Légi katasztrófák: kell-e aggódnia a Boeingnek az indiai légi szerencsétlenség miatt?

Június 12-én csütörtökön az Air India Ahmadábádból Londonba tartó AI 171-es járata röviddel az elstartolása után a futópályától alig másfél kilométerre a földbe csapódott. A légi katasztrófák szomorú történetében a Air India 171-es járatának balesete számít az elmúlt tíz év legsúlyosabb légi szerencsétlenségének, ami a legfrissebb adatok szerint 290 halálos áldozatot követelt. Az egyik legnépszerűbb hosszútávú utasszállító, a Boeing 787-8 Dreamliner típusnak 2011. október 8-án történt szolgálatba állása óta ez volt az első halálos balesete. A baleset okait feltáró hatósági vizsgálat eredményére valószínű, hogy még hetekig vagy akár hónapokig is várni kell, de ennek ellenére az indiai kormány már most fontolóra vette az Air India flottájában szolgáló 27, illetve most már csak 26 Dreamliner kivonását a vizsgálati zárójelentés közzétételéig.

Az Air India légitársaság katasztrófát szenvedett VT-ANB lajstromjelű Boeing 787-8 Dreamliner gépe egy korábbi felvételen Fotó: Sky News

Lakóépületek közé zuhant a 171-es járat Boeingje    Fotó: AFP

A 2011-ben debütált utasszállító fejlesztését és az üzemeltetését ugyanis számos probléma kísérte

 és egy másik új altípus, a Boeing 737 MAX 2018-ban, illetve 2019-ben bekövetkezett halálos szerencsétlenségei- amiket egyértelműen gyártási hiba, szoftverprobléma okozott-, alaposan megtépázták a repülőgépgyártó óriás hírnevét. Ezért ha az Air India AI 171-es járata katasztrófájának hátterében is műszaki problémát tár fel a vizsgálat, az újabb súlyos és talán kiheverhetetlen csapást jelentene a Boeing számára. Mindenesetre vannak olyan jelek, amik ebbe az irányba mutatnak.

Ami biztosnak látszik: kritikus tolóerővesztés lépett fel az emelkedőben lévő gépen

A balesetet szenvedett VT-ANB lajstromjelű Dreamlinert 2013-ban gyártották az indiai légitársaság számára. A gép 2025. június 12-én Új-Delhiből repült át a Gudzsarát állambeli Ahmedábádba, ahonnan a London-Gatwick nemzetközi repülőtérre repült volna tovább. A 171-es járatot a 8200 órás repülési tapasztalattal rendelkező Sumeet Sabharwal kapitány, illetve az 1100 óra repült idővel rendelkező Clive Kunder első tiszt teljesítette. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a személyzet a felszállás előtti ellenőrzőlista végig vétele során nem tapasztalt semmilyen problémát, illetve rendellenességet. 

Sumeet Sabharwal kapitány volt a járat gépparancsnoka   Fotó: Aviation Circle

A gép a startengedély vétele után helyi idő szerint 13:38-kor emelkedett a magasba a reptér R21-es számú futópályájának betonjáról. A felszállást és az azt követő másodperceket egy amatőr videós, illetve a reptér térfigyelő kamerája is megörökítette. Noha ezek a felvételek önmagukban nem perdöntőek, de a baleset okainak kivizsgálásában részt vevő szakemberek számára fontos támpontot jelenthetnek más bizonyítékokkal együtt a baleset okainak feltárásában. A videók alapján megállapítható, hogy a Dreamliner fokozatosan gyorsulva végigrobogott a betonon, majd megfelelő felszállási állásszöggel a magasba emelkedett. Az elemelés pillanatában a térfigyelő kamera felvételén egy nagy porfelhő-szerű jelenség tűnt fel a gép felemelkedő orra, illetve a félszárnyak előtt. 

A képkockán látható, hogy a Dreamliner a tolóerővesztés miatt nem tud emelkedni   Fotó: Birmingham Mail

A Dreamliner tovább emelkedett, majd a felvételen úgy tűnik, mintha egy pillanatra megtorpant volna 

és a felszálló állásszög ellenére sem emelkedett tovább, hanem először vízszintesen haladt, majd elkezdett süllyedni. 

A felvételen jól látszik, hogy még mielőtt eltűnt volna a házak sziluettje mögött, magasabbra emelkedett az orra, ami arra utal, hogy a személyzet kétségbeesetten küzdött a gép felemeléséért. A gép az elemelkedés pillanatától számítva alig egy perc múltán a futópálya végétől hozzávetőleg másfél kilométerre a lakóházak közé csapódott és felrobbant. Ami a repülésben jártasak számára jól azonosítható a felvételen az az, hogy a gép gyorsan és olyan mértékben vesztett tolóerőt, hogy nem lehetett a levegőben tartani, így sem idő, sem pedig lehetőség nem maradt a visszafordulásra és a kényszerleszállás megkísérlésére. 

Fotó: Flightradar 24

Arra, hogy mi lehetett a hirtelen fellépett tolóerővesztés oka, csak a szakértői vizsgálat adhat magyarázatot.

 Tizenöt másodperccel a becsapódás előtt a kapitány vészjelzést (Mayday) küldött az irányításnak és közölte, hogy rohamosan fogy a hajtóművek tolóereje. Ez volt a gép fedélzetéről érkezett utolsó üzenet. A hajtóművek meghibásodása ezért ott kell hogy szerepeljen a katasztrófa lehetséges okai között is.

Kukába dobott alkatrészeket építettek be - állította a Boeingtől kirúgott minőségellenőr

A Dreamlinert ugyan biztonságos gépnek tartják, de a Boeing belső ügyeire rálátással rendelkezők között akadnak olyanok, akik jóval kritikusabbak ebben a kérdésben. Közéjük tartozott John Barnett is, aki minőségügyi vezetőként dolgozott a Dreamliner-projektben. Barnett - akit 2024. márciusában holtan találtak -, többször is kemény kritikával illette a cég vezetőségét a Dreamliner gyártásával kapcsolatos súlyos minőségi problémák miatt. A nagy megrendelésszámra figyelemmel a Boeing vezetősége folyamatos nyomás alatt tartotta az Everettben (Washington állam) lévő összeszerelő-üzem kollektíváját a határidők teljesítése miatt. 

John Barnett a Boeing egyik  minőségellenőrzési vezetője súlyos kritikákkal illette a cég vezetőségét     Fotó: NBC News

A cég vezetői gyakran felülbírálták a minőségellenőröket és több olyan szakembert is kirúgtak, akik szóvá tették, hogy a gyártási folyamatban a határidők tartása miatt alárendeltté vált a biztonság. 

Barnett több feljegyzést írt a Boeing vezetésének komolyan kifogásolva egyes fontos alkatrészek gyenge minőségét, illetve azt is, hogy a határidők miatt nem egyszer nem megfelelő alkatrészeket építettek be. John Barett állítása szerint egyszer olyan eset is előfordult, hogy a szakmunkások felső utasításra a kukából szedtek ki korábban nem megfelelő minőségűként leselejtezett alkatrészeket és azokat építették be, mivel sürgetett az adott gép átadásának határideje. Barett mutatott rá arra is, hogy a Dreamlinerbe beépített vészhelyzeti oxigénrendszer 25 százalékban hibás, vagyis vészhelyzet esetén minden negyedik oxigénmaszk működésképtelen lenne. A Boeing ezt a hibát utóbb beismerte és magyarázatként az egyik beszállítónál feltárt minőségellenőrzési problémára hivatkozott. 

Még nem tudni, hogy az Air India Dreamlinerét ért súlyos katasztrófa hogyan fogja érinteni a Boeinget    Fotó: AFP

Barett - akit eltávolítottak a cégtől - pert indított a Boeing ellen, majd 2024 márciusában hirtelen meghalt. Halálát öngyilkosságnak minősítették. Az Al Jazeera egyik oknyomozó videójában arról kérdezgette a Dreamlinerek összeszerelésén dolgozó szakmunkásokat, hogy ők szívesen felülnének-e a gépre. A tizenöt megkérdezettből tízen nemleges választ adtak. A Dreamlinerek szolgálatba állítása után számos hiba jelentkezett az üzemeltetés során, így különösen az új típusú lítium-akkumulátorokkal akadt sok probléma. Azt jelenleg még nem tudhatjuk, hogy az Air India 171-es járatát ért katasztrófa tovább fogja-e rongálni cég Boeing 737 MAX típusainak katasztrófája miatt megtépázódott hírnevét.

Ami eddig tudható az Air India 171-es járatának katasztrófájáról:

• a gép az elstartolás után csak rövid ideig és kis magasságig emelkedett,
• mintegy 160 méteres magasságon a felszállási állásszög ellenére megállt a gép emelkedése,
• ezután lapos szögben süllyedni kezdett és ebből már a pilóták nem tudták kiemelni,
• az utolsó rádióüzenetben a hajtóművek gyors tolóerővesztését jelezte a személyzet.