Több detonáció is történt a város északi részén fekvő Levent negyedben, a HSBC brit magánbank székháza közelében, majd pár perccel később hatalmas robbanás rázta meg a brit konzulátust is. Csak a súlyosan megrongálódott épület közelében tizennégyen vesztették életüket, köztük a brit főkonzul, Roger Short. Az öt robbanás egyikét a város ázsiai részéből jelezték, egy másik egy előkelő lakónegyedben történt, egy további pedig egy mecset közelében. Az izraeli konzulátus megerősítette, hogy az egyik robbantás az épületük előtt történt, de alkalmazottaik közül senki sem sérült meg.
Cemil Cicek török igazságügy- miniszter elmondta: a robbantásokat minden bizonnyal autóba rejtett pokolgépek idézték elő, Jack Straw brit külügyminiszter pedig úgy nyilatkozott, hogy azokban az al-Kaida terrorszervezet merényleteinek minden jellegzetessége felfedezhető. Egy névtelen telefonáló nem sokkal később az al-Kaida és a Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA-C) nevű török csoport nevében jelentkezett is elkövetőként. A magyar főkonzulátus tájékoztatása szerint semmi nem utal arra, hogy az áldozatok között magyar állampolgár is lenne.
*
Helyszíni beszámolók szerint a robbantások környéke csatatérre emlékeztet, a detonációk színtereire mentő- és tűzoltóautók tucatjai száguldottak, a tv-állomások pedig kétségbeesetten menekülő embereket mutattak. Szemtanúk szerint az utcán emberi testrészek hevertek, a rendőrségre és a mentőkhöz befutó segélykérő telefonok özöne pedig valóságos káoszt okozott a hatóságoknál.
A robbantások hírére reagálva Abdullah Gül török külügyminiszter kijelentette: „Törökország nem hátrál meg a terrorizmus elől.” Gül szerint a török nagyvárosban „jól megszervezett robbantások” történtek.
A londoni parlamentben ezt követően hivatalos bejelentést tett Jack Straw brit külügyminiszter, amelynek során szót ejtett a külképviselet munkatársainak tragédiájáról is. A brit főkonzul haláláról néhány perccel Straw nyilatkozata után adott hírt a külképviselet lelkésze. Tony Blair kormányfő a George Bush amerikai elnökkel tartott sajtótájékoztatón visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint a két ország maga idézte elő a terrorveszélyt az iraki fegyveres beavatkozással. Visszautasította azt a feltételezést is, hogy a törökországi merényletek összefüggésben állnának az amerikai elnök londoni látogatásával. Evakuálták mindeközben az Isztambulban működő nemzetközi bankok alkalmazottjait, attól tartva, hogy a délelőtti robbantásoknak lehet még folytatása.
Az Európai Unió, az Európa Tanács, a francia elnök, a görög kormányfő és az olasz külügyminiszter a leghatározottabban elítélte az Isztambulban elkövetett robbantásokat. Az Európai Bizottság a török nép elleni támadásoknak minősítette azokat. „Függetlenül az indítékoktól, semmi nem igazolhat ilyen barbár tetteket”– mondta Romano Prodi bizottsági elnök szóvivője. Az intézmény szokásos déli sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy Prodi üzenetet intéz Recep Tayyip Erdogan török kormányfőhöz, s ebben részvétét nyilvánítja, valamint a bizottság teljes szolidaritásáról biztosítja a török kormányt és népet.
Az Európai Parlament plenáris ülésén részt vevő képviselők egyperces csenddel adóztak az isztambuli áldozatoknak. Pat Cox parlamenti elnök részvétét nyilvánította Isztambul lakosságának, kiemelve, hogy olyan városban követték el a robbantásokat, ahol mindig lehetséges volt a békés együttélés. Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára szerint a véres merényletek célja nemcsak Törökország, hanem egész Európa destabilizálása is. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „fokozza erőfeszítéseit az ilyen megvetésre méltó terrorakciók megakadályozására”.
Jacques Chirac francia elnök levélben fejezte ki együttérzését Ahmet Necdet Sezer török elnöknek és Tony Blair brit miniszterelnöknek. A görög miniszterelnök szintén elítélte a merényleteket, együttérzését fejezve ki az áldozatok hozzátartozóinak. Kosztasz Szimitisz szerint az „elvakult erőszak annak az elvakult politikának a következménye, amely a problémák megoldása helyett új patthelyzetekhez vezet”. Nem részletezte, hogy kinek a politikáját érti ez alatt. Franco Frattini olasz külügyminiszter hangsúlyozta: „A terror elleni offenzívát még erőteljesebben és még nagyobb eltökéltséggel kell folytatni.” Vlagyimir Putyin orosz elnök – közvetlenül az isztambuli robbanások előtt – szélesebb nemzetközi együttműködést szorgalmazott a terrorizmus elleni harcban, amikor megbízólevelüket átadó új nagyköveteket fogadott a Kremlben. A Vatikán szóvivője, Joaquín Navarro-Valls a pápa nevében elítélte az isztambuli merényleteket, rámutatva: a terrorizmus csak súlyosbítja azokat a problémákat, amelyeket megoldani kíván. A lehető legnagyobb határozottsággal ítélte el a terrorakciókat Louis Michel, a belga diplomácia vezetője. A merényletek Michel szerint azt mutatják, hogy a terroristák már minden gátlásukat elvesztették, s mindenkit megtámadnak, legyen szó akár a török lakosságról, akár külföldi diplomáciai képviseletekről. A belga külügyminiszter szerint ezekkel az erőszakos akciókkal minden létező módon szembe kell szállni.
A sorozatos törökországi terrorakciók a NATO-t is kezdik egyre nehezebb helyzetbe hozni: a szervezet következő csúcstalálkozóját ugyanis éppen Isztambulban tartanák 2004 júniusában. A csúcs szervezését már így is számos gond övezte, s ha a terrorakciók folytatódnak, akkor megfigyelők szerint kétséges, maradhat-e a színhely a török nagyváros.
A merényletek hírére Európa-szerte megerősítették az amerikai és brit külképviseletek védelmét. Mint Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, nincs ez másként Budapesten sem, ahol a követségek védelmét egy fokozattal emelték meg.
***
Veszteségek a tőzsdén.
Az újabb törökországi robbantások hírére a vezető európai tőzsdemutatók azonnal a veszteséges oldalra csúsztak, s nem sokkal az eset után felfüggesztették a kereskedést az isztambuli értéktőzsdén. Az arany ára a robbantások után azonnal emelkedni kezdett. A HSBC bank, amelynek isztambuli központját súlyos merénylet érte, a konszolidált mérlegfőösszeg alapján Nagy-Britannia legnagyobb és – a Citigroup után – a világ második legnagyobb banki csoportja. (MTI)
***
A terror forgatókönyvei.
Az utóbbi napok támadásainak hátterében két kézenfekvő forgatókönyv képzelhető el – fejtette ki lapunknak nyilatkozva Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő. Az egyik lehetőség szerint az al-Kaida taktikát vált, s már az Egyesült Államok szövetségeseit is támadja, mint tette ezt az olasz katonákkal szemben, illetve Isztambulban. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy olyan, az al-Kaidával szimpatizáló félig önálló csoportok hajtották végre a merényleteket, amelyek mostanra váltak igazán életképessé. (Gy. Zs.)
origo.hu
Se pénz, se ház – Megszólalt az Origónak az életéért küzdő győri lottónyertes
