Elhalasztották a Benes-törvény vitáját

A cseh parlament képviselőháza jelenlegi ülésének napirendjéről az eredeti elképzelésektől eltérően lekerült annak az egymondatos törvényjavaslatnak a megvitatása, amely méltatná Eduard Benes egykori köztársasági elnök érdemeit az állam építése terén.

Ismeretes, hogy a törvényjavaslat ötlete az alsóház szociáldemokrata és kommunista képviselőitől származik.
A lex Benesként is emlegetett és máris elhíresült törvényjavaslatot megszületése óta zavaros politikai felhangok kísérik. Benes érdemei törvénybe iktatásának tervét nem tekinti szerencsés lépésnek a jobboldali ellenzék, elsősorban a Polgári Demokrata Párt (ODS), a koalícióban helyet foglaló kereszténydemokrata néppártiak sem, de a Szabadság Unió–Demokrata Unió pártszövetség is húzódozik a törvényjavaslat napirendre tűzésétől.
Cyril Svoboda külügyminiszter, aki a KDU – Csehszlovák Néppárt színeiben vezeti a cseh diplomáciát, a képviselőház napirendjének jóváhagyása előtt meggyőzte szociáldemokrata partnereit, hogy a Benes-törvény megvitatását halasszák el január 3-ig. Mégpedig azért, mert az osztrák parlament ezen a napon szavaz Csehország EU-csatlakozásáról.
Benest, aki 1935–1948 között töltötte be az államfői tisztséget, Csehország két jelentős szomszédja, Németország és Ausztria a csehszlovákiai németek háború utáni elűzetése értelmi szerzőjének tekinti. Mindazonáltal a jelenlegi cseh politikai küzdőtéren Benes személye továbbra is fontos muníció, különösen a baloldal és egyes szélsőséges csoportosulások arzenáljában. Ugyanakkor Benes személyét, dekrétumainak mindmáig káros hatását nemcsak a külföld emlegeti, de a cseh értelmiség egy része is.