Ujkéry Csaba: Sok alantas indulattal kell szembenézni
Nemcsak hogy felelősségteljes, de nem is veszélytelen szakma az ítélkezés. Magyarországon már volt példa arra, hogy egy ítélet miatt megtámadták a bírót. A kritika joga egy-egy konkrét ügyben nem vitatható, de a dilettáns, általánosító megnyilvánulások a bírói kar tekintélyvesztését eredményezhetik, s ennek az egész társadalom issza meg a levét – véli Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke.
– Gyakorló büntetőbíróként az elmúlt csaknem egy hónap történéseiről kijelenthetem: az ítélkezéssel szemben ilyen erőteljes ellenséges megnyilvánulások korábban – legalábbis a rendszerváltozás után – nem voltak. Bizonyos kritikai észrevételek régebben is megfogalmazódtak egyes ügyek kapcsán – ami természetes is. De csak egy bizonyos határig. Nem mindegy, hogy ki mondja a bírálatot, hogyan mondja és mit mond: egy publicista és egy politikus felelőssége egészen más.
A kritikák megfogalmazása során figyelembe kellene venni, hogy a bírák elleni társadalmi hangulatkeltés, lejáratásuk veszélyes következményekkel is járhat – fejtette ki Ujkéry.
Tapasztalata szerint a bíró magányosan ül a pulpituson, sok alantas indulattal kell szembenéznie, amikor a tárgyalóteremben megpróbál rendet tartani.
– 1945 után megtörtént az is – a régiek tudnának mesélni róla –, hogy a vádlott az öklével verte a bírói pulpitust, és azt üvöltötte: „Bíró elvtárs, magát a nép választotta ide! Hogy jön maga ahhoz, hogy engem lecsukjon?!” Vigyázni kell, nehogy visszajöjjön ez a helyzet. Mert ha azt olvassák az újságokban, attól zeng az ország, hogy a bírák – általánosságban! – ingatag szakmai, erkölcsi alapon állnak, akkor milyen alapon ítélnek el bárkit is? – gondolhatják az érintettek. A bíró munkája lehetetlenné válik olyan közegben, ahol ellenségesség, bizalmatlanság van. Az elnök emlékeztetett arra is: sajnos Magyarországon már volt példa a bírák elleni erőszakos cselekményekre.
– Egy országos napilapban megjelent újságcikk szerzője, Tamás Gáspár Miklós nemrégiben egy ítélet kapcsán súlyosan megsértette az egész bírói kart. De ugyanebben az országos napilapban szintén nem is olyan régen a magyar bírónőkkel kapcsolatban is megjelent egy olyan hangvételű írás, amelyik ugyancsak mélyen megsértette a bírákat. Ugyanebben a lapban adtak teret Veér András pszichiáter szintén az egész bírói kart csepülő hozzászólásának is.
Az ilyen publikációk, és egyes politikusok közelmúltbéli megnyilvánulásai a bizalmatlanságot erősítik, s ezt hosszú távon az egész társadalom sínyli meg – mutatott rá a Somogy Megyei Bíróság elnöke, hozzátéve: főként, ha az úgynevezett kritika súlyos dilettantizmuson vagy éppen szándékos félremagyarázáson alapul.
– Nagy indulatokat kavart a szegedi kártérítési per elsőfokú ítéletének indoklásában a „primitív” szó használata – ami lehet, hogy rosszul volt elhelyezve a szövegkörnyezetben. Ez valójában itt orvosi szakkifejezés, amit a jog is rendszeresen átvesz. A konkrét ügytől elvonatkoztatva annyit érdemes tisztázni: más, ha az utcán valakinek azt mondom, hogy primitív, és megint más, amikor egy ügyet elbírálok, és annak kapcsán például a büntetéskiszabásnál figyelembe veszem. Amióta a mentális állapotot vizsgálják, és ez pszichológiai körülményként az adott ügyben számításba jön, a bírói ítéletekben benne kell lennie mint büntetéskiszabási kérdésnek. Sok esetben a primitív személyiségszerkezet például enyhítő körülmény a büntetőügyekben, mivel korlátozza a cselekvőképességet és a tett társadalomra való veszélyességének felismerését. Mi következhet az erkölcsi pellengér után? A bíró meg fogja gondolni, hogy vajon figyelembe veheti-e ezt az ítélkezési körülményt, hogy egyáltalán leírhatja-e a szót. Az ítélkezés szakma, ugyanúgy, mint például a gyógyítás. Hova vezetne, ha egy műtétnél a laikusok beleszólhatnának az orvos munkájába? Abszurd helyzethez – vélekedett Ujkéry, rámutatva arra is: az ítélkezés kizárólag a törvényeken alapulhat, amiket nem a bíró, hanem a parlament hoz meg. Ha a jogszolgáltatás adott esetben nem igazságszolgáltatás, azért a legtöbb esetben nem a jogalkalmazó bíró a hibás, hanem a törvényt kellene megjavítani, ám ezt csak a jogalkotók tehetik meg.
Egyébként – mondta – az Európai Unióban sem ismeretlenek a hasonló jelenségek, elég itt csak Olaszországra, Berlusconi kormányfő pereire és az ezekkel összefüggő kijelentéseire utalni, amelyek miatt meglehetősen éles helyzet alakult ki közte és a bírói kar között. A nemzetközi bírói testület fel is lépett az olaszországi bírák érdekében – hangsúlyozta az elnök. A grémium magyarországi jelentése – amellett, hogy dicsérettel illette a magyar ítélkezés rendszerét – felhívta a figyelmet arra is, hogy a bírák javadalmazása és különösen a nyugdíjviszonyok kívánnivalót hagynak maguk után. Ez annak a veszélyét hordozza, hogy a politika anyagi eszközökkel befolyást gyakorolhat a harmadik hatalmi ágra, s ezzel megsérülhetnek a demokrácia alapjai. A hatalmi ágak szuverenitása össztársadalmi érdek, maga a demokrácia – szögezte le.
Lomnici Zoltán: Mindenképp a józan érvelés híve vagyok
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a bíróságok elleni támadások ellenére továbbra is pozitív a harmadik hatalmi ág megítélése. Amennyiben a bírák nyilatkozhatnának az ítéletekről, ez segíthet tisztázni a feszültségeket okozó esetleges félreértéseket – véli a főbíró.
– Lehet már érzékelni, hogy befolyásolta-e a bíróságok megítélését az ifjabb Hegedűs Lorántot felmentő döntés és az a szegedi elsőfokú ítélet, amelyben két roma azért kapott kevesebb kártérítést, mivel az ítéletben szerepelt az az orvos szakértői vélemény, amely szerint személyiségük primitívebb az átlagnál?
– Különböző funkciókban tíz éve veszek részt a bírósági közéletben, s azt tapasztaltam, hogy évente néhány ügy szokta felkorbácsolni a kedélyeket. Ilyenkor egyesek megpróbálják a közvéleményt a bíróságok ellen hangolni. Fontos, hogy ennek ellenére pozitív a bíróságok megítélése. A két eset kapcsán készült közvélemény-kutatás szerint a lakosság túlnyomó többsége bízik a bíróságokban, Ezen belül a főbíró bizalomindexe kétharmadot meghaladó. Az is a bizalom jele, hogy évente több mint egymillió ügyben fordulnak az állampolgárok a bíróságokhoz. A döntések túlnyomó többségét elfogadják a felek.
– Két hónappal ezelőtt épp lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: „A demokratikus jogállam egyik alapkövetelménye, hogy a független, csak a törvényeknek alávetett bíróság döntését mindenki elfogadja és tiszteletben tartsa. Vonatkozik ez különösen a közéleti szereplőkre, a politikusokra, akiknek e tekintetben is példát kell mutatniuk a társadalom számára.” Látva a bíróságok elleni legutóbbi támadásokat, úgy tűnik, süket fülekre talált a figyelmeztetése. Már akkor érezni lehetett egyfajta nyomásgyakorlást, netán egy fatális véletlenről van szó?
– Ebben a nyilatkozatban a pótmagánváddal bíróság elé kerülő politikai színezetű ügyek eldöntésére gondoltam. Akkor is elmondtam: beláthatatlan következményei lennének annak, ha politikai támadások kereszttüzébe kerülnének a bíróságok.
– Számított arra, hogy a bírák alkotmányos jogainak védelmében megfogalmazott felhívása ilyen nagy port kavar, és az ön személye is egyfajta célpont lesz?
– Megválasztásom előtt a bíróságok politikamentességét tűztem ki célként. Így, ha a helyzet indokolja, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökeként kötelességem a bíróságok függetlensége és a bírák becsülete érdekében fellépni. Az utóbbi években sem tettem másként. Ugyanakkor a bíráknak is látniuk kell, döntésük az érdeklődés középpontjába kerülhet, ezért is fontos, hogy az alkotmányos jogokat figyelembe vegyék, és alaposan indokolják meg az ítéleteket. Az ügyfelekkel való megfelelő bánásmód is lényeges.
– Megnyugtatták a közjogi méltóságok válaszai?
– A reagálásokból egyértelműen kiderült, hogy a bírói függetlenséget védendő értéknek tartják, és arra is rávilágítottak a dokumentumok, hogy a hatalmi ágak egymás döntési kompetenciáit kötelességük tiszteletben tartani. A társadalom ugyanakkor megfogalmazhat időnként sarkos véleményt is a bírói gyakorlatról, de ezek az álláspontok nem sérthetik a bírók személyiségi jogait. Ugyanakkor lényeges eleme ennek a vitának, hogy nem csupán a politikusok és közéleti szereplők, hanem az átlagemberek is véleményt formáltak, és fókuszba került az emberi jogok ügye. Szili Katalin, az Országgyűlés házelnöke úgy nyilatkozott: „Nem lehet egyetlen intézményrendszert, intézményt sem egyfajta szabadságharcba belekényszeríteni, egyetlen pártnak sincs joga, hogy ezt megtegye.”
– Bárándy Péter igazságügy-miniszter két évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy elfogadhatatlan, ha kormánypárti politikus a független bíróságok ítéletét bírálja. Most nem látta ilyen drasztikusan a helyzetet, szerinte nem került veszélybe a jogállam.
– Meggyőződésem, hogy súlyos társadalmi következménye is lehet annak, ha antiszemitának, rasszistának nevezik a bírók jelentős részét, valamint politikusok elvárásokat fogalmaznak meg az ítéletekkel kapcsolatban. Az igazságtalan és valótlan támadások a bíróságok tekintélyének romlását okozhatják, amely a jogállam gyengüléséhez vezethet.
– Az nem baj, ha egy-egy ítélettel kapcsolatban egy miniszter vagy más beosztású politikus is megfogalmazza a véleményét – ezt is az igazságügy-miniszter mondja.
– A bíró nincs abban a helyzetben, hogy más hatalmi ág döntéseit kritizálja, arról véleményt formáljon, ezért fontos a tolerancia a bíróság irányában is. Európa legtöbb országában nem illik, hogy politikus véleményt mondjon a bírói ítéletekről. Nemrég találkoztam az osztrák LB elnökével, aki közölte: náluk elvben lehetséges, hogy a politikus kritizálja a bíróságok döntését, de ő a liberális szabályozás ellenére ilyen esetre nem emlékszik.
– Ugyanakkor az sem tesz jót a bíróságok megítélésének, hogy az ön neve is a politikai csaták kereszttüzébe került.
– Mint eddig, a jövőben is a politikától való legnagyobb távolságtartásra törekszem.
– Nem tart attól, hogy fellépése esetleg befolyásolhatja a bíróságok költségvetését?
– Bízom benne, hogy a politika komolyan veszi a bíróságok pénzügyi függetlenségét.
– A két ítélet ismét rávilágított a bírói szólásszabadság korlátozásának a problémájára. Tervez-e valamilyen javaslattal előállni azért, hogy a jövőben a bírók akár a nyilvánosság előtt is indokolhassák ítéletüket?
– A Fővárosi Ítélőtábla és a szegedi bíróság döntéséről úgy folyt a vita, hogy a ítélet pontos indokát a vitatkozók többsége nem ismerte. Nem az a cél, hogy mindenki egyetértsen az ítéletekkel, hanem amikor véleményt formál valaki, akkor ismerje a bírósági indoklást is. A jelenlegi törvény gyakorlatilag szótlanságra kárhoztatja a bírákat, így amikor a helyzet úgy kívánja, a bíró nem nyilatkozhat arról, hogy az ítélethozatalnál milyen szempontokat vett figyelembe. Így az állampolgár nincs döntési pozícióban, ha mindig csak az egyik álláspontot ismeri meg. Meggyőződésem szerint ezen mindenképpen változtatni kellene akár jogszabályi módosítások útján is, de nem szabad nyilatkozattételre kötelezni a bírákat.
***
„Rendkívüli események”.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács adatai szerint 1999-től 2002 novemberéig csaknem 120 „rendkívüli esemény” történt a bíróságok munkája során. Nyolcvan esetben csupán alaptalan bombariadó hátráltatta az ítélkezést, 15 esetben a bírák, illetve az igazságszolgáltatás más szereplői elleni fenyegetés történt, 19 alkalommal rongálták meg a bírósági épületeket. A 2002 novemberétől napjainkig eltelt egyéves időszak rendkívüli eseményeit elemezve megállapítható, hogy a fő tendenciák változatlanok. Ezek többsége jellegét, típusát tekintve változatlanul bombariadó (24), a bírákkal, illetve az igazságszolgáltatás már tagjaival szembeni erőszakos cselekmények vagy azok kísérletének száma (5), a tárgyalásokról vagy más bírósági kezelőirodából távozó terheltek, illetve felek egymással szembeni erőszakos vagy önmaguk ellen irányuló cselekményei hat alkalommal fordultak elő, a bírósági épületek kisebb mértékű megrongálása ugyancsak hat alkalommal történt. Az adatok azt mutatják, hogy a bírósági intézményrendszer, az egyes bíróságok jelenleg nem kiemelt célpontjai a szervezett bűnözésnek, a jogellenes támadásoknak. A konkrét esetekből kitűnik, hogy az elkövetőknek általában az érintett bíróságok előtt büntető- vagy polgári peres ügyeik voltak folyamatban. Az említett események döntő többségét a személyi feltételekkel és biztonsági berendezésekkel legkevésbé ellátott helyi bíróságokon követték el. Az elkövetőket az esetek döntő többségében nem vonják felelősségre. Ennek indoka, hogy a rendőri szervek által indított nyomozásokat a tettesek ismeretlen személye miatt általában meg kell szüntetni. Kivétel a bírósági épületben vagy a tárgyalóteremben bekövetkezett agresszív cselekmény, ahol az elkövető kiléte ismert. A bíróságok biztonságának fejlesztési koncepciójáról – az Állami Számvevőszék javaslatát is figyelembe véve – még ebben az évben tárgyal a testület – külön is súlyt fektetve a helyi bíróságok biztonsági ellátottságának fokozására – olvasható az OIT jelentésében. (Sz. Á.)

Elmarad a keddi hídfoglaló demonstráció – a Kúria helybenhagyta a rendőrség tiltását