Friedrich Merz és az ukrán háborús kassza

Friedrich Merz esetleges hivatalba lépése Németország új kancellárjaként új korszakot hozhat Európa és Ukrajna kapcsolatában. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjeként Merz nem csupán határozottabb támogatást ígér Kijev számára, mint elődje, Olaf Scholz, hanem európai vezető szerepet is vállalna az orosz agresszióval szembeni fellépésben. Ehhez már csak az kellene, hogy megválasszák kancellárnak, de ez nem megy könnyen. Első körben ugyanis csúfos vereséget szenvedett a parlamenti szavazáson.

2025. február 15-én, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjével Fotó: Ukrán elnöki sajtószolgálat Forrás: AFP

Ukrajna jelenleg évi mintegy 100 milliárd dollárnyi külső támogatásra szorul, főként fegyverekre és védelmi kiadásokra. Az Egyesült Államok – Donald Trump visszatérése után – várhatóan nem nyújt további pénzügyi segítséget, így Európára hárul a felelősség, írja a cikk. Csakhogy a tagállamok költségvetése már most is feszített, és nehezen lenne indokolható az adófizetők számára ekkora összegek közvetlen kifizetése.

Annegret Kramp-Karrenbauer 2019 és 2021 között volt Németország védelmi minisztere, 2018 és 2021 között pedig a jelenleg kormányzásra készülő CDU vezetője. 

Annegret Kramp-Karrenbauer (CDU) volt védelmi miniszter a Bundestag ülésén (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler)

A „kártérítési hitel” mint megoldás

A javasolt konstrukció szerint az EU és más szövetséges országok legfeljebb 300 milliárd dolláros hitelt nyújtanának Ukrajnának. Ennek fedezeteként Kijev hivatalosan is követelést nyújtana be Moszkvával szemben a háborús károk megtérítésére. 

Ha Oroszország – ahogy az várható – nem fizetne, akkor a hitelezők érvényesíthetnék a követelést, és elszámolhatnák azt az Oroszországtól befagyasztott vagyon terhére. 

Ez a megoldás jogilag is védhető: egyrészt az agresszor köteles kártérítést fizetni, másrészt a hitelező elszámolhatja az adós vagyonát nem teljesített kötelezettségek fejében.

Merz feladata: Franciaország, Belgium és az Egyesült Államok meggyőzése

A volt német védelmi miniszter szerint párttársa, Friedrich Merz előtt több diplomáciai akadály is áll. Franciaország például eddig óvatos volt az orosz vagyon elkobzását illetően, jogi és geopolitikai aggályokra hivatkozva. A „kártérítési hitel” azonban éppen ezeket az aggályokat kezeli: nem önkényes elkobzásról van szó, hanem egy nemzetközi kárigény alapján történő elszámolásról.

Belgium – ahol a legtöbb (mintegy 200 milliárd dollárnyi) orosz vagyon található – szintén biztosítékokat várna, hogy semmilyen pénzügyi kockázat ne terhelje. Erre az EU vállalhat garanciát. Az is felmerült, hogy a jelenlegi vagyonkezelőktől (mint például a belga Euroclear) a nemzeti központi bankokhoz kerüljenek az eszközök.

Az Euroclear Group pénzügyi intézet brüsszeli központja (Fotó: MAG/AFP/Nicolas Maeterlinck)

Az Egyesült Államok részvétele ideális lenne, de nem elengedhetetlen. Mivel csak mintegy ötmilliárd dollárnyi orosz vagyont tartanak ott befagyasztva, a kulcsszerep ebben is Európáé lehet. A koalícióhoz csatlakozhatnak még az Egyesült Királyság és Kanada is.

Eszköz a béke kikényszerítésére?

A hitel folyósítása szakaszosan történne: például az első 50 milliárdos részletet akkor kapná meg Ukrajna, ha Oroszország a G7-csúcstalálkozóig (június 15–17.) nem egyezne bele tűzszünetbe. Ezt követően félévente újabb részleteket adnának, amíg Moszkva nem tesz lépéseket a béke irányába. Ez nyomásgyakorlási eszköz is: minél tovább húzza az időt Moszkva, annál több pénz kerül az ellensége kezébe.

Friedrich Merz egyértelművé tette, hogy Németország vezető szerepet kíván játszani Európában. Ha sikerül életre hívnia ezt a „kártérítési hitelt”, az nemcsak Ukrajnának jelentene hatalmas segítséget, hanem egész Európa számára is stratégiai áttörést – pénzügyi, diplomáciai és morális értelemben egyaránt.

Borítókép: 2025. február 15-én, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjével (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)