Készül az új Hunyadi, csak ezúttal népviseletben

Közel másfél évtizeddel a Bánk bán után Káel Csaba ismét nagyjátékfilmet készít, az új rendezése pedig úgy ábrázolja majd a néptánc világát, ahogyan még sosem láthattuk mozivásznon. A Magyar menyegző forgatásán jártunk.

Káel Csaba és a díszes násznép a Magyar menyegző forgatásán. Fotó: Polyák Attila Fotó: Polyák Attila

– Hatalmas öröm számunkra, akik néprajzzal foglalkozunk, és az elejétől fogva benne vagyunk a táncházmozgalomban, hogy kiváló szakemberekkel, producerekkel ismét táncfilmet forgathatunk. Évtizedeket kell várni, hogy egy új alkotás szülessen ebben a műfajban, ráadásul ehhez hasonló még sosem készült. Az eredetiségében szeretnénk az archív anyagokat, Korniss Péter fotóit és az első táncházakról készült felvételeket megidézni – fejti ki Zsuráfszky Zoltán vezető koreográfus, majd elmondja,

 ez a film olyan lesz, mint a Hunyadi, csak páncélok helyett ezeket a csodálatos viseleteket vesszük fel. Bartókot vagy Kodályt is ez a gyönyörű világ ihlette meg, amikor megírták a meseszép műveiket, megélve 1903-ban vagy 1905-ben, hogy egymást után jönnek a fiatalok, fantasztikus dinamikával és elánnal táncolnak, a középkorig visszanyúló magyar hagyományokat őrizve.

– Szerencsések vagyunk, hogy egy olyan időszakban születtünk, amelyben személyesen is részt vehettünk és muzsikálhattunk ezeken a lakodalmakon. A bolondjai vagyunk ennek a kultúrának – mondja Pál István Szalonna, aki zenei szakértőként vesz részt a produkcióban és úgy válogatta össze a dalokat, hogyha holnap felhívnák, hogy ,,gyere, fiam, húzd a talpalávalót egy kalotaszegi lakodalmon”, akkor épp ezeket játszaná, ugyanazokkal a filmben is megjelenő zenésztársaival, akiknek a családjában már több száz éve generációról generációra öröklődik ez a hivatás a kalotaszegi falvakat járva.

A történet főszereplőjét Kovács Tamás alakítja. Fotó: Polyák Attila

Hozzáteszi azt is, hogy ez a világ nemcsak a múlt, hanem a jelen is. Lehet, hogy ma már csak húszan és nem százan jelennének meg népviseletben egy esküvőn, de a szerelem, a muzsika, az emberi érzések és értékek örökkévalók. Miként fogalmaz, 

nem kell mindenkinek néptáncosnak vagy népzenésznek lennie, de szeretnénk elültetni minél több fiatalban a magját a csodálatos kultúránknak, amire igenis büszkék lehetünk. Elérni azt, hogy sokakban feléledjen a vágy a film megnézése után, hogy rácsapjon egyet a lábára, megkóstoljon egy falat töltött káposztát, megtanuljon egy rigmust.

Az alkotók nem sokat árultak el a történetről, annyit azonban tudni lehet, hogy két budapesti fiatalember a hetvenes évek végén Erdélybe utazik, részt vesznek egy lakodalmon és életre szóló élményt szereznek, majd válaszút elé kerülnek. A főszereplőt alakító Kovács Tamás lapunknak elmondta, hogy bár járt már táncházban, a forgatásra készülve mélyült el a tudása, és olyannyira megragadta ennek a kultúrának a közösségteremtő ereje, hogy a későbbiekben sem szeretné szögre akasztani a csizmát.

És már csak Törőcsik Franciska és a zenei tematika miatt is adja magát a kérdés, hogy erősen sarkítva ugyan, de a rendszerváltás óta a legnagyobb nézettséget elérő magyar film, a Hogyan tudnék élni nélküled? néptáncos változatát láthatjuk-e majd, a felvetésünkre Kovács Tamás annyit felel, hogy bízik benne, hogy nekik is hasonlóképpen széles közönséget sikerül megszólítaniuk.

Borítókép: Káel Csaba és a díszes násznép (Fotó: Polyák Attila)