Nem kapnak kártalanítást a vágóhidak

Elutasította az agrártárca az uniós élelmiszer-biztonsági előírásokat teljesíteni nem képes és ezért bezárandó vágóhidak kártalanítását. Most a tanács újabb javaslatot tesz erre, és forrást is megjelöl hozzá. A kérdés elégtelen kezelése az egész hazai vöröshús-szektort veszélybe sodorhatja. A sertéspiac védelmére viszont oda kell figyelni, mert százezrek megélhetése függ tőle.

Csaknem nyolcszázmillió forint elkülönítése szerepelt a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) tavalyi javaslatában arra a célra, hogy az állam nyújtson segítséget az EU-előírásokat teljesíteni képtelen és így bezárni kénytelen vágóhidaknak. A VHT már jóval korábban jelezte az FVM-nek, hogy az EU-követelményeknek nem megfelelő üzemeket be kell zárni, mert ha ezt a kérdést nem oldjuk meg – nyilatkozta lapunknak Zádori László, a VHT titkára –, az unió védzáradékot léptet életbe, és a hazai vöröshús-szektor tönkremegy.
– A héten ül össze a termékpálya-bizottság, és a VHT ismét javasolja, hogy ezek az üzemek kapjanak valamilyen támogatást, sőt még a támogatás forrására is teszünk javaslatot, eredeti kérelmünket ugyanis elutasította az agrártárca – mondta Zádori László. Előírt kötelezettség a sertés nyomonkövethetőségének kiépítése, amire másfél milliárd forint fordítható. De ezt a rendszert a VHT saját pénzügyi alapjaiból, állami támogatás nélkül már kiépítette. Az innét felszabaduló pénzt tehát a vágóhidak kártalanítására lehetne fordítani – tette hozzá.
– Ma több mint 320 vágóhíd üzemel, és közülük több mint kilencven üzemet élelmiszer-higiéniai okok miatt be kell zárni. A csatlakozással beinduló verseny azonban felméréseink szerint további szelektálódást eredményez majd, és a húsüzemek száma akár száz alá is csökkenhet – mondta Zádori László, hozzátéve: a világban zajló koncentrációt itthon sem lehet elkerülni.
Jelenleg tizenöt nagyüzem felel meg minden tekintetben az unió elvárásainak – nyilatkozta lapunknak Menczel Lászlóné, a hússzövetség titkára, aki a csökkenés valószínűségét megerősítette –, de nem szabad elfelejteni azt sem – tette hozzá –, hogy a magyar húsipar a hetvenes évektől jelen van az EU-tagországok piacán, ezért nem is kérdés, hogy felkészült-e az európai uniós csatlakozásra. A tizenöt üzem mellett 50-60 vállalta, hogy teljesíti az előírásokat, 44 feldolgozó pedig átmeneti mentességet kapott az uniós követelmények betartása alól. Az üzemeknek, ha továbbra is működni akarnak, vagy tejesíteniük kell az uniós előírásokat, vagy vállalják, hogy vágásszámukat évi ötezer darabban maximálják, és csak közvetlen belföldi értékesítést folytatnak – nyomatékosította Menczelné.
Az uniós előírások betartását azonban pont azok az állami intézkedések hátráltatják, amelyeknek a fejlődést kellene segíteniük. Ilyen például a teljesen rugalmatlan SAPARD-program vagy a kötelező vágás utáni minősítés. A kötelező vágás utáni minősítést pedig, bár évek óta érvényben van az erről szóló minisztériumi rendelet, csak a vágóhidak fele tartja be.
Ma csak a vágóüzemek fele folytat vágás utáni minősítést. Ha ennek a rendeletnek érvényt szerzett volna az állam, akkor ma az összes vágóhíd előrébb tartana – mondta Menczel Lászlóné. Kiemelte: a húsfeldolgozók és a vágóhidak leginkább a belső piac védelmét tartják szükségesnek.