Erősödött a magyarokban az igény a népművészeti ihletésű alkotások iránt

Olyan alternatívát kell az ifjú generációnak mutatni, amely azokra az értékekre épít, amelyekben hiszünk, fontosnak és örökérvényűnek tartunk – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára szombaton Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum Virágzó népművészet című időszaki kiállításának megnyitóján.

Novák Irén úgy fogalmazott, a népművészettel kapcsolatban számos sablonos beidegződés él a társadalomban, és ezek meghaladása különösen nehéz a 21. század gyors tempójú, irányt kereső kulturális közegében, ahol a digitális térben játszódó folyamatok elsősorban a fiataljaink szellemi és lelki tájékozódását befolyásolják. Szerinte ez tovább nehezíti a hiteles kapcsolódást a hagyományos értékekhez.

Novák Irén: A népművészettel kapcsolatban számos sablonos beidegződés él a társadalomban (Forrás: Facebook)

A helyettes államtitkár kiemelte, a kulcs a közvetítés mikéntje: 

a jelenkorba való beemelés, a célok és víziók bátor felvállalása, az egyértelmű kiállás, mert habár az életformánk változik és a díszletek is örök átalakulásban vannak, ez nem lehet mentség és felmentés az alól, hogy minden eszközt megragadjunk és magától értetődővé tegyük kulturális örökségünk jelenlétét.

Hozzátette, ennek érdekében a néphagyományokat úgy kell leleményesen beilleszteni a hétköznapokba és az ünnepekbe, hogy azok természetesek legyenek.

A Virágzó népművészet című időszaki tárlat november 9-ig látogatható

Novák Irén a megnyitón, a Virágzó népművészet alkotóművészeti pályázat kapcsán arról beszélt, hogy az azt megálmodók több mint két évtizeddel ezelőtt erős hidat emeltek térben és időben a Kárpát-medencei magyarság kulturális öröksége felett.

A beadott pályaművek kapcsán úgy fogalmazott, azok magas száma önmagáért beszél. 

Meggyőződésem, hogy nemzeti kultúránk jövője itt van a kiállított tárgyakban, beleszőve a textíliákba, a kerámiákba égetve, mélyen faragva a nemes fába, itt van a gyöngyszemek ősi rendszerében, a bőrtárgyak illatában, a vessző hajlataiban, a csuhé játékosságában, a bútorokra, a hímes tojásokra festve és a viseletekre varrva, hímezve

– mondta.

A felhívásra félezer tárgyat neveztek, változatos műfajokban a textilektől kezdve a kerámián és fafaragásokon át a gyöngy-, bőr-, vessző-, csuhé, gyékénytárgyakig, a festett bútoroktól a népviseleteken át a hímes tojásokig. 

A Hagyományok Háza által biztosított szakmai zsűri révén válogatott és díjazott alkotások kerülnek a múzeumi kiállítótérbe. A tárlat nemcsak a népművész alkotók éves seregszemléje, hanem a hagyomány és a modernitás viszonyának értelmezése is egyben. A kiállítás arra ad választ, hogy hogyan illeszthetők be a hagyományos technikákkal, természetes anyagokból, kézműves eljárásokkal, hagyományos díszítményekkel készült használati és dísztárgyak napjaink tárgyi környezetébe.

Novák Irén közölte, jó látni azt, hogy az elmúlt évek közös szakmai erőfeszítései, a képzési rendszer, az intézményi háttér módszertani újragondolása, az alkotóközösségek, a helyi civil szervezetek egységes, de helyi jellegzetességekhez igazított megerősítése, a szakmai alapokon nyugvó intenzív hálózatépítés „szárba szökkenni látszik”.

A helyettes államtitkár szerint a hagyományőrzés és a közösségi művelődés erős sziklára épül, amivel párhuzamosan az alkotói mellett a felhasználói oldalon is erősödni látszik az igény a minőségi, népművészeti ihletésű alkotásokra.

A miskolci Herman Ottó Múzeum a Fügei Márta Népművészeti Egyesülettel közösen huszonegyedik alkalommal mutatja be a Virágzó népművészet című időszaki kiállítását, amiben a népi kézműves tárgyalkotó pályázatra beérkezett munkákból 132 alkotó 532 alkotását mutatják be a közönségnek. A tárlat november 9-ig tekinthető meg.