Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az egyik legfontosabb eszköze ebben egy 300 milliárd dolláros „háborús kassza” lehet Ukrajna számára – olyan forrásból, amelyre Oroszország aligha számított volna: a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyonból, írta az Internationale Politikban megjelent véleménycikkében a korábbi német védelmi miniszter.
Ukrajna jelenleg évi mintegy 100 milliárd dollárnyi külső támogatásra szorul, főként fegyverekre és védelmi kiadásokra. Az Egyesült Államok – Donald Trump visszatérése után – várhatóan nem nyújt további pénzügyi segítséget, így Európára hárul a felelősség, írja a cikk. Csakhogy a tagállamok költségvetése már most is feszített, és nehezen lenne indokolható az adófizetők számára ekkora összegek közvetlen kifizetése.
Annegret Kramp-Karrenbauer 2019 és 2021 között volt Németország védelmi minisztere, 2018 és 2021 között pedig a jelenleg kormányzásra készülő CDU vezetője.
A javasolt konstrukció szerint az EU és más szövetséges országok legfeljebb 300 milliárd dolláros hitelt nyújtanának Ukrajnának. Ennek fedezeteként Kijev hivatalosan is követelést nyújtana be Moszkvával szemben a háborús károk megtérítésére.
Ha Oroszország – ahogy az várható – nem fizetne, akkor a hitelezők érvényesíthetnék a követelést, és elszámolhatnák azt az Oroszországtól befagyasztott vagyon terhére.
Ez a megoldás jogilag is védhető: egyrészt az agresszor köteles kártérítést fizetni, másrészt a hitelező elszámolhatja az adós vagyonát nem teljesített kötelezettségek fejében.
A volt német védelmi miniszter szerint párttársa, Friedrich Merz előtt több diplomáciai akadály is áll. Franciaország például eddig óvatos volt az orosz vagyon elkobzását illetően, jogi és geopolitikai aggályokra hivatkozva. A „kártérítési hitel” azonban éppen ezeket az aggályokat kezeli: nem önkényes elkobzásról van szó, hanem egy nemzetközi kárigény alapján történő elszámolásról.
Belgium – ahol a legtöbb (mintegy 200 milliárd dollárnyi) orosz vagyon található – szintén biztosítékokat várna, hogy semmilyen pénzügyi kockázat ne terhelje. Erre az EU vállalhat garanciát. Az is felmerült, hogy a jelenlegi vagyonkezelőktől (mint például a belga Euroclear) a nemzeti központi bankokhoz kerüljenek az eszközök.
Az Egyesült Államok részvétele ideális lenne, de nem elengedhetetlen. Mivel csak mintegy ötmilliárd dollárnyi orosz vagyont tartanak ott befagyasztva, a kulcsszerep ebben is Európáé lehet. A koalícióhoz csatlakozhatnak még az Egyesült Királyság és Kanada is.
A hitel folyósítása szakaszosan történne: például az első 50 milliárdos részletet akkor kapná meg Ukrajna, ha Oroszország a G7-csúcstalálkozóig (június 15–17.) nem egyezne bele tűzszünetbe. Ezt követően félévente újabb részleteket adnának, amíg Moszkva nem tesz lépéseket a béke irányába. Ez nyomásgyakorlási eszköz is: minél tovább húzza az időt Moszkva, annál több pénz kerül az ellensége kezébe.
Friedrich Merz egyértelművé tette, hogy Németország vezető szerepet kíván játszani Európában. Ha sikerül életre hívnia ezt a „kártérítési hitelt”, az nemcsak Ukrajnának jelentene hatalmas segítséget, hanem egész Európa számára is stratégiai áttörést – pénzügyi, diplomáciai és morális értelemben egyaránt.
Borítókép: 2025. február 15-én, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjével (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)
Dömötör Csaba szerint a támogatott szervezetek politikai akaratot képviselnek.
Gál Kinga megemlékezett a megboldogult Ferenc pápáról.
László András sajtóközleménye.
Németországban újabb politikai válság alakult ki.
Egész héten kitart a borongós, hűvös idő
Megvan, mikor törhet ki a harmadik világháború
„Kár érte, fantasztikus játékos” – eldőlt Kerkez Milos sorsa
Háború Ukrajnában: Nem várt fordulatot hozott a romániai államelnök + videó
Nem hiszed el, kivel állt össze Szandi!
Állami pénzen adják a fogyasztó gyógyszert ebben az országban, ebből mi lesz?
Vádat emelt az ügyészség a Városháza-botrányban
Szomorú hír érkezett: elhunyt a TV Paprika népszerű séfje
Nem hallgatott Klopp intelmére a Liverpool sztárja, így reagált Szoboszlai
Bennfentes kereskedelem: nem kérte ki az ügyészség Magyar Péter mentelmi jogát
Merz elbukott a kancellárválasztás első fordulójában
Itt az újabb bíróbotrány a Real Madrid és a Barcelona között
Dömötör Csaba szerint a támogatott szervezetek politikai akaratot képviselnek.
Gál Kinga megemlékezett a megboldogult Ferenc pápáról.
László András sajtóközleménye.
Németországban újabb politikai válság alakult ki.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Dömötör Csaba szerint a támogatott szervezetek politikai akaratot képviselnek.
Gál Kinga megemlékezett a megboldogult Ferenc pápáról.
László András sajtóközleménye.
Németországban újabb politikai válság alakult ki.
Merz lemondását és új választásokat követelnek.
Röviddel Magyar Péter nyilvános politikai szerepvállalása előtt ismét aktivizálódtak a nemzetközi szereplők.
Két év alatt a párt tagsága megduplázódott.
Gál Kinga megemlékezett a megboldogult Ferenc pápáról.
A fővárosi Fidesz frakcióvezetője kiemelte, van ügy, a Városházát valakik el akarták adni.
Lépésről lépésre mutatjuk.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
