Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az egyik legfontosabb eszköze ebben egy 300 milliárd dolláros „háborús kassza” lehet Ukrajna számára – olyan forrásból, amelyre Oroszország aligha számított volna: a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyonból, írta az Internationale Politikban megjelent véleménycikkében a korábbi német védelmi miniszter.
Ukrajna jelenleg évi mintegy 100 milliárd dollárnyi külső támogatásra szorul, főként fegyverekre és védelmi kiadásokra. Az Egyesült Államok – Donald Trump visszatérése után – várhatóan nem nyújt további pénzügyi segítséget, így Európára hárul a felelősség, írja a cikk. Csakhogy a tagállamok költségvetése már most is feszített, és nehezen lenne indokolható az adófizetők számára ekkora összegek közvetlen kifizetése.
Annegret Kramp-Karrenbauer 2019 és 2021 között volt Németország védelmi minisztere, 2018 és 2021 között pedig a jelenleg kormányzásra készülő CDU vezetője.
A javasolt konstrukció szerint az EU és más szövetséges országok legfeljebb 300 milliárd dolláros hitelt nyújtanának Ukrajnának. Ennek fedezeteként Kijev hivatalosan is követelést nyújtana be Moszkvával szemben a háborús károk megtérítésére.
Ha Oroszország – ahogy az várható – nem fizetne, akkor a hitelezők érvényesíthetnék a követelést, és elszámolhatnák azt az Oroszországtól befagyasztott vagyon terhére.
Ez a megoldás jogilag is védhető: egyrészt az agresszor köteles kártérítést fizetni, másrészt a hitelező elszámolhatja az adós vagyonát nem teljesített kötelezettségek fejében.
A volt német védelmi miniszter szerint párttársa, Friedrich Merz előtt több diplomáciai akadály is áll. Franciaország például eddig óvatos volt az orosz vagyon elkobzását illetően, jogi és geopolitikai aggályokra hivatkozva. A „kártérítési hitel” azonban éppen ezeket az aggályokat kezeli: nem önkényes elkobzásról van szó, hanem egy nemzetközi kárigény alapján történő elszámolásról.
Belgium – ahol a legtöbb (mintegy 200 milliárd dollárnyi) orosz vagyon található – szintén biztosítékokat várna, hogy semmilyen pénzügyi kockázat ne terhelje. Erre az EU vállalhat garanciát. Az is felmerült, hogy a jelenlegi vagyonkezelőktől (mint például a belga Euroclear) a nemzeti központi bankokhoz kerüljenek az eszközök.
Az Egyesült Államok részvétele ideális lenne, de nem elengedhetetlen. Mivel csak mintegy ötmilliárd dollárnyi orosz vagyont tartanak ott befagyasztva, a kulcsszerep ebben is Európáé lehet. A koalícióhoz csatlakozhatnak még az Egyesült Királyság és Kanada is.
A hitel folyósítása szakaszosan történne: például az első 50 milliárdos részletet akkor kapná meg Ukrajna, ha Oroszország a G7-csúcstalálkozóig (június 15–17.) nem egyezne bele tűzszünetbe. Ezt követően félévente újabb részleteket adnának, amíg Moszkva nem tesz lépéseket a béke irányába. Ez nyomásgyakorlási eszköz is: minél tovább húzza az időt Moszkva, annál több pénz kerül az ellensége kezébe.
Friedrich Merz egyértelművé tette, hogy Németország vezető szerepet kíván játszani Európában. Ha sikerül életre hívnia ezt a „kártérítési hitelt”, az nemcsak Ukrajnának jelentene hatalmas segítséget, hanem egész Európa számára is stratégiai áttörést – pénzügyi, diplomáciai és morális értelemben egyaránt.
Borítókép: 2025. február 15-én, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjével (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)
Bevásárlóközpont és drónműhely vált a földdel egyenlővé.
A diplomata a kelet és nyugat közötti közvetítést nevezte Magyarország küldetésének.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője tett bejelentést.
Videóra vették a hatalmas becsapódást.
Bevásárlóközpont és drónműhely vált a földdel egyenlővé.
A diplomata a kelet és nyugat közötti közvetítést nevezte Magyarország küldetésének.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője tett bejelentést.
Videóra vették a hatalmas becsapódást.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Bevásárlóközpont és drónműhely vált a földdel egyenlővé.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője tett bejelentést.
Videóra vették a hatalmas becsapódást.
Vasárnapra vörös riasztást adtak ki a tomboló vihar miatt.
A miniszterelnöki beszédet elismerően méltatta az olasz sajtó.
Az IDF közlése szerint Izrael beleegyezett a megállapodásba.
Az orosz elnöki szóvivő a béke akadályairól beszélt.
According to the Hungarian Prime Minister’s political director, the internet culture in Hungary needs to be transformed.
A Tisza Párt esetében joggal merül fel a gyanú, ismét mást kommunikálnak mint amire valójában készülnek.
Egy korszakot zár le a Fordnál a 280 lóerős Focus ST búcsúszériája, amelynél méltóbb búcsút nehéz elképzelni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
