Hogy lehet pénz Ukrajnára, ha az EU-nak saját magára sincs?

Gyenge adatok láttak napvilágot az EU-tagállamok gazdaságával kapcsolatban: Németország recessziótól szenved, az osztrák és a magyar gazdaság is zsugorodik, az eurozóna hátrányban van riválisaival szemben. Ennek ellenére az immár több mint három éve tartó orosz–ukrán háború viszont továbbra is jelentős figyelmet és forrást kap az unió részéről.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A napokban számos ország, köztünk hazánk is közzétette gazdaságának első negyedéves teljesítményét. Az adatok egyáltalán nem adnak okot optimizmusra, elmaradt a várt erőteljes évkezdet a magyar gazdaságban, ez arra is visszavezethető, hogy a magyar gazdaságra jelentős hatást gyakorló német is akadozik. A GDP-jük 0,2 százalékkal csökkent az első negyedévben éves alapon a Destatis adatai alapján, és ez már a hetedik egymást követő visszaesés. Vagyis egyértelmű a recesszió, nem véletlen tehát, hogy a Németország felől érkező kereslet csökkent a magyar termékek iránt is, ráadásul Ausztria is hasonló problémákkal szembesül – írja a Világgazdaság.

A német gazdaság visszaesése nemcsak a magyar adatra van rossz hatással, hanem az Európai Unióéra is. Habár az euróövezet egészében 1,2 százalékos GDP-növekedést mértek, ez mégsem annyira örömteli hír. Egyrészt ugyanakkora ez a szám, mint 2024 utolsó negyedévében, másrészt jócskán elmarad az Amerikai Egyesült Államok és Kína növekedési ütemétől.

Azonban nem látszik arra vonatkozó szándék, hogy a nagy európai szereplők a gazdaságélénkítő lépésekre koncentrálnának. 

Németországban a választások után mostanában fog felállni, és május első hetében hivatalba lépni a Friedrich Merz vezette új kormány, amelynek belpolitikai és gazdasági kihívásokkal egyaránt szembe kell néznie.

Az Európai Unióban ugyan papíron van szándék a gazdasági helyzet javítására, a szeptemberben publikált Draghi-jelentés az ékes bizonyítéka ennek, az EU versenyképességének javítása azonban lassú folyamat, sőt, mintha el sem kezdődött volna. Hozzá lehet tenni, hogy ezt most nem könnyíti meg az sem, hogy Donald Trump vámháborúja az európai gazdaságban is növeli a bizonytalansági faktort.

Az immár több mint három éve tartó orosz–ukrán háború viszont továbbra is jelentős figyelmet és forrást kap az unió részéről, annak ellenére, hogy az amerikai kormányzat Trump vezetésével egyértelműen letette a voksát a béke mellett. Hiába, kedden Ursula von der Leyen is felszólalt az Európai Néppárt (EPP) kongresszusán, ahol így fogalmazott:

Továbbra is ki kell állnunk Ukrajna mellett, több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk, nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra és igen, egyértelmű utat kell mutatnunk Ukrajna számára az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.