Hazánkban a teljes európai szabványállomány már bevezetésre került nemzeti szabványként. A 95 százalékos bevezetettségi szint elérése volt az egyik előfeltétele annak, hogy a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) teljes jogú tagja legyen mindhárom európai szabványügyi szervezetnek, az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságnak (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI) – mondta lapunknak Beck Lajos, az MSZT főosztályvezető-helyettese. Hozzátette: ugyanis ez volt az ország EU-csatlakozásának egyik kritériuma is. Ezzel egyidejűleg azonban megszűnt a nemzeti szabványok kötelező alkalmazása, s annak használata az európai gyakorlatnak megfelelően hazánkban is önkéntes, azonban a vállalkozások jól felfogott érdeke, hogy ezeket használják.
A vállalkozások termékeik gyártásakor két megoldás közül választhatnak: a szabványoknak megfelelő terméket állítanak elő, vagy el is térhetnek attól. Utóbbi esetben azonban az adott termék egyenértékűségét igazolniuk kell, vagyis hogy az megfelel a vonatkozó követelményeknek. Ez időigényes, és jelentős többletköltséggel jár. A főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy az európai szabványok nemzeti szabványként való bevezetése a kereskedelem műszaki akadályainak megszüntetése érdekében minden EU-tagországnak kötelezettsége. Ha valamelyik tagországban tisztán nemzeti szabványt terveznek kidolgozni, azt be kell jelenteni az európai szabványügyi szervezetnek, ahol megvizsgálják, hogy a bejelentett nemzeti szabvány kidolgozása megkezdődhet-e. Utóbbira akkor kerülhet sor, ha a közösségben nincs a termékre nézve szabvány, vagy nem is tervezik annak kidolgozását, az ellen egyik ország sem emel kifogást. Természetesen lehetnek a magyar szabványállományban tisztán magyar szabványok is, mint például a hungarikumokra vagy a nemzeti parkokra vonatkozó szabványok. Nemzeti szabványaink vannak egyebek mellett a tokaji borokra, hiszen ezekre természetszerűleg nincs európai követelmény.
Az uniós szabványok átvétele már a kilencvenes évek elején megkezdődött. A MSZT-nek a közzétételétől számítva hat hónapon belül át kell vennie az újonnan megjelenő európai szabványokat, s ezzel egyidejűleg vissza kell vonnia az ütköző nemzeti szabványokat. Beck szerint fontos, hogy az európai szabványokat megismerjék a hazai gazdasági élet szereplői, a vállalkozók, s termékeiket feleltessék meg ezeknek a követelményeknek, hiszen ezáltal portékájuk könnyebben eladható az uniós piacon.
Beck Lajos rámutatott arra, hogy saját nemzeti érdekeink védelmében rendkívül fontos, hogy a magyar szakemberek aktívan vegyenek részt az európai szabványosításban, és nemzeti érdekeinket képviselve lobbizzanak. A főosztályvezető-helyettes szerint a célok elérése érdekében a kisebb országoknak vagy a visegrádi államoknak érdemes közösen fellépniük. Komoly eredményeket értek el a magyar szakemberek az orvosi informatika területén, s igen megbecsültek.
A nem uniós országokkal kapcsolatban is rendezett a helyzet. Az EU államai ugyanis – gondolva arra, hogy a közösségen kívüli országokkal való kereskedelemben a nemzetközi szabványok kulcsfontosságú szerepet játszanak – a CEN és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) közötti bécsi egyezmény keretében átveszik egymás szabványait. Így ezeket a szabványokat egységesen használják Kanadától, Kínán át Pakisztánig, a világ valamennyi országban.
Az MSZT tanúsítási tevékenysége kiterjed a termék-, az irányításirendszer- és a személyzettanúsítás területére. Szalai Lívia főosztályvezető-helyettes ismertette: az irányítási rendszerekre vonatkozó tanúsítványok három évre szólnak, az irányítási rendszer megfelelőségét évi rendszerességgel auditálják, hogy a cég megfelel-e a követelményeknek, s folyamatos-e a fejlődése. Fontos itt megemlíteni, hogy az ISO 9000-es minőségügyi szabványsorozat korábbi (1996-os) kiadású szabványai szerint kiadott okiratok ez év december 15-tel elveszítik érvényességüket.
Beck Lajos aláhúzta: az európai megfelelőségi jel, a CE nem minőségi jel, hanem azt jelenti, hogy a termék használata biztonságos, és ezt az előírt módon ellenőrizték. A sok hamisítvány miatt egyes esetekben a CE jelzés sem jelenthet önmagában biztonságot. Uniós csatlakozásunk után egy nem megfelelő termék forgalomba hozását bármely magyar polgár bejelentheti az európai bíróságon, amely ezeket a bejelentéseket kivizsgálja, és szankcionálhatja az európai szabályoknak megfelelően. Mások szerint azonban kérdéses, hogy ha a magyar hatóságok eddig nem tudták teljesen megnyugtató módon rendezni az ilyen eseteket, akkor az unió miként tudja majd. Beck Lajos úgy látja, hogy hazánk uniós csatlakozásával párhuzamosan a piacok a hamisított termékektől meg fognak tisztulni, s végre előtérbe kerül a
***
Nonprofit.
A Magyar Szabványügyi Hivatal 1995-ben jogutód nélkül megszűnt, s feladatát, az uniós gyakorlatnak megfelelően, két nonprofit jelleggel működő köztestület vette át. A nemzeti szabványosítási feladatokat a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), az akkreditálási feladatokat a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) látja el. Az MSZT-nek önkormányzata (szabványügyi tanács), nyilvántartott tagsága van és közfeladatokat lát el. Az MSZT teljes jogú tagja az európai szabványügyi szervezeteknek. (Cs. A.)
origo.hu
Orbán Viktor: Győzike ide kevés lesz, indulnak a sajtóperek!
