Elsősorban a liszt árának emelkedése miatt kell januártól komoly, átlagosan húszszázalékos kenyérárdrágulásra számítani. A legmindennapibb élelmiszer drágulásához azonban a foglakoztatási terhek, a gáz árának emelése, az áfakulcs változása és a 2004-ben várható infláció is hozzájárul.
Abban minden piaci szereplő egyetért – és ezt tegnap a Világgazdaságnak Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója is megerősítette –, hogy húszszázalékos árnövekedéssel kell számolni a leginkább mértékadónak tekintett 160-170 forintos kilónkénti félbarna és fehérkenyér árakban. Ez azt jelenti, hogy az átlagos harmincforintos emeléssel az átlagos fogyasztói kenyéráraknak át kell lépniük a kétszáz forintot.
Lapunk korábban már beszámolt a jövő év elején esedékes kenyéráremelésről, akkor megírtuk, hogy az emelkedés mögött az idei alacsony gabonatermés, és a jelentős, korlátok nélküli búzaexport okolható. Az idén termett 2,8 millió tonna búzából ugyanis október közepéig 500 ezer tonna már elhagyta az országot. A szakemberek szerint azonban ha nem hoz az agrártárca exportkorlátozó intézkedéseket, az év végére a belföldi hiány elérheti a 200-300 ezer tonnát, akkor viszont búzaimportra szorulunk. Jelenleg azonban 30 százalékos vám terheli az importbúzát, amit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak el kellene törölnie. Ha ezt a lépést nem teszi meg a tárca, akkor az importbúza ára elérheti a tonnánkénti 300 dollárt, ami árfolyamtól függően körülbelül hetvenezer forintos tonnánkénti árat jelentene.
Korábban a Gabonaszövetség is úgy foglalt állást, hogy a búza- és liszthiány megelőzése érdekében a malmoknak érvényesíteniük kell a liszt árában a búza árnövekedését, és ehhez legalább 25-30 százalékos lisztárnövekedés szükséges az év hátralevő részében.
origo.hu
Kőkemény kérdésekkel zárult a Lázárinfó Keszthelyen, sok helyi téma is terítékre került
