12-én az Air India légitársaság VT-ANB lajstromjelű, General Electric hajtóművekkel felszerelt Boeing 787-8 Dreamliner típusú utasszállítója, 230 utassal, valamint 12 fős személyzettel a fedélzetén. A tragédiában egyetlen utas, a brit állampolgárságú és 40 éves Vishwas Kumar kivételével mindenki életét vesztette. Mivel a gép lakott területre zuhant, az áldozatok száma is tovább növekedett.
Légi katasztrófák sora tépázta meg a Boeing nimbuszát
A 2011 októberében szolgálatba állt Boeing 787 Dreamliner az egyik legnépszerűbb hosszútávú utasszállító gép, amit jól illusztrál, hogy jelenleg világszerte 89 légitársaság üzemelteti, köztük a legnagyobb és a legbiztonságosabbak közé sorolt olyan társaságok is, mint például a Qantas, az Emirates, a Qatar, az American Airlines, a Lufthansa vagy a KLM.
Az Air India a típus legrégibb üzemeltetői közé tartozik;
2012-től kezdve állította szolgálatba a Dreamliner flottáját amivel elsősorban Észak-Amerikába, Európába és a Közel-Keletre teljesít járatokat. A június 12-én történt balesetig 27 Dreamliner repült az indiai légitársaság színeiben és egy korábbi megrendelés alapján az idei év második felében lenne esedékes egy újabb Dreamliner leszállítása is. A tegnap történt katasztrófa után azonban - egyelőre - kérdésessé vált az Air India teljes Dreamliner-flottájának a sorsa.
A Boeing 787 Dreamliner a Boeing Commercial Airplanes repülőgépgyártó cég által kifejlesztett hosszútávú, szélestörzsű, közepes, kettő hajtóműves sugárhajtású utasszállító repülőgép, amely 2011-től áll a polgári légiközlekedés szolgálatában.
A baleset okait az indiai, a brit és az amerikai légügyi hatóság, valamint a Boeing illetékeseiből álló szakértői csoport fogja kivizsgálni. A szakemberek jelenleg a lezuhant gép repülési adatrögzítőit, az úgynevezett fekete dobozokat keresik, amelyek közül az egyiket már meg is találták a roncsok között. A vizsgálati eljárás során összegyűjtik és alaposan megvizsgálják az összes roncsdarabot, kielemezik a fedélzeti repülési adatrögzítők információit, ellenőrzik a balesetet szenvedett gép karbantartási jegyzőkönyveit, tanúkat hallgatnak meg és kiértékelik azokat az amatőr videófelvételeket is, amelyek a gép felszállását és becsapódását rögzítették. Noha a baleset okainak pontos feltárására még várni kell, de az bizonyos, hogy a Boeing számára kínos az indiai gépet ért katasztrófa még akkor is, ha ez a Dreamlinert ért első halálos baleset.
A 2011-ben debütált utasszállító fejlesztését és az üzemeltetését ugyanis számos probléma kísérte
és egy másik új altípus, a Boeing 737 MAX 2018-ban, illetve 2019-ben bekövetkezett halálos szerencsétlenségei- amiket egyértelműen gyártási hiba, szoftverprobléma okozott-, alaposan megtépázták a repülőgépgyártó óriás hírnevét. Ezért ha az Air India AI 171-es járata katasztrófájának hátterében is műszaki problémát tár fel a vizsgálat, az újabb súlyos és talán kiheverhetetlen csapást jelentene a Boeing számára. Mindenesetre vannak olyan jelek, amik ebbe az irányba mutatnak.
Ami biztosnak látszik: kritikus tolóerővesztés lépett fel az emelkedőben lévő gépen
A balesetet szenvedett VT-ANB lajstromjelű Dreamlinert 2013-ban gyártották az indiai légitársaság számára. A gép 2025. június 12-én Új-Delhiből repült át a Gudzsarát állambeli Ahmedábádba, ahonnan a London-Gatwick nemzetközi repülőtérre repült volna tovább. A 171-es járatot a 8200 órás repülési tapasztalattal rendelkező Sumeet Sabharwal kapitány, illetve az 1100 óra repült idővel rendelkező Clive Kunder első tiszt teljesítette. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a személyzet a felszállás előtti ellenőrzőlista végig vétele során nem tapasztalt semmilyen problémát, illetve rendellenességet.
A gép a startengedély vétele után helyi idő szerint 13:38-kor emelkedett a magasba a reptér R21-es számú futópályájának betonjáról. A felszállást és az azt követő másodperceket egy amatőr videós, illetve a reptér térfigyelő kamerája is megörökítette. Noha ezek a felvételek önmagukban nem perdöntőek, de a baleset okainak kivizsgálásában részt vevő szakemberek számára fontos támpontot jelenthetnek más bizonyítékokkal együtt a baleset okainak feltárásában. A videók alapján megállapítható, hogy a Dreamliner fokozatosan gyorsulva végigrobogott a betonon, majd megfelelő felszállási állásszöggel a magasba emelkedett. Az elemelés pillanatában a térfigyelő kamera felvételén egy nagy porfelhő-szerű jelenség tűnt fel a gép felemelkedő orra, illetve a félszárnyak előtt.
A Dreamliner tovább emelkedett, majd a felvételen úgy tűnik, mintha egy pillanatra megtorpant volna
és a felszálló állásszög ellenére sem emelkedett tovább, hanem először vízszintesen haladt, majd elkezdett süllyedni.
A felvételen jól látszik, hogy még mielőtt eltűnt volna a házak sziluettje mögött, magasabbra emelkedett az orra, ami arra utal, hogy a személyzet kétségbeesetten küzdött a gép felemeléséért. A gép az elemelkedés pillanatától számítva alig egy perc múltán a futópálya végétől hozzávetőleg másfél kilométerre a lakóházak közé csapódott és felrobbant. Ami a repülésben jártasak számára jól azonosítható a felvételen az az, hogy a gép gyorsan és olyan mértékben vesztett tolóerőt, hogy nem lehetett a levegőben tartani, így sem idő, sem pedig lehetőség nem maradt a visszafordulásra és a kényszerleszállás megkísérlésére.
Arra, hogy mi lehetett a hirtelen fellépett tolóerővesztés oka, csak a szakértői vizsgálat adhat magyarázatot.
Tizenöt másodperccel a becsapódás előtt a kapitány vészjelzést (Mayday) küldött az irányításnak és közölte, hogy rohamosan fogy a hajtóművek tolóereje. Ez volt a gép fedélzetéről érkezett utolsó üzenet. A hajtóművek meghibásodása ezért ott kell hogy szerepeljen a katasztrófa lehetséges okai között is.
Kukába dobott alkatrészeket építettek be - állította a Boeingtől kirúgott minőségellenőr
A Dreamlinert ugyan biztonságos gépnek tartják, de a Boeing belső ügyeire rálátással rendelkezők között akadnak olyanok, akik jóval kritikusabbak ebben a kérdésben. Közéjük tartozott John Barnett is, aki minőségügyi vezetőként dolgozott a Dreamliner-projektben. Barnett - akit 2024. márciusában holtan találtak -, többször is kemény kritikával illette a cég vezetőségét a Dreamliner gyártásával kapcsolatos súlyos minőségi problémák miatt. A nagy megrendelésszámra figyelemmel a Boeing vezetősége folyamatos nyomás alatt tartotta az Everettben (Washington állam) lévő összeszerelő-üzem kollektíváját a határidők teljesítése miatt.
A cég vezetői gyakran felülbírálták a minőségellenőröket és több olyan szakembert is kirúgtak, akik szóvá tették, hogy a gyártási folyamatban a határidők tartása miatt alárendeltté vált a biztonság.
Barnett több feljegyzést írt a Boeing vezetésének komolyan kifogásolva egyes fontos alkatrészek gyenge minőségét, illetve azt is, hogy a határidők miatt nem egyszer nem megfelelő alkatrészeket építettek be. John Barett állítása szerint egyszer olyan eset is előfordult, hogy a szakmunkások felső utasításra a kukából szedtek ki korábban nem megfelelő minőségűként leselejtezett alkatrészeket és azokat építették be, mivel sürgetett az adott gép átadásának határideje. Barett mutatott rá arra is, hogy a Dreamlinerbe beépített vészhelyzeti oxigénrendszer 25 százalékban hibás, vagyis vészhelyzet esetén minden negyedik oxigénmaszk működésképtelen lenne. A Boeing ezt a hibát utóbb beismerte és magyarázatként az egyik beszállítónál feltárt minőségellenőrzési problémára hivatkozott.
Barett - akit eltávolítottak a cégtől - pert indított a Boeing ellen, majd 2024 márciusában hirtelen meghalt. Halálát öngyilkosságnak minősítették. Az Al Jazeera egyik oknyomozó videójában arról kérdezgette a Dreamlinerek összeszerelésén dolgozó szakmunkásokat, hogy ők szívesen felülnének-e a gépre. A tizenöt megkérdezettből tízen nemleges választ adtak. A Dreamlinerek szolgálatba állítása után számos hiba jelentkezett az üzemeltetés során, így különösen az új típusú lítium-akkumulátorokkal akadt sok probléma. Azt jelenleg még nem tudhatjuk, hogy az Air India 171-es járatát ért katasztrófa tovább fogja-e rongálni cég Boeing 737 MAX típusainak katasztrófája miatt megtépázódott hírnevét.
Ami eddig tudható az Air India 171-es járatának katasztrófájáról:
- a gép az elstartolás után csak rövid ideig és kis magasságig emelkedett,
- mintegy 160 méteres magasságon a felszállási állásszög ellenére megállt a gép emelkedése,
- ezután lapos szögben süllyedni kezdett és ebből már a pilóták nem tudták kiemelni,
- az utolsó rádióüzenetben a hajtóművek gyors tolóerővesztését jelezte a személyzet.
