Medgyessy Péter miniszterelnök valamelyik nap megmutatta Tony Curtis hollywoodi cowboynak a magyar Szent Koronát. „Ezt itt – mutatott a koronára – nagy becsben tartják errefelé.”
Tárlatvezetőnek is jó a kormányfő.
A magyar származású amerikai aggastyán figyelmesen hallgatta a tájékoztatót („Oh, yes!”), valószínűleg jegyzeteket is készített fejben. Nem is jött rosszul a kis ismeretterjesztés, hiszen Tony hamarosan országimázst javító reklámfilmet készít Magyarországról, abban pedig nem árt elmondani, hogy a magyar ember nagy becsben tartja a magyar koronát. Azt ott, ni.
Szép volt Medgyessy Péter részéről, hogy ebben a kiélezett helyzetben elismerte, a magyar lakosság nagy becsben tartja a magyar koronát. Hiszen mondhatta volna azt is, hogy ide figyelj, Tony, itt van ez az izé, ott ni, hát ez az, amire fütyül a magyar ember, ő ugyanis a micisapkára esküszik, az az eredeti magyar viselet. De nem. Medgyessy Péter elhajította magától a pártszempontokat, sarkára állt, és érces hangon, könnybe lábadt szemmel rábökött a magyar államiság szimbólumára: „Ezt itt nagy becsben tartják errefelé”.
Az „ez” pedig eközben ott pompázott némán és ünnepélyesen a bordó drapérián, mintegy felkiáltójelként hirdetve, mekkora éktelen szakadék tátong a régmúlt magyar uralkodói és a ma Medgyessy Péterei között. Amire évszázadokon át szent ereklyeként tekintettünk, az mára „ez”-zé silányult az ország miniszterelnökének szájából. A haza új elnevezése pedig: „errefelé”.
Vajon éppen egy nyugállományú amerikai filmsztárnak és egy kiszolgált ügynöknek kell országimázst csinálnia ennek a hazának?
Merre tartasz, boldogtalan nemzetem?
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
